Közérdek, 1895. július-december (7. évfolyam, 28-57. szám)

1895-12-23 / 57. szám

Marosvásárhely, 1895. deczember hó 30-án 3-ik oldal. KÖZÉRDEK S bárka vármegyéjében az 1891. évben beállott töbszörös főispán változások, az 1891 évi pótválasztás és az 1892. évi kép­viselő választások miatt meglehetősen fel­zavart politikai viszonyokat és igen nagy számú elégedetlen elemet talált, tappintatos fellépésével, pártatlan magatartásával és a vallódi közérdekeket szolgáló működésével rövid idő alatt nemcsak megnyugtatta a kedélyeket, de a birtokos osztályt annyira megnyerte, a nép bizalmát annyira kiérde­melte, hogy ma már nincsen kérés, panasz, vagy sérelem, melynek orvoslásáért ne első­sorban hozzá fordulnának. Fényes tanujele ennek, hogy a vármegyében élő nemzetisé­gek, az oláh és szász lakosok, minden al­kalmat megragadnak személye iránti tisz­teletük is igazságossága iránti bizalmuknak nyilvánítására; s míg 1893-ban a memoran­dum per folyama alatt majdnem az összes oláhságkörében bizonyos nyugtalanság volt észlelhető, mely itt, amott rendzavarásokra s vezetett, Kis-Küküllő vármegyében teljes béke uralkodott és a külömböző nemzeti­ségek egymás közti barátságos érintkezé­sét, semmi sem zavarta. É­s ily szerencsés társadalmi fellépése is. Megnyerő előzékenység lekötelező nyájas­ság s még alárendelteivel szemben is a szívélyességnek és figyelemnek oly mérvű tanúsítása jellemzik, mely mindenkivel érez­teti, hogy az embert nem állása, hanem a saját belér­téke szerint becsüli­s czélja nem az egyéni ambitiók kicsinylése és háttérbe zsorítása, hanem mindenkiben épen az ön­érzet felébresztése, fejlesztése. Nem leeresz­kedik, hanem magához emel. S mert az egyén értékének, tehetségének és tevékeny­ségének ő az első, ki megadja az elisme­rést és koszorút, vármegyéje osztatlanul tiszteli és becsüli, tisztikara rajongó sze­retettel környezi. N­em is zavarná ő alatta vármegyéje nyugalmát semmi, ha nem lappangnak benn a szivekben azon aggodalom, hogy ennyi tehetség, erély és tudás, a munka­utáni vágyakozásnak és munkabírásnak is megtestülése előbb-utóbb magasabb működési körre fog találni s a vármegye elveszti vezérét, minden közügyének lelkes felkarolóját, diadalmas bajnokát. Ő pedig mintha érezné, hogy valamint minden eddig betöltött állásból rövid idő alatt előbbre ha­ladott, mintha maga is attól tartana, hogy a főispánság is csak egy ily lépcső leend fényes pályáján, lázas tevékenységgel dol­gozik, újabb meg újabb, több és több munkát keres, 10 ember szemével lát és 100 kézzel dolgozik. É­s a magára vállalt teendők ezen soka­sága között híven teljesiti azt a kötelessé­get is, melyet Magyarország minden fiától, kinek egy darabka jutott az anyaföldből, méltán megvárhatni, mintaszerűen kezeli gazdaságát. Emellett mezőkapusi 1500 hol­­nas birtokán egy egészen uj iparágat ho­­dositott meg, felállítván ott az „Első Er­délyi Nádszövőgyárat“ s ezáltal a Mezőség nagy kiterjedésű és eddig teljesen kihasz­nálatlan nádasait jövedelmezővé téve, ott is vidékének jóltevője, kinek gondoskodása, előrelátása száz munkás kéznek adta meg kenyerét. Másfelől az iparszegény Erdély­ben oly iparágat teremtett, mely nemcsak messze vidéken keresett czikkett produkál, de az ezredéves kiállítás majdnem összes építkezéseinél kiváló sikerrel alkalmaztat­ván, igen czélszerű és olcsó építkezési mód­szer meghonosítására szolgálhat. A mint Anteusnak az anyaföld érintése újra és újra visszaadta erejét, úgy hisszük Sándor János az édes családi körben, az imádott jó nőnek szerelmében feltalált bol­dogság ad folyton megújuló erőt és kitar­tást nagy és sok munkájához. 1890-ben lépett házasságra Tisza Annával Tisza Lászlónak legifjabb leányával s az igaz és benső von­zalmon alapuló frigynek boldogságát két aranyos gyermek — János és Béla fiai — teszik teljessé. K­it a közpályán kifejtett munkásságért ezrek áldása kisér, találja meg abban a szép családi körben, annak önzetlen szeretetében az igazi jutalmat: az egész ember az egész boldogságot! m­elyen Dósa Elek alispánná, Hajdú Elek főjegyzővé, dr. Sántha Károly első, Dindár Béla másod, Erősdy Sándor harmad, al­jegyzővé, Barabási Ferencz árvaiszéki el­nöké, Szentiványi Sándor Balla Ödön, Józsa Gábor és Dr Szegedi Géza, árvaiszéki ül­­ökökké és Papp Endre árvaiszéki jegyzővé, Barátosi Sz. Antal vármegyei pénztárnokká, Végh Domokos vármegyei pénztári ellenőré, Körösy Albert, Farkas Albert, Nagy Elemér, dr Molnár Gábor és Bosnyai István fő. Nyárádi Károly, dr Nagy József Hoffbauer Aurél, Márton József, egyhangúlag és Gá­­mán Károly szavazat többséggel szolgabí­­rákká, Csontos Olivér tisztiügyészszé, és dr Lányi Oszkár tisztiügyész helyettessé választottak meg. A szép rendben a közóhaj­nak meg­felelőleg lefolyt választást a megvá­lasztott tisztviselők hivatalos esküjüknek le­tétele, azoknak a közgyűlés részéről a lelkes megéljenzések és a különböző bizottságok megválasztása zárta be. Nem mulaszthatjuk el örömmel a nyilvánosság előtt konstatál­ni, hogy a közgyűlés egyhangúlag Sándor János főispánnak jegyzőkönyvileg sietett el­ismerő köszönetét fejezni ki e tisztujitó közgyűlésnek tappintatos vezetéséért s főleg a tisztujitásnak a vármegye első tisztviselője Dósa Elek alispán és intelligencziájának közös egyetértésével úgy lett keresztülviteléért hogy az mindenki által megelégedés és öröm­mel, fogadtatott. Ezen egyhangú lelkesedéssel fogadott indítványnak jegyzőkönyvbe tett iktatása elhatározásával az elnöklő főispán e tisztújitó közgyűlést lelkes és szűnni nem akaró éljenzések között bezárta. Az uj tisztikarma estére választóinak bankettet s a fő és alispán tiszteletére zenés fáklyás menetet rendez. — Megpendítő szerencsétlen­ség történt városunkban f. hó 22-én Vi­tályos Samu kir. közjegyző a mondott na­pon d. u. egymagára kiment városunknak nagyerdejébe vadászni. Aznap estére elkö­vetkezett, a vadászkutyák hazamentekénig Vitályos maga nem tért vissza, mely körül­mény családjának aggodalmat szerzett s egész éjszaka a családapa felkeresésén fá­radva. Másnap f. hó 23-án reggel a nagy erdő „Somostető tisztásán“ találták meg oldalra fordulva s meghalva. Mellette he­vert vadászfegyvere s 5 kilőtt tölténye. Baltérde egy lövés által teljesen szétzúzva és feje az álkapocs alá intézett lövéssel szétlőve találtatott. E megrendítő szeren­csétlenség valószínűleg úgy kellett, hogy történjen, hogy a néhai lövésre elkészített fegyverét jobb hóna alatt vive valamikép elsült s lőtte meg azzal baltérdét, úgy, hogy azt egyetlen további lépésre sem használhatta. Az egész erdőn — mivel zi­­mánkos, csúf idő s különben is vasárnap délután lévén — s a mint a következmé­nyek is megmutatták, egyedül volt vadászni s igy segélykiáltásaira, lövöldözéseire is senki segítségére nem siethetett. Látva, hogy se­gítség érkezésére nem számíthat. Látva, hogy a havas eső mint jobban kezd hullani s a zord sötét éjszaka is közeledik, moz­dulni kétségben ejtő helyzetéből nem tud, azt átbirni nem érezte magát elég erősnek, kétségkívül ily körülmények között szegezte gyilkos fegyverét álla alá, hogy azzal sú­lyos fájdalmainak és szenvedéseinek véget vessen. Vitályos Sámuel élete legjobb korát élte s annak 50-ik évében lett ily szomorú áldozata. A néhai egy kiváló szorgalmú, takarékos, munkás, teljesen megbízható s mindenki által tisztelt és becsült olyan egyéniség volt, kiről a leggonoszabb ember is a rossznak, gonosznak még árnyékát sem mondhatja. Vagyoni viszonyai rendezetek (100.000 frtot meghaladó tehermentes va­gyona maradt szerk.) s családi élete sokak által irigyelt boldog volt. Ily körülmények között rész akaratunak kell deklarálnunk a fővárosi lapokban beküldött ama tudó­sítást, mely Vitályosnak anyagi körülmé­nyeit ziláltnak, s zilált anyagi viszonyai következményeinek jelzi szerencsétlen ha­lálát Temetése f. hó 25-én d. e. 8 órakor a Kossuth­ Lajos­ utcza 33. sz. lakásáról történt meg- Az ily szerencsétlenséget ért derék férfit özvegye Czakó Ida, 2 leánya, 1 fia, unokái, veje Pozsonyi Gábor és test­vérei siratják. — Szerkesztői változás. Az Erdélyi Gazdag szerkesztését e napokban Tokaji László egyleti titkár vette át, kinek neve az irodalom terén már nem ismeretlen. Az „Erdélyi Gazda“ Magyarország király­hágón inneni részének egyetlen szaklapja s gondos szerkesztésével megérdemli gazda­közönségünk meleg pártfogását. Előfizetési ára egész évre csak 2 frt — Városi közügyek. Városunk e napokban megtartott közgyűlésén állapí­totta meg költségelőirányzatát, mely sze­rint a jövő 1896-ik évre összes kiadásokra előirányzott 256,619 frt 34 krt, összes bevételeire 235,278 frt 42 kr­t a hiányzó 21,340 frt 92 krt pedig 7 °/0 pótadónak ki­vetése és beszedéseiből határozta el fe­dezni. — Kerekes Samu síremlékére la­punk szerkesztőségénél adakoztak. La­punk szerkesztősége 5 frt. .Mártonffy Ma­riska Tölcsvárról 2 frt. Összesen 7 frt. — Nagy idők tanúja. Imreh Sándor 1848—49. évi honvéd s a helyi ev. ref. kollégium nyomdájának vezetője s egyházi tanácsos, életének 66. s boldog házasságá­nak 33. évében hosszas szenvedés után f. hó 25-én éjjeli 12 órakor megszűnt élni. T­emetése f. hó 27-én d. u. 2 órakor történt meg nagy részvét mellett. A néhai barátunk az 1848—49. évi foradalomban, mint fiatal 19 éves honvéd vett részt s a foradalom lecsendesülte után nyomdászatra adta magát s e polgári kötelességét oly szaksze­rűséggel töltötte be, hogy hasonlóval vi­déki nyomdász még egy második alig di­csekedhetik. Az irodalom terén is nevével többször találkoztunk s dolgozatainak nem­csak a vidéki, hanem a fővárosi lapok is k­észséggel nyitottak tért Az országban ta­lán a legbuzgóbb kutatója volt a Petőfi Sándor elesési és nyughelyének megállapításában. Nem egyszer utazott a Segesvár-Fehéregy­­házi 1849. évi csatatérre s követett el min­dent, hogy Petőfi elesése s hol nyugvásának helyét biztosan megállíthassa E tekintetben számtalan hírlapi czikket irt s nem egy Petőfi eleste és nyughelye iránt érdeklőt czikkeiben megnyugtatni törekedett. Teme­tését a Gyulai testvérek temetkezési inté­zete végezte. — Öngyilkosság. Jánosi Károly ke­reskedő ma reggel szivén lőtte magát. — Eljegyzés: Péterffy Béla a maros­vásárhelyi kereskedelmi és iparkamara iro­datisztjének kedves lányát Erzsit f. hó 26-án eljegyezte Szentmiklósy András telekkönyv átalakító, mely az örömszülők házánál a rokonság összejövetele mellett szép ünne­pélyre szolgált alkalmid. — „Székely Hírlap“ czím alatt városunkban a dr. Fenyvesi Soma ügyvéd kartársunk és Bedőházy János főgymnasi­­umi tanár előnyösen ismert író szerkesz­tésében — a­mint a beküldött mutatvány­­számból látjuk — egy hetenként kétszer megjelenő társadalmi lap fog megindulni a közeledő uj évben. Ez uj lap mutatvány­­száma, béltartalma, gondosan, szellemesen, külalakja figyelemmel és csínnal van kiál­lítva, mely körülmények s ez uj lap szer­kesztőinek és munkatársainak tekintélyes névsora feljogosít annak olvasóink figyel­mébe és a nagyközönség tömeges pártfo­gásában­ meleg ajánlásunkra. Előfizetési ára egy évre 6 frt. Előfizethetni bármelyik postahivatalnál. — Lapunk vasárnapi száma vár­megyénk tisztujitási közgyűlésének ma lett megtartása okából egy napot­ késett. — Az erdélyi gazdasági egylet értesíti mindazon kiállítókat, kik a kolozs­vári folyó évi állatkiállitásban részt vettek s állataik kísérőitől vasúti menetdijak sze­dettek be, e menetdijak az illetőknek vissza­­térittetnek, ha az egylet titkári hivatalához a fuvarlevelek, igazolványok és menetjegyek beküldetnek. — A „Szabadságharcz“ 50-dik füzete a budapesti szedősztrájk miatt csakis jövő január első napjaiban fog megjelenni. — A veres kereszt egylet. Ja­nuár l1-iki hangversenyére sikerült a ren­dezőségnek csikszentmihályi Sándor Jánosné szül. borosjenői Tisza Anna főispánná és Steimberg Vizi Angélque cs. kir. ezredes neje­s méltó­ságaikat megnyerni védnökökül. E hangverseny iránt már­is oly érdeklődés mutatkozik, mely egyrészt annak anyagi si­kerét teljes mértékben biztosítja, másrészt alapot ad azon jogos reménynek, hogy vá­rosunk és vidéke előkelő és műértő közön­sége oly anynyira teljes számmal fogja azt megjelenésével kitüntetni, amint arra hason­­czélból rendezett mulatság alkalmával rég nem volt eset. A hangverseny műsorát jövő számunkban fogjuk közölni. Jegyek előre válthatók Nagy Sándor gyógyszertárában. „Forgalmi közlöny“ czim alatt f. hó 23-án Budapesten egy heten­­ként egyszer megjelenő s épitő iparosok, vállalkozók, szállítók, birtokosoknak irt lap indult meg, melyre iparosaink és ke­reskedőink figyelmét felhívjuk. „ h­írrovat. Maros-Vásárhelytt, 1895. deczember 30. — Kinevezés. Igazságügyi minisz­terünk Hollosi Gábor helyi kir. törvszéki iroda tisztet a beszterczei kir. törvény­székhez iroda igazgatóvá nevezte. Öröm­mel regisztráljuk igazságügyérünk ezen magas figyelmét, mivel Hollosi urban jog­kereső közönségünk egy kiváló jó, szor­galmas, munkás és szolgálatkész előzékeny egyéniséget talált minden alkalommal, va­lahányszor hivatalos szolgálatát igénybe vennünk kellett. — Vármegyei tisztújitás. Vár­megyénk Marostordavármegye a Sándor Já­nos ideigl. főispán elnöklete alatt a mai napon f. hó 30-án tartotta „tisztújító közgyűlését,“­2 Kir táblai értesítő. A helyi kir. ítélő táblán 1895 deczembe­r3-a és következő napjain az alább jel­zett polgári ügyek előadásának eredménye 2 970 h h i 2965 rend 3012 r m v i 3039 h h i 3007 h h i 3037 h h i 3070 rend 3074 h h i 3081 h h v 3086 f o v 2928 h h i 3008 f o y 3022 h h v 2996 h h i 3023 rend 3038 e m v i 3062 h h i 1970 m s v 3031 rend 2498 h hv 2499 h h v 2500 h h v 2501 h hov 2502 rend 2053 h h v2504 h h v 2505 h h v 2508 rend 2510 h h v 2511 h h v 2512 h h v 2513 h h v 2514 h h h v 2515 h h v 2516 rend 2517 h h v 2518 h k h v 2519 h h v 2520 h h v 2522 h h v 2523 h hv 2524h h v 2529 h h v 2525 h h v 2526 h h v. J­egyzet. A rövidítések következen­­dőkben értelmezendők: h h v ~ helyben,­hagyó végzés, rend. = rendelvényileg­­m v é. — megváltoztató végzés, m s v megsemmisítő végzés, h h­ i = helybenha­gyó ítélet, f o v = feloldó végzés, m v i­­= megváltoztató ítélet, v­é v­al visszautasí­tandó végzés. Folyó évi deczember hó 30-a és következő napjaira bejelentett ügyek K­ ovács János biró által 2­949 Székely Zoltán c Serester Emilia 2950 ugyanaz 379 frtölkr. 2996 Wochner Matild hagyatéki ügye. 2999 Berthold Fe­­rencz c Mihailla György végr. 3017 Bieder­­man E. Váradi Géza 855 frt 21 kr. 3102 Hosszufalu község Kutsera Árpád 2575 frt 84 kr. odorfi Domokos biró által. 3040 Zsorzs Dollé c Vintilla Nyéla kö­zösség megszüntetés 3068 Rosnyai György c Kispál Sándor bisz . végr. 3078 Seulián Magda c Blás Flóra 770 frt. 99 kr 3083 Márkus György c Bliba Mihály tulajdonjog 3092 Popovits Atánúni c Maijak ÁmAlia kiutalás 3093 ugyanaz 3009 Roth Károly és társai c­égbejegyzési ügye ósa Gábor biró által. 3­096 Dregán Andrés c Indrutz Joe vég­­rendeletet érvénytelenítés 3110 Kotoza Vaszi c KaluserVaszi ugyanaz 3135 Szebeni Mik­lós c Simon György tulajdonjog 3137 Pop­­csev Viktor c Wem­ete János ügyvédi dijj 5948 Sz­ udvarhelyi tkptár c Csép Lajos végr. 3000 Kir kincstár c Hássági g. k. egyház végr.­ánosi Gyula biró által. 223. 2806, Egrestöi italmérési jog kárta­­lani­tása 2716. 2819, Egrestei határ tago­sítása 2956 Brassói érd. bank c Enkelhard Heinrich 8 frt. 50 kr. 3101 Jon J. Koma és társai c Terzin Badin Juon 225 frt. és 125 frt 90 kr. végh­ oltai Albert biró által. 3111 Rofaj Elekné c Rofaj Elek gyermek­­tartás 3114 Kassai J. János c Szebeni Ignácz s neje határkiigazitás 3018 Dr. Bocskor Béla c Pál Lajos s társai 200 frt. végr. 3060 Imre Vitályosnak c Dr. Jereniczky János 300 frt cautió kiadása 3121 m. vá­sárhelyi lak. pénzt. Osváth Imre végr. T J K D D F­ELELŐS SZERKESZTŐ PÁLFFY MIHÁLY. S­z. 3015—1895. kj! Árverési hirdetmény. M­ező-Bánd község vásárvámja és a tu­lajdonát képező korcsmai épület, 1986. évi január hó 10-től kezdődőleg 1896. évi de­czember hó 31-ig nyilvános árverésen a leg­többet ígérőnek haszonbérbe adatik. A­z árverés 1896. évi január hó 10-én d. e. 11 órakor fog Mező-Bánd köz­ség házánál megtartatni Mire az árverezni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árverési feltételek naponként d. e. 8 órától 12 óráig , délután 2 órától 6 óráig a köz­ségi jegyzői irodában megtekinthetők. M .-Bándon, 1895 deczember hó 24-én, Czirók József Muszka Ákos özségi aljegyző, községi biró.

Next