Közérdek, 1897. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1897-07-04 / 27. szám
IRODALOM, VO ■ VIV '• rt Nyilvános kérelem az iskolák 13 Mártáihoz, Sirisaka Andor pécs-belvárosi közs. tanító laink utján ajánlva a „Magyar közmondásokönyve“ cz. munkájának megmaradt példányait a tanuló ifjúság számára jutalmi könyvül.Tekintve a szép és nemes czélt, szerző-kiadó könyveit félárban adja, így a fűzött példányokat 2 frt helyett 1 frtét és a bekötött díszpéldányokat 3 frt helyett 1 frt és 50 frtért. A csomag azonnal és bszmentve lesz küldve. E munka a népiskolák 5. és 6 osztálybeli növendékei között, valamint a polgári iskolák és középtanodák alsóbb osztályaiba járó ifjak között igen alkalmas jutalmi könyvül, miért is készséggel teszünk eleget Sirisak kérésének, amidőn e könyvet az iskolai hatóságok és egyéb irodalom-pártoló maeczenások szives figyelmébe ajánljuk. Ilyen még nem volt! Az évnegyed lejártával figyelmeztetjük a t. c. olvasóközönséget azEzeréves Magyarország Heimű, Agai Kätscher és Laurencic szerkesztősége alatt megjelenő remek félhavi folyóiratra. Az épen most megjelent 6. szám is megérdemli az eddig hangoztatott elismerést. Szomaházi István, az írói világ ezen kedvelt tagja, kedves humoros elbeszéléssel mutatkozik be, míg dr. Wekerle Sándor a magyar parlamentről értekzik. A magyar békemozgalom vezéralakjait: Jókai, Bánffy, Berzeviczy Türr, Csáky grófnő stb.—Heyer Arthur hírneves festő allegorikus rajzaival — Ungvári Lajos mutatja be. Palóczy czikke a new-yorki magyarokról, Kiss József egyik remek verse és Diner Dénes József a magyar műiparról szóló érdekes cikke (12 képpel) megérdemlik, hogy külön is kiemeltessenek. A brüsszeli kiállítás magyar osztályának ismertetése után következnek a díszes képek, melyek küzül kiemelendő!?: A trencsénteplici világhírű kénesfürdő egyes megkapó részletei, gyönyörű templomok stb. Mindamellett kerül a folyóirat egy félévre csak 3 frt 60 krba. Megrendelhető Budapesten V., váczi-körut 78. sz. A következő füzettel, az uj évnegyed első füzetével, jár az ingyenes, fényes kivitelű jutalom kép. Magyar Lányok. Az a fontos, kulturális hivatás, melyet aMagyar Lányok“ a leány nevelés terén teljesít, az a szeretet, elismerés, amelylyel olvasói s a szülők és tanítók részéről találkozik, bizonyítja a legjobban, hogy erre az újságra nagy szükség volt. Tutsek Anna a kiváló írónő viseli gondját, hogy ne kerüljön egy betű, egy sor se olyan aMagyar Lányok“-ba, amely nem illenék egy fiatal leányoknak való lapban. Úgy a szerkesztő mint főmunkatársai Pósa Lajos Sebők Zsigmond a legnagyobb buzgalommal, lelkesedéssel szentelik minden tudásukat, Magyarország fiatal leányai javára. Szórakoztatásra, mulatattásra, tanításra szánt közleményeit mind a legkitűnőbb magyar írók írják, képei igen szépek, művészi kivitelűek. Az új negyed április elején kezdődőt s ebből az alkalomból újólag felhívjuk olvasóink figyelmét erre a lapra. Ne hiányozzék egyetlen magyar családból sem, ahol fiatal leányok vannak. Előfizetési ára negyedévre csak 1 frt 60 kr. — Kiadóhivatal Budapesten, Andrássy út 10. sz. Magyarország szétdarabolásának története. Az Athenaeum r. társaság kiadásában megjelenő ,A magyar nemzet történetei című tíz kötetes nagy munkának ötödik kötetéből most jelentek meg első (107., 108.) füzetek, amelyeket nyomban követnek a többi füzetek és az egész kötet alig két hónap alatt be lesz fejezve. A kötet czime :Magyarország három részre oszlásának története. 1526—1608.“ Irta Acsády Ignác. Ezzel ennek a millenáris nagy munkának kiadásában a sorrend ismét helyre leszállítva, a menynyiben ennek a kötetnek befejezése után ismét folytathatják a megkezdett hatodik kötet kiadását. Ez az ötödik kötet Magyarország történetének legszomorubb korszakát tárgyalja, Acsády Ignác dr. remek történetíró tollából előadva Magyarország szétdarabolásának, három részre osztásának, a nehéz megpróbáltatásokkal, romboló állami katasztrófákkal, a gyászszal pusztulással, vérontásokkal és nemzeti szerencsétlenségekkel csordultig telt korszak történetét, mely az 1526- iki mohácsi vésztől 1608-ig terjed. Az egykor hatalmas magyar birodalom összezsugorodott, ez is három részre szakadt. Legnagyobb rész a törökök által okkupált tartomány lett, a másik rész, Erdély, mint török hűbér tartomány állhatott csak fenn, a többi részek külföldön székelő, idegen uralkodók jogara alá kerültek, kik egyedül viselték a magyar királyoknak hajdan büszke czímét. A magyar, valamint a külföldi írók erre a korszakra vonatkozólag igen fontos és sokáig ismeretlen kútfőanyagból rengeteg sokat bocsátottak közre és Acsády Ignácz ennek az új anyagnak teljes felhasználásával, magukból a legközvetlenebb kútfőkből, okiratokból kifejtve, rendkívüli vonzó és élénk előadásban mondja el ennek a nehéz időnek történetét, finom érzékkel feltüntetvén annak tanulságait is. Ezekhez a füzetekhez is a legszebb műmellékletek és érdekes szövegképek vannak csatolva, így :Magyar főúri viselet a XVI. század második felében“ remek szinnyomat Jóst Ámonnak, Miksa királynak 1670-iki nürnbergi bevonulását ábrázóló festeményről; .Buda és Pest ostroma 1542-ben“ . Enea Vizo egykorú rézmetszete Bubics Zsigmond gyűjteményében ; .Párviadal magyar hadnagy és török bég között“ . XVI. századi rézmetszet Ernszt Lajos gyűjteményéből .Trekai Gáspár krónikájának czimlapja, stb. Egyes füzet ára 30 Kapható minden hazai könyvkereskedésben. KÖZE 2-ik oldal Marosvásárhely, 1897. július hó 4-én RDEK. SZÍNHÁZ. A 3 Kázmér került szinre Balassa Bálint helyett szombaton (jun. 26.) este. Kassai Károly betegsége tette lehetetlenné a kiváló magyar opera előadását. Beöthy bohózatán ismételten is jól mulatott a jelenvolt kis számú közönség. Vasárnap „A gyimesi vadvirág” ötödik előadását érte meg rövid idő alatt. Kassai gyöngülkedése érzékeny csorbát ütött a darab hatásosságán, mivel Gyuri szerepét Patakinak kellett eljátszódni, kinek hivatása minden egyéb lehet csak a népszínműben alakítás nem. A többi jó szerepek a régi kipróbált kezekben érvényesültek. Hétfőn Lili romantikus története vonzott szép közönséget. Az operette fülbemászó édes zenéje, bár régi ismerősünk, egészen lebilincselt. A czímszerepet S. Áldor Juliska sikerült alakításban mutatta be. Csak az első felvonásban hagyta hidegen a közönséget, igen rosszul maszkírozva magát mint bakfis leány. Plinchard tüzér Rózsahegyi volt, aranyos, jó kedvvel játszott s igen szépen énekelt. A megfagyott agyvelejű bárót kifogyhatatlan komikummal állította Vendrei elénk. Igen jó volt Bartos a professor szerepében. Kedden Szigeti József hazafias színművét Toldi Miklóst adták elő. A czímszerepben E. Kovács Gyula ért el óriási sikert, amiben méltón osztozkodhattak Szerémi Gizella és Laczkó Aranka is. A fényes történelmi csoportozatok igen szép látványt nyújtottak. Szerdán a Honthy háza szerzett nagy csalódást a közönségnek, mert ez Herczegh Ferencz darabjától sokkal többet várt, mint amennyit kapott. György Hona (Ida) művészi játékával sokat segített a darab fogyatékoságain. Kitűnőn sikerült alakításban mutatta be az öreg püspökét Bartos Gyula. Jó szerephez jutott Szentgyörgyi István (jószágigazgató). Pataki elegáns, csinos ügyvéd volt. Lackó, Ráskai, Füredi, Janovics dicséretreméltón jól játszódtak. Csütörtökön és Pénteken egy klassikus angol bohózat „Niobe“ került színre. Az egész darab egy ötleten épül fel. A villamos áram megeleveníti a „Niobe” szobrot, s a maga antik voltában beleviszi a modern életbe. A czímszerepet K. Szerémi Giza remek alakításban mutatta be. Mint szobor kitűnő plasztikai tartásával meglepte a közönséget. Megelevenedése után nagy művészi érzékre valló felfogással játszott s klassikus fenséggel szavalta Niobe jambusait. Duna Pétert Vendrei játszotta, kitűnőn karikaturázva a modern nyárspolgárt. Váradiné egy szapora beszédű házsárt vén kisaszonyt valódi művészettel állított elénk. Ráskai, Janovics, Leövey, Bartos és Rózsahegyi csinosan játszották meg kis szerepeiket. Színház, köréből. Érdekes és változatos műsora lesz e héten színházunknak. Hétfőn Augol a csarnok leánya Lecoquemester gyönyörű zenéjű operettéjét adják a címszerepben S. Áldor Juliskával. Mongodin úr felesége kedden este kerül színre. Ez a kitűnő francia vígjáték Megyeri igazgatónak nyújt, alkalmat művészete teljes kifejtésére. Az ő Mongodinja olyan kiváló alakítás, mely párját ritkítja a maga nemében. Megyeri mellett Lackó Aranka, Leővey, Rózsahegyi, Pataki, Ráskai Emilia és Janovics játszanak a darabban. Don Caesar de Bazánez a régi de mindig kedves darab E. Kovács Gyulával a címszerepben, előjátéka lesz a csütörtöki jubileumi díszelőadásnak, melyet E. Kovács Gyulának színészkedése 40-ik évfordulójára rendez az igazgató. Színre kerül ez estén. A szigetvári vértanúk első felvonása és a Becsületszó 1 felvonásos vígjáték. Az elsőben komoly drámai, a másodikban humoros vígjátéki szerepet játszik E. Kovács Gyula. A két darab közt nagyszabású ünnepély lesz nyílt színpadon. A marosvásárhelyi társadalom előkelőségeiből alakult küldöttség fogja E. Kovács Gyulát, a jubiláns nagy művészt méltókép üdvözölni. Előre láthatólag nagyszabású, fényes ünnepi estéje lesz csütörtökön színházunknak. Nem is lehet az másként! E. Kovács Gyula nagy művész és a mi nagy művészünk. Magyar művész, minden izében igazi magyar művész, aki lelke egész erejével, nagyságával áll 40 éve a magyar Thalia szolgálatában. Illő hogy mindanynyian ott legyünk és szívből ünnepeljük et a magyar drámai művészek legnagyobbját! Durand és Durand a kacagtató francia bohózat, melyet május havában oly kitűnő előadásban élveztünk, pénteken újból színre kerül. Megyeri igazgató mint a fűszeres Durand utolszór játszik ebben az évadban. Szombaton operette újdonságot adnak a czime Brigitta. Olyan telivér párizsi operette a Brigitta, mely szövegével egymagában is életképes darab lenne s melynek gyönyörű zenéje van. az új operette főszerepeit: S. Áldor Juliska, Forai Ferike, Lányi Edit, Pataki, Leővey, Vendrei, Váradi, játszók és éneklik. Utolsó népszínmű előadásul vasárnap a gyorsan közkedveltté lett népszínművet A gyimesi vadvirágot, adják. Ez lesz Géczy kitűnő darabjának rövid idő alatt: hatodik előadása s bizton hiszszük, hogy ezutal is tele házat fog csinálni. Heti műsor. Hétfőn: Augot, a csarnok leánya. Bérlet szünet. Kedden: Mongodin úr felesége. Bérlet 8-ik szám. Szerdán: Don Caesar de Bazán. Bérlet 9-ik szám. Csütörtökön: Díszelőadás E. Kovács Gyula 40 éves színészi jubileumára . Szigetvári vértanúk 1-ső felvonása és Becsületszó. Bérlet szünet. Pénteken: Durand és Durand. Megyeri utolsó föllépte. Bérlet 10-ik szám. Szombaton : B r i g t t a. Új operette itt először Bérlet 11-ik szám. Vasárnap: A gyimesi vadvilág. hatodszor, ez évadban utoljára. Bérlet szünet. CSARNOK. Szép holdvilág . . . Szép holdvilág aranyozza az ereszt, Temetőből ide csillog a kereszt, Eresz alatt a temetőn jár elmém, Nyugodalmam ha már én is fellelném! Sokat jártam, meghányódtam, vetődtem, Veszendőben minden ösvény előttem, Csak a honnan az a kereszt leragyog, Hej! Csak oda juthatnék el valahogy ... M-Vásárhely 1870. a Kálvária-utcán. E. Kovács Gyula: A mi énekes madaraink. Irta: Fülei-Szántó Lajos. Napsugaras, gyöngyvirágos májuskor benépesül a szabad természet. Az élet vidám zaja tölti el a viruló réteket és halmokat. Illatos szellő járja át a léget; valami édes orgonazúgás kél a fris lombokközött és a dalos erdők énekével egyesülve, édes harmóniája lesz az isten templomának. Az énekes madaraknak, ezeknek a kedves szárnyas cigányoknak zenéje odasimul a szívünkhöz, megérinti érzelmeink húrjait és bűbájos akkord rezeg át egész lényünkön. Szebbnek kezdjük látni az életet s ismeretlen vágy tölt el a boldogság iránt. . . A fészekrakás gondjai közt sem hagy el a dal, titeket, kedves madaraink! Daloltok, hogy munkára és megnyugvásra intsétek az elégedetlen embert. Ilii szövetségesei lesztek, megvidámitjátok őt s a kártékony rovarok pusztításéval áldást hintetek két keze munkájára. És ez a kéz üldöz, pusztít benneteket ... Ez a ti sorsotok átka! A szegény állatok között legkeservesebb az éneklő madarak sorsa. Minden vihar megtépi őket s gyakran feldúlja fáradsággal épített otthonukat. Mikor csipegő fiókáiknak örülnek, azokat a rosz gyermekek szedik el. Ez a kegyetlenség sokszor halálra gyötri az üressé vált fészek lakóit. Ha a maguk és kicsinyeik élelmét keresik, mindenütt kelepce, tőr fenyegeti; legtöbbször keserves rabságba ejti. Az énekes madarainkkal való kereskedés eddig sohasem látott mérvet öltött nálunk. Ezer, meg ezer számra hurczolják ezeket az apró rabszolgákat a távol idegenbe. Megfosztják szabadságuktól, övéiktől, mindentől ami kedves és jó volt nekik, hogy örökös fogságban végezzék be szomorú életüket. A mód, melylyel ezt a kegyetlenséget végezik, szintén megbotránkoztató. Fölháborodik minden jó érzésű ember, mikor ezeket a szegény állatkákat kalitkának csúfolt ládákban egymásra zsúfolják s kellő táplálék és tisztaság hiányában vérig kínozzák. Mi, kik a külföld véleményére egymás dologban olyan sokat adunk, mit szólunk ahhoz, mikor ott kinn az egyes nemzetek kongresszusokon, sajtóban felpanaszolják a mi botrányos állatkínzásainkat? A múlt hetekben is külföldről panaszkodtak a budapesti állatvédő-egyesületnek, hogy Erdélyben, különösen Déván és Fogarason az éneklő-madarakat nagy mennyiségben fogdossák össze s egyre-másra küldik fel Bécsbe, Berlinbe. Ami szégyenünk táblája a berlini német lapok hirdetése: Ungarische Nachtigallen, die besten Gebirgscbläge1 versende das Stück von 2.50 — 4 M. im Dutz 24 MGarartie für alles. Anfragen mittelst Doppelkarte erb. Bestellung befördert die Expedition dar «Thier-Börse“ unter Num mer. 5478. Egy másik bécsi hirdetés ígéri, hogy április 24-től kezdve az „ungarische Nachtigall und Schwarzblattl* darabja 4—5—6 márkáért kapható. Potsdamban a délmagyarországi csalogány darabját 359 márkáért, Hamburgban a tengeri-