Közérdek, 1898. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1898-01-01 / 1. szám

2-ik oldal KÖZÉRDEK­Marosvásárhely, 1898. január hó 1-én 100-150 szónál. Ennyi fogalomnak ma­gyar szálakkal helyettesítésére a zsenge, fogékony elménél elég 2—3 hónapi óvó­­dába járás. És ezen nemzetet, melynek nyelvén valaki beszél, sohsem fogja gyűlölhetni, ellene agitálni, de még az oláh-tót­­szász stb. szegény ember hova-tovább a hála érzetével fog eltelni, ha látja hogy magyarok magyar óvódákban in­gyen óvják meg csemetéjét és igy neki megadják a módot arra, hogy nyugodt lélekkel mehessen napszámlára. És nagy bátran állíthatjuk, hogy a mag, melyet magyar óvódákkal nemze­tiségi vidékeken elhintenénk, egy-két generáció után a magyar nemzetiségi és állami kérdés hatalmas ágazata, lom­­bozatú fáit eredményezné. A magyar szocialistákat is fékezni lehetne azzal, ha munka ideje alatt a gyermeknevelés­­ gondját válláról le­­vennek. Ha ez így van és ezt mindenki tudja, miért nem mozog jobban velünk az óvoda­fejlesztés ügye? A miniszterben megvan a jó akarat, de nincs hozzá pénze. A társadalom, ez a józan áldozatkész magyar társa­dalom, mely annyi sok üdvösét terem­tett már meg a haza üdvére csak ezen egy kérdésben gombolkoznék állig be? Ez lehetetlen! Egy nemzetben — még az angolban sem — nincs annyira kifejlődve a tár­sulási, mondjuk társulati szellem, mint épen a magyarban. Miért ne tudjanak az egyes közsé­gek, városok intelligens, hazafias elemei társulni a legszebb, leghazafiasabb cé­lért óvódák fentartásáért. Hisz a miniszter tanít rá, hogy a legdrágább óvoda évi fentartási költ­sége 800 frt. Ennyit — helyenként — összerakni a jó cél oltárára, bizony nem nehéz feladat. Nem nehéz, de annál dicstel­tesebb! Szóval mi arra kérjük Erdélynek — különösen nemzetiségek lakta vidékei­nek — intelligens magyarjait, ne várjuk tétlenül, míg a minisztérium — talán egy véletlen főnyeremény útján — azon helyzetbe jut, hogy 20 óvóda helyett 200-at állítson fel évente, hanem áll­janak sorompóba az óvóda ügyért. Ám kíséreljék meg. Vetélkedjenek a kezdés érdemeiért. Siessenek egyesek az óvoda ügy fejlesztésének zászlaját kibontani és meg fogják látni, hogy zász­lójuk alá rövid idő alatt seregek fog­nak támogatásukra tömörölni. Ne várják az Emkétől sem a meg­oldást, csinálják meg külön locális ve­zetés, lokális anyagi támogatás alatt, az erkölcsi támogatás felülről úgy is kísérni fogja áldást méhében rejtő moz­galmukat. A sok véletlen esélyesnek kidobott apró gyermeknek és a magyar hazának nem biztosíthat Erdély igazabb „bol­dog újévet!“ Csillag Máté, Magyar Hírlap szerkesztője ezt a kétszáz oldalra terjedő albumot, amelybe száz hazai és külföldi író dolgozott. Nincs terünk arra, hogy e pompás dekameronnak tartalomjegy­zékét egész terjedelmében közzé tegyük, de talán elég tudni, hogy az egész világ­­irodalom legkiválóbb képviselői írtak az albumba. Százötven kép díszíti ezt a könyv­­kereskedőnél 1 írt 50 krért kapható albu­mot, a­melyet minden előfizetőjének díjta­lanul ad a Magyar Hírlap. Megkapják az az újonnan belépő előfizetők is és megkap­ják az új esztendő első hónapjában megjelenő második ingyen-kötetet is, amely 1848 öt­ven éves jubileumára és emlékére készült. Jókai, a nagyszerű kor egyik legnagyobb alakja, aki ezentúl szerződése értelmében csak a Magyar Hírlapba írja, mint legfőbb munkatárs szépirodalmi dolgozatait, gyö­nyörű arcképet dedikált az olvasóknak és ez a fotográfiánál szebb kivitelű arckép lesz a második album külön melléklete. Jókai­val az élén harminc állandó belső dolgozó­társa van most a Magyar Hírlapnak. Szer­kesztősége tehát a legnagyobb és tagjai az irodalom és zsurnalisztika legkiválóbb tag­jai. De nemcsak a szépirodalom kiváló kulti­válása célja a Magyar Hírlapnak, hanem első­sorban az, hogy a napi események is­mertetésében érdekes, friss, bőséges és meg­bízható, a politikában bátor és becsületes legyen és rendíthetetlenül álljon kormányok és pártok fölött. Ezt biztosítja a munkatár­saknak az a gárdája, amelynek vezetője Fenyő Sándor szerkesztő, aki a lap meg­alapítása óta mindig ezt írta a Magyar Hír­lap zászlajára: Demokrácia, demokrácia, is­mét csak demokrácia! ez a Magyar Hírlap hiszekegye. Le a cimbórsággal, a hatalma­sok terrorizmusával és előre: a polgárság érdekével, javával: az elhagyatottak, a sze­gények, az igaztalanul szenvedők ügye le­gyen az első. Ámde akkor is így legyen, ha az a polgárság nem is budapesti, mert a Magyar Hírlap nem fut egy követ azok­kal, akik az egész ország rovására akarják gazdagítani a fővárost. Bűnt követ el az, aki a vidék életnedvét át akarja ömlesz­teni Budapest életereibe. Mindenhol, a­hol csak magyarok élnek, ha a legkisebb tanyán is, ott az ország fővárosa van. Azért is fog­lalkoznak a gazdaság életbevágó kérdései­vel is kiváló szakerők. A kedvezmények egész sorozata is ajánlja a Magyar Hírla­pot. A Kis Világ címü gyermeklapot 50 krajcárért, az Évszak címü divatlapot. 80 krajcárért kapják negyedévenként az elő­fizetők és előfizethetnek a Magyar Hírlap éa Magyar Szalonra együttesen. Negyed­évre 6 frt helyett 5 írttal. A Magyar Hír­lapra bármely naptól kezdve lehet előfizetni és az előfizetési ár negyedévre 3 frt 50 kr, egy hónapra 1 frt 20 kr. Az előfizetési összeg postautalványon küldhető Budapestre Honvéd­ utca 4. sz. alá. IRODALOM. Remek album jelent meg, a­mely valósá­gos eseménye a karácsonyi könyvpiacnak. Az irodalom és a művészetek előkelőségei egyesültek ebben a könyvben, a­melyet a legkedveltebb napilap, a Magyar Hírlap adott ki karácsonyra.Nagy szeretettel, gond­dal szerkesztette össze Fenyő Sándor, a KÖZGAZDASÁG. Lehet-e fejős tehenekkel burgo­nyát nyersen etetni. Meglehetősen el van terjedve az a nézet, hogy a burgonyát csak főzötten lehet a tehenekkel etetni, a­mennyiben nyers állapotban etetve kárára van a tej minőségének. Ez azonban nem egé­szen áll, a­mennyiben az ép és hibát­lan burgonya ép úgy etethető fejőste­henekkel minden káros következmény nélkül, akár csak a gőzök­. Számos kí­sérlet bizonyítja ezt, így legújabban is egy kísérlet eszközöltetett, a­midőn a tehenekkel repcepogácsa, rozskorpa, réti­­széna, zab és búzaszalmán kívül fejen­ként és naponta 12,5 klgram burgo­nyát etettek, hol nyers, hol gőzölt álla­potban a nélkül, hogy a tej, vagy vaj, vagy az abból készült termékek minő­ségben különbség állott volna be. Kü­lönbség csak akkor mutatkozott a nyers burgonya hátrányára, ha a jelzett mennyi­ségnél jóval többet etettek, avagy ha a burgonya egy vagy más módon meg volt romolva. Tapasztaltatok különben, hogy 20 kig nyers burgonya után több tejet, de kevesebb vajat nyerhetni, mint ugyanannyi gőzölt burgonya után. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy középsúlyú fejős tehenekkel fejenként 15 klgramm nyers burgonyánál többet etetni naponta nem célszerű, mert nagyobb burgonya adag után, főleg ha kevés szálas takar­mányt etetünk vele, a tejelés emelke­dik ugyan, a tehenek súlya azonban csökken, a tej kellemetlen izű lesz, kel­lemetlen szagot kap, soványabb lesz, rosszul köpülhető s a vaj kemény és ízetlen. Ezen rossz hatás nyersburgonya ete­tés következtében, nagyobb mértékben mutatkozik, mintha a burgonyát főre etetjük. A rütti-i tejgazdaság iskolában azt tapasztalták, hogy 10 kig. burgo­nya etetés után a tejből nyert emen­­thali sajtnak, igen kellemetlen mellék­ize lesz és ehetelenné válik, minélfogva ha a tejet sajtkészítésre használjuk, már 10 klg. nyers burgonyát sem szabad etetni. Ha sok burgonyát akarunk etetni a tehenekkel, akkor a burgonya főzését vagy gőzölését feltétlenül ajánlhatjuk 15 klg-ig terjedő napi adagot azonban célszerűbb lesz nyersen és pedig jól megmosott állapotban megvagdalva, tö­rökkel, szecskával és az abrakkal ke­verve etetni. A nagyobb burgonyaadagok annál hátrányosabbak, minél több vizenyős takarmányt, répaszelet, moslék csalamá­­dét stb. etetnek a burgonyán kívül az állatokkal, ekkor hasmenés, mosléksö­­mör stb. is mutatkozhatik és a tej is rossz izüvé válik s ezen a legjobb ab­rak takarmányok sem változtatnak. Azt is hallani, hogy nyersburgonya etetés következtében a tehenek köny­­nyen elvetélnek, ez azonban egészséges burgonyára nézve nem áll; a romlott csípős izü, vagy keserű stb. burgonyát csak gőzölve, vagy megfőzve szabad etetni a tehenekkel, azonban a gőzölés­nél lecsapódó vizet, vagy a burgonya főzésére használt vizet el kell önteni Szükség esetén következőképen is ja­víthatjuk a burgonyát: a megvágott burgonyát egy nappal előbb egy hordóba tesszük, melynek feneke fölött még egy lyukas fenék van s most a hordót tele öntjük vízzel, hogy az a burgonya fö­lött álljon egy tenyérnyire, másnap reg­gel a vizet, mely a rossz izü anyago­kat magába vette, leeresztjük s az igy megmosott burgonyát 24 óra alatt föl etetjük. A gőzölt és főzött burgonya kedvez a zsírképződésnek , azért a hizlalásra alkalmasabb a nyers burgonyánál, sőt itt-ott tapasztalták, hogy a burgonya­­etetés következtében a tej zsírtartalma emelkedik a szárazanyag és enfeintar­­talom rovására. Kitűnő tejelő takarmánynyá válik a burgonya, ha azt etetés előtt malátával becefrézik, de ez költséges berendezé­seket igényel és sok gonddal jár. Igen jó takarmány a bevermelt vagy besa­vanyított burgonya is, de ebből még kevesebbet szabad etetni, mint a nyers burgonyából, mert már 10 kig. napi adag a tej minőségét alászállítja. hírrovat Marosvásárhely, 1897. december 31. — Boldogi ujévet ki­­váltunk olvasóinknak. — B. U. é. k. Olyan ragyogással süt a nap sugara, olyan őszinte tiszta kék az ég, pedig ma fagy van és nagy hideg országszerte az újév derengő haj­nalán. Ma nem látunk még a jövőbe, nem tudjuk, hogy mit hoz még ez év. Csak látjuk a távoli napnak ragyogá­sát, de látnoki szem nem képes belátni előre azt az évet, melyet uralni fog ez a planéta: a Nap Az év mineműsé­­gét első­sorban is a gazda ember jó­solgatja meg előre, ő sejt és következ­tet jót, rosszat. Neki a legfontosabb a nap, mert ők látják el mindennel a pennás embereket. Neki a nap, ha jól süt, jó kedve van ás akkor n mi is köny­­nyebben élünk, ha nem süt jól a nap csak töpreng, nyomorog, de mi is igen vele. Ez az áldott magyar nemzet is­tennek különös kegyelt népe volt min­denha, vajha atyai bölcsessége boldo­gító melegével elárasztaná a beállott újévvel e hazát, mely kedvezőtlen gaz­dasági viszonyai miatt annyi panaszos alakra adott egy idő óta szót. Áldja meg a teremtő ura békés boldogsággal bőséggel és szerencsével, hogy ez a nép­faj tarthassa meg büszkén továbbra is szilárdságát. Mi csak ezt kívánjuk, a mikor tisztelt előfizetőinknek és lapunk barátainak ezt a négy szócskát szivünk őszinte igaz melegével küldjük : boldog újévet kívánunk­­ — Fényes esküvő. Dr. Szele­­csényi Zsigmond makfalvai kör­orvos december hó 28-án vezette oltár­hoz a bájos Reichardsperg Ma­riskát, Reichardsperg József helyi tekintélyes kereskedő szép leányát. A délelőtt folyamán az anyakönyvvezetői hivatalban volt a szokásos polgári há­zasságkötés, mig d. u. 3 órakor hoz­zá kocsisor szállította a násznépet a kat­­holikus plébánia nagy templomában a­hol Kovács Ferenc apátplébános gyönyörű beszéd kíséretében megáldotta a délceg ifjú párt. Este a Letzter-féle étteremben dinerhez ültek és a késő éjszakáig folyt a tánc és a kedélyes lakoma. Másnap a Zeyk István erdő­­szentgyörgyi nagybirtokos pompás né­­gyes fogatán Makfalvára utazott a fia­tal pár uj otthonukba. Áldás és szere­tet kisérte őket, az élet utjain. — Ügyvédi vizsgáló bizottság az 1898. évre. Az igazságügyminisz­ter e folyó évre a helyi ügyvédi vizs­gáló bizottság elnökévé Kosztka Géza marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla tanács­elnököt, tagjaivá: Avédik Simon, Do­hai Albert, Pósa Gábor, Hatfaludy Ist­ván, Jánosi Gyula, Kovács János, Pé­­terfy Dénes, Phleps Ferenc, Szabó Dé­nes és Tódorffy Domokos kir ítélőtáb­lás birákat nevezte ki. — Fényes esküvő Múlt év kará­csony másodnapján néhai Urr György, helyi ev. ref. volt tanára, Ida kedves leányának esküdött örök hűséget a he­lyi ev. ref. leányiskola igazgató tanára Pap Sándor. A szűk családi­ körben megtartott esküvőt Bálint Dénes nyug. pénzügyi tanácsos házánál egy barát­ságos uzsonna követett, melyen nem volt hiány, az uj pár meleg üdvözletei és szellemes felköszöntőiben. Kísérje szerencse és boldogság között szent frigyet. — Telekkönyvi vizsgát kir. it. táblánkon a múlt évben telekkönyvi vizsgára jelentkeztek 27-en, • számból képesítettnek találtatott 21. Nem képe­sítettnek találtatott 6. — Ügyvédi vizsgát kir. it, táb­lánkon a múlt évben ügyvédi vizsgára jelentkeztek, 12-en mely számból képe­­sittetett 11 nem képesittetett 1. — Gyakorlati bírói vizsga Az igazságügyminiszter az 1898—1900. évekre a budapesti királyi ítélőtáb­lán alakított gyakorlati bírói vizsgá­lati bizottság elnökévé Vavrik Béla kúriai tanácselnököt, helyettes elnökévé Schedius Lajos dr. kúriai bírót nevezte ki. A vizsgáló bizottság tagjai lettek: Dévssey Zsigmond dr. ítélőtáblái tanács­elnök, Imling Konrád dr. az igazság­­ügyminisztériumba beosztott pozsonyi íté­lőtáblás tanácselnök, Hegedűs László, Székács Ferenc, Németh Péter, Kormos Adolf, Fabiny Ferenc dr. és Havaz Károly kúriai bírák, Heil Fausztin dr. közigazgatási bíró, Szántó Mihály igaz­ságügyminiszteri tanácsos, Tarnai Já­nos dr., Bubla Ferenc és Balogh Jenő .

Next