Közérdek, 1896. január-június (8. évfolyam, 1-29. szám)
1896-01-05 / 1. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK Marosvásárhely, 1896. január hó 5-én sasélet, minden tisztes megnyilvánulásának . Emelni fogja tehetsége szerint a közgazdasági viszonyokat. Javitni igyekszik a személy hitel emelésén, piaczot igyekszik teremteni a kisiparos termékeinek, a kereskedőt meg igyekszik védeni a szédelgők túltengésétől ostorozni fogja a hatalom túlkapásait. Az irodalom és tudomány iránti érdeklődést fokozni fogja, a színház és szépművészetek szószólója lesz. Figyelemmel kíséri a locális érdekek minden mozzanatait, mellé vagy ellene szegül a mozgalmaknak, mint tárgyilagossága és igazságérzete, de különösen, ha a közérdek azt megkívánja. Közjótékonysági intézményeket állandóan támogatni fog lapunk és ilynemű gyűjtéseknek mindig szívesen tért nyit, sőt anyagi áldozatra mi is készek vagyunk minden nemes és közjóért stb. stb. Szóval lapunk a „Közérdek“ az leend a jövő 1896. évben is, a mi eddig volt fennállása óta. S azon reményben, hogy az újévben olvasóink bizalmát még jobban sikerülene kiérdemelni. Kívánunk olvasóinknak szívből jövő, szívhez utat találó boldog újévet! A szerkesztőség. A maga helyén, Csikszentmihályi Sándor János marostordamegye ideiglenes főispánjának bevonulása és ünnepélyes beiktatásakor, a megye és székely főváros élete közönségének impozánsan megnyilatkozott lelkesedése, új élet hajnalát jelentette Tudjuk, hogy Kis-Küküllő megye felvirágzásának érdekszálai az ő méltósága kezeibe vannak összefolyva, azt is tudjuk, hogy virágzó vármegyei élet alapja az ország felvirágzásának, de mégis, vagy épen ezért, igen kívánjuk, hogy Sándor János állandó főispánja legyen Marostordavármegyének. Az az egy dissonáns hang, mely otrombaságával egy pillanatra, nagy resersust csinált, csak azt bizonyítja, hogy a szolgalelkűség kihaló félben van az ország legmagasabb vármegyéjében, Marostordamegyében, mert nincs több, csak egy. Mondva nem lehet olyan lelkesedést csinálni, az csak olyankor nyilatkozik meg, mikor bizodalmat fejez ki, érdemet jutalmaz és benső, őszinte, igaz szeretetet jelent. Sándor János ideiglenes főispán vezetése alatt történt meg a múlt év dece. 30-án Marostordavármegyében a tisztújítás. Láttuk visszatérni, megújulni az ősi erényeket, tisztességesen, szépen, ékesen, és jórendddel történtek mindenek. A vármegye képviselőtestülete megemberelte magát, minden állást a maga emberével töltött be, mindenki ott van — a maga helyén. Egy pár hónapi időközben kétszer tisztelte meg magát a vármegye Dósa Eleknek nagy lelkesedésével, közfelkiáltás utján történt alispánná választásában. A vármegyei kormányzati rendszer a mérőfoka a vármegyei jólétnek, úgy egyesek, mint az összes életében. A vármegyei kormányzatban nemcsak sok tényezővel, hanem igen sok és különböző körülményekkel kell számot vetni, s ezek között az autonomikus jogok tiszteletben tartása mellett úgy kell eltalálni a középutat, hogy a jogos igények is kielégítést nyerjenek, az általános szempont is érvényesüljön, a törvénynek is tisztelet adassék. Legkiváltkép a mostani időközben, mikor a félreértett, vagy félremagyarázott törvények nemcsak a selejtesség szaporítására, hanem a demoralizáczióra is hathatósan befolynak , most van szükség erős kézre, mely biztosan tartsa a kormányrudat s teljes tappintattal segítse a szél felé a vármegye hajóját. Fájdalommal kell tapasztalnunk, hogy az erkölcsi élet kötelékei mind inkább inkább meglazulnak; márpedig az erkölcsiség, s illetőleg a közerkölcsiség virágzása, s a morális tényezők számbavétele nélkül egészséges vármegyei életet, még képzelni is valóságos absurdum. Dósa Elek alispánt egy tekintélyes vallásfelekezet a főgondnoki állással tisztelte meg, világos bizonyságául annak, hogy azt a férfiút, akiben az erkölcsi erő nem szunnyadni, hanem megfelelő élet és cselekedetben nyilvánul, az a felekezet ezen officzium nobilével kívánja mások felett kitüntetni. — Ez még szintén annak szolgál bizonyitékul, hogy a kit a közbizalom, mint ilyent ültetett az alispáni székbe, az merev bürokratizmus helyett erkölcsi érzületének melegével, de szigorú kötelességérzettel; a kötelességeknek másokkal is pontos teljesittetésével, a községi élet vezetésével megbízottak túlkapásainak megfékezésével önt életet a vármegyei élet ereibe. Azért a legmelegebben, benső őszinteséggel üdvözöljük Dósa Eleket az alispáni székben, s duzzadó erejétől, kristalizált igazságérzetétől, erős akaratától, reméljük, várjuk — a legjobbat. A szorgalom, a munkásság, az őszinte becsületesség s a valódi érdem nyert megtiszteltetést Hajdú Elek főjegyzővé választásában. Tán első már végre-valahára az idő „teljessége“ s a divatos klick rendszerek, vég kiérdemelt nyugalomba hülyék, az üres fejű léhaság felett, az érdem nyeri el a jutalmat. Azok a visszás helyzetek, amelyek undorral töltötték el a jobbak és nemesen gondolkozók lelkét, lassan-lassan megváltoznak, s kezd visszatérni azon reménységünk, hogy végzett munka becse adja meg az ember értékét. Hajdú Eleket nexus, magas pártfogás, s más egyéb összeköttetése díjával, érdeme, munkássága emelte fel fontos állásába. E téren ő az úttörő, járjon ez után a megelégedés kíséretében. Az árvaszéknél van egy uj ember, mert onnan Sántha Károly I. aljegyzővé választatott. Az árva-ügyek is nagyon jó kezekbe vannak letéve, s hogy mégis szánandólag gyarló állapotban vannak az árva-ügyek, bizony nem az árvaszék az oka, hanem — egyenesen kimondjuk — a községi elöljáróságok, közjegyzők és közgyámok. Igen messze vezetne, ha minden — vármegyei — hivatalos állást külön akarnánk méltatni, legyen elég azért csak annyit mondanunk, hogy mindenki megtalálta a maga helyét, s legszebb kilátásokkal mehetünk szembe ez uj esztendővel, — a jövendővel. Adjon isten boldog uj esztendőt, hogy annak majd — vége is találjon mindenkit — a maga helyén. Ötödik tanács. Elülülő: Osztrovszky József. Bírák: Bömbes Gyula, Losonczy Ödön, Szeremley Lajos, Neuberger Ignácz, Steer Ferencz, Válkai Bertalan, Farkas Géza. Jegyzők: Dessewffy Marczell törvényszéki bíró, egyúttal a kissebb fegyelmi tanács jegyzője: Nagy Iván. Polgári tanácsosok: Első tanács. Elülülő: Szabó Miklós a kúria elülülője. Bírák: Németh Lajos, Ádám András, Hammersberg Jenő, Béres János, Popó József, Tatity Milutin, Fényes Miklós, Zsembery Kálmán, Frits Róbert, Zachár Emil, Egri Kálmán. Jegyzők: Vajdafy Emil, Sebestyén Emil, Gyenge Kornél. Második tanács. (Felülvizsgálati tanács.) Elülülö: Oberschall Adolf. Bírák: Csathó Ferencz, helyettes elülülö: Mezey Albert, Fabiny Ferencz (egyúttal előadó a negyedik tanácsban), Havass Károly, Hollerung Alfréd. Jegyzők: Vajdafi Emil, Saárosy Kornél. Harmadik tanács. (Úrbéri és bányaügyek.) Elülülő: Balásy Antal. Bírák: Keresztszeghy Lajos, Stephanides Henrik, Asztalos Aba, Gyárfás Ferencz, Pechata Endre, Tergovics István. Jegyző: Borszéky Károly. Negyedik tanács. Kereskedelmi, váltó- és csődügyek. Elülülö: Mandlovich Emil. Bírák: Janicsek József, Emmer Kornél, Hegedűs László, Beck Hugó, Kormos Adolf, Kovács Antal. Jegyző: Maksziányi Dezső. Ötödik tanács. Elülülö: Ruby Antal tanácsvezető kúriai bíró. Bírák: Pásztély János, Gottl Ágoston, Bene Kálmán, Hűvös Károly, Uhlyarik Gedeon, Horváth Kálmán. Jegyző: Szentivány. Hatodik tanács. Elülülő: Szabó Ágoston. Bírák: Oeffner Ferencz, Rosits Gábor, Frink Endre, Trux Hugó, Illnsevits Jenő, Avarfy Károly, Gruber Gusztáv. Jegyző: Szíjgyártó Zsigmond. Hetedik tanács. Elülüló: Süteő Rudolf. Bírák: Ilyés Károly, Kiszely Tiborc, Vavrik Antal, Klimkó István, Vaszilievits Vazul, Harmos Gábor. Jegyző: Oppl Alajos. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK* Budapest, decz. 30. — A kir. kúria tanácsai. A kir. kúria tanácsait a jövő évre a következőképpen alakították meg: Büntető tanácsosok: Első tanács. Elülülö: Czorda Bódog. Bírák: Baathodeiszky Gyula, Sebestyén Mihály, Schedius Lajos, Székely Ferencz dr., Mikó Miklós, Nedeczky Ödön, Hieronymi Béla. Jegyzők: Gebhardt Ferencz, Mariska István. Második tanács. Elülülö: Szentgyörgyi Imre. Bírák: Andrásovics Béla, Keömley Pál, Vita Sándor, Székáts Ferencz, Berlogin Ábrahám, Fodor Géza, Tóth Gerő. Jegyző: Ladányi Lajos. Harmadik tanács. Elülülö: Sélley Sándor. Bírák: Kelemen Mór, Szeyffert Ede, Freinreisz István, Bibó István, Németh Péter, Nyers Lajos, Szentimrey Jenő. Jegyző: Schindler Jenő. Negyedik tanács. Elülülő: Veszprémy János. Bírák: Tutschner Ágost, Ballog József, Csider László, Nagy Sándor, Mezei János, Zsigmondovits Mihály, Naményi József. Jegyző: Tőkés Ferencz. HÍRROVAT: Maros-Vásárhelytt, 1896. január 4. — Uj ügyvédvizsgáló bizottság. A Marosvásárhelyt működő uj ügyvédvizsgáló bizottság elnökévé az 1896. év tartamára az igazságügyminiszter Kostka Géza marosvásárhelyi kir. ítélőtáblás tanácselnököt, tagjaivá pedig Péterfi Dénes, Kovács János, Dósa Gábor, Onacziu Sándor, Jánosi Gyula, Tódorffy Domokos, Dobai Albert Szabó Dénes, Hatfaludi István, Pieps Ferencz, és Avedik Simon kir. ítélőtáblai bírákat nevzte ki. — Királyi táblánk tanácselnöke Kostka Gézánál (Elekes Pál kir. táblai elnök betegsége miatt kir. törvényszékünk és járásbíróságunk tisztikara a Szentmariay Dezső kir. törvényszéki elnök, kir. törvényszékünk elnöke Szentmariay Dezsőnél a kir. törvényszéke ésbirósága tisztikara a Raff Károly kir. táblai bírói rang és jelleggel felruházottt törvényszéki biró vezetése alatt tisztelgett és fejezték ki az újév alkalmából újévi üdv kivonataikat. — Újévi gratulácziók. Vármegyénk ideigl. főispánja csikszentmihályi Sándor Jánosnál a vármegye tisztikara Dózsa Elek alispán, városunk tisztikara Geréb Béla polgármester, a pénzügyi hatóságok tisztikara György Pál pénzügyi tanácsos, pénzügyigazgató, az erdészeti hatóságok Gyöngyösy Béla főerdő felügyelő, az építészeti hivatal a Losonczi Dénes főmérnök, vármegyénk alispánja Dózsa Eleknél a vármegye tisztikara Hajdú Elek főjegyző, városunk polgármestere Geréb Bélánál városunk tisztikara Ajtay Gyula városi tanácsos vezetése mellett tisztelgett az újév alkalmából elmondva valamennyi tisztelgő küldöttség igazi válogatott szép szavakban azon jó kívánalmakat, melyeket szeretve tisztelt fönököket elhalmozni kivánták. — Eljegyzés. Demeter Etelka kisasszonyt városunk ünnepelt kedvességét, múlt év decz. 21-én jegyezte el Oláh István Zemplén vármegyei Abauji birtokos és törvényszéki aljegyző. Gratulálunk, e — Esküvő. Deczember 25-én vezett oltárhoz Spitz Ignácz Bergel Mór kereskedő bájos leányát Ilonát. A polgári és egyházi szertartások után, fényes est-ebéd volt a Transilvániában. A szép vendég koszorúból sok szép felköszöntő hangzott, s különösen Lázár Mariska k. arimes felköszöntője bilincselte le hallgatóit. Áldás és szerencse kisérte a boldog frigykötést. — A m.-vásárhelyi kir. ítélő tábla tanácsbeosztása 1996. évre. A polgári ügyek szakosztálya. I. szaktanács: (közpolgári.) Elnök: Elekes Pál a kir. ítélő tábla elnöke. Rendes bírák: Kovács János, Dósa Gábor, Onácziy Sándor, Boross Elek, Avedik Simon Kisegítő lírák: Jánosi Gyula, Todorffy Domokos, Dobai Albert. Tanácsjegyzők: Dósa Kálmán kir. albiró, dr Simó Balázs kir. albiró. II. szak. tanács: (úrbéri.) Elnök: Elekes Pál a kir. Ítélő tábla elnöke. Rendes bírák: Jánosi Gyula, Todorffy Domokos, Dobai Albert, Phleps Ferencz. Kisegítő bírák: Onácziy Sándor, Hatfaludy István, Avedik Simon. Tanácsjegyzők: Dr. Daniel István kir. albiró, dr. Simó Balázs kir. albiró. III. szaktanács: (közpolgári, kereskedelmi, váltó, csőd.) Felülvizsgálati tanács. Elnök: Kostka Géza, kir- ítélő táblai tanácselnök Rendes bírák: Kovács János, egyúttal a felülvizsgálati tanács elnökének állandó helyettese: Dósa Gábor, Jánosi Gyula, Todorffy Domokos, Dobai Albert, Szabó Dénes, Phleps Ferencz, Avedik Simon. Kisegítő bírák : Péterffy Dénes, Onacziu Sándor, Hatfaludy István. Tanács jegyzők: Dr. Dániel István kir. albiró, Dósa Kálmán kir. albiró. Büntető ügyek szakosztálya. Büntető tanács: Elnök: Kostka Géza kir. ítélő táblai tanácselnök. Rendes bírák: Péterffy Dénes, Onacziu Sándor, Hatfaludy István, Phleps Ferencz, Avedik Simon. Kisegítő bírák: Boross Elek, Todorffy Domokos, Szabó Dénes. Tanácsjegyzők : Dr. Daniel István kir. albiró, Dósa Kálmán kir. albiró. Marosvásárhely, 1895. évi deczember hó 24-én. Elekes Pál kir. Ítélő táblai elnök. — Nagyszerű előkészületeket tesz Budapest székesfőváros, hogy az ezredéves ünnepségekre méltán fogadhassa az egész országot. Mert az egész ország vendége lesz majd a székesfővárosnak. És hogy ezek a vendégek jól és kényelmesen el legyenek látva, erre nagy gondot fordít maga ( a főváros Szebbnél-szebb paloták mintegy varázsszóra épülnek, különösen bámulatos a szép, új, nagy körúton. És a legszebbek között is első helyet foglalja el a most megnyílt Rémi szálloda, melyet méltán neveztek el, „Arany kalitkának“. Valóságos kis tündérpalota ez, minőket a keletifantázia nagy meseszövői alkottak, benn a palotában is igazán keleti kényelem uralkodik. Egy geniális műépítész, Schannen Ernő fogott kezet a főváros legtapasztaltabb és legpraktikusabb férfiával, Rémi Róberttel és az ő együttes működésük teremtette meg azt a bájos szép hotelt, mely ma Budapest legszebb látványossága A város szívében az új József-körúton, szemben a népszínházzal épült ez a szálloda, tehát olyan helyen, hova a főváros minden vasúti állomásától 5 perc alatt eljut az ember, akár lóvasúton, akár villamos vasúton. A szálloda pompás éttermekkel és remek berendezésű kávéházzal van kapcsolatban. A szálloda berendezése a legmodernebb comforttal dicsekszik. Angol mosdóasztalok (állandóan hideg és meleg vízzel), villamos világítás, központi gőzfűtés, egyszerű, de nemes ízlésű bútorzat. Az emeletekre lift közlekedik. Stylszerű chambre separék állnak rendelkezésükre azoknak, akik bizalmas társaságban akarnak eltölteni egy estét Az étterem nagy, bájos, elegáns, kitűnő ventilátióval; az ételek elsőrendű konyhára vallanak, melyben magyar és párisi szakácsok remekelnek. És amit elsősorban kellett volna kiemelnünk, ez a szálloda mérsékelt árai. A vidékről felránduló közönség el ne mulaszsza a fővárosnak e gyöngyét fölkeresni. A helyi „Iparos Polgári Egylet“ évi rendes közgyűlését f. hó 12-én, vasárnap d. u. 2 órakor az egylet helyiségében tartja meg melyre az egylet tagjait tisztelettel hivja meg az elnökség.