Közérdek, 1898. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1898-01-01 / 1. szám
2-ik oldal KÖZÉRDEKMarosvásárhely, 1898. január hó 1-én 100-150 szónál. Ennyi fogalomnak magyar szálakkal helyettesítésére a zsenge, fogékony elménél elég 2—3 hónapi óvódába járás. És ezen nemzetet, melynek nyelvén valaki beszél, sohsem fogja gyűlölhetni, ellene agitálni, de még az oláh-tótszász stb. szegény ember hova-tovább a hála érzetével fog eltelni, ha látja hogy magyarok magyar óvódákban ingyen óvják meg csemetéjét és igy neki megadják a módot arra, hogy nyugodt lélekkel mehessen napszámlára. És nagy bátran állíthatjuk, hogy a mag, melyet magyar óvódákkal nemzetiségi vidékeken elhintenénk, egy-két generáció után a magyar nemzetiségi és állami kérdés hatalmas ágazata, lombozatú fáit eredményezné. A magyar szocialistákat is fékezni lehetne azzal, ha munka ideje alatt a gyermeknevelés gondját válláról levennek. Ha ez így van és ezt mindenki tudja, miért nem mozog jobban velünk az óvodafejlesztés ügye? A miniszterben megvan a jó akarat, de nincs hozzá pénze. A társadalom, ez a józan áldozatkész magyar társadalom, mely annyi sok üdvösét teremtett már meg a haza üdvére csak ezen egy kérdésben gombolkoznék állig be? Ez lehetetlen! Egy nemzetben — még az angolban sem — nincs annyira kifejlődve a társulási, mondjuk társulati szellem, mint épen a magyarban. Miért ne tudjanak az egyes községek, városok intelligens, hazafias elemei társulni a legszebb, leghazafiasabb célért óvódák fentartásáért. Hisz a miniszter tanít rá, hogy a legdrágább óvoda évi fentartási költsége 800 frt. Ennyit — helyenként — összerakni a jó cél oltárára, bizony nem nehéz feladat. Nem nehéz, de annál dicsteltesebb! Szóval mi arra kérjük Erdélynek — különösen nemzetiségek lakta vidékeinek — intelligens magyarjait, ne várjuk tétlenül, míg a minisztérium — talán egy véletlen főnyeremény útján — azon helyzetbe jut, hogy 20 óvóda helyett 200-at állítson fel évente, hanem álljanak sorompóba az óvóda ügyért. Ám kíséreljék meg. Vetélkedjenek a kezdés érdemeiért. Siessenek egyesek az óvoda ügy fejlesztésének zászlaját kibontani és meg fogják látni, hogy zászlójuk alá rövid idő alatt seregek fognak támogatásukra tömörölni. Ne várják az Emkétől sem a megoldást, csinálják meg külön locális vezetés, lokális anyagi támogatás alatt, az erkölcsi támogatás felülről úgy is kísérni fogja áldást méhében rejtő mozgalmukat. A sok véletlen esélyesnek kidobott apró gyermeknek és a magyar hazának nem biztosíthat Erdély igazabb „boldog újévet!“ Csillag Máté, Magyar Hírlap szerkesztője ezt a kétszáz oldalra terjedő albumot, amelybe száz hazai és külföldi író dolgozott. Nincs terünk arra, hogy e pompás dekameronnak tartalomjegyzékét egész terjedelmében közzé tegyük, de talán elég tudni, hogy az egész világirodalom legkiválóbb képviselői írtak az albumba. Százötven kép díszíti ezt a könyvkereskedőnél 1 írt 50 krért kapható albumot, amelyet minden előfizetőjének díjtalanul ad a Magyar Hírlap. Megkapják az az újonnan belépő előfizetők is és megkapják az új esztendő első hónapjában megjelenő második ingyen-kötetet is, amely 1848 ötven éves jubileumára és emlékére készült. Jókai, a nagyszerű kor egyik legnagyobb alakja, aki ezentúl szerződése értelmében csak a Magyar Hírlapba írja, mint legfőbb munkatárs szépirodalmi dolgozatait, gyönyörű arcképet dedikált az olvasóknak és ez a fotográfiánál szebb kivitelű arckép lesz a második album külön melléklete. Jókaival az élén harminc állandó belső dolgozótársa van most a Magyar Hírlapnak. Szerkesztősége tehát a legnagyobb és tagjai az irodalom és zsurnalisztika legkiválóbb tagjai. De nemcsak a szépirodalom kiváló kultiválása célja a Magyar Hírlapnak, hanem elsősorban az, hogy a napi események ismertetésében érdekes, friss, bőséges és megbízható, a politikában bátor és becsületes legyen és rendíthetetlenül álljon kormányok és pártok fölött. Ezt biztosítja a munkatársaknak az a gárdája, amelynek vezetője Fenyő Sándor szerkesztő, aki a lap megalapítása óta mindig ezt írta a Magyar Hírlap zászlajára: Demokrácia, demokrácia, ismét csak demokrácia! ez a Magyar Hírlap hiszekegye. Le a cimbórsággal, a hatalmasok terrorizmusával és előre: a polgárság érdekével, javával: az elhagyatottak, a szegények, az igaztalanul szenvedők ügye legyen az első. Ámde akkor is így legyen, ha az a polgárság nem is budapesti, mert a Magyar Hírlap nem fut egy követ azokkal, akik az egész ország rovására akarják gazdagítani a fővárost. Bűnt követ el az, aki a vidék életnedvét át akarja ömleszteni Budapest életereibe. Mindenhol, ahol csak magyarok élnek, ha a legkisebb tanyán is, ott az ország fővárosa van. Azért is foglalkoznak a gazdaság életbevágó kérdéseivel is kiváló szakerők. A kedvezmények egész sorozata is ajánlja a Magyar Hírlapot. A Kis Világ címü gyermeklapot 50 krajcárért, az Évszak címü divatlapot. 80 krajcárért kapják negyedévenként az előfizetők és előfizethetnek a Magyar Hírlap éa Magyar Szalonra együttesen. Negyedévre 6 frt helyett 5 írttal. A Magyar Hírlapra bármely naptól kezdve lehet előfizetni és az előfizetési ár negyedévre 3 frt 50 kr, egy hónapra 1 frt 20 kr. Az előfizetési összeg postautalványon küldhető Budapestre Honvéd utca 4. sz. alá. IRODALOM. Remek album jelent meg, amely valóságos eseménye a karácsonyi könyvpiacnak. Az irodalom és a művészetek előkelőségei egyesültek ebben a könyvben, amelyet a legkedveltebb napilap, a Magyar Hírlap adott ki karácsonyra.Nagy szeretettel, gonddal szerkesztette össze Fenyő Sándor, a KÖZGAZDASÁG. Lehet-e fejős tehenekkel burgonyát nyersen etetni. Meglehetősen el van terjedve az a nézet, hogy a burgonyát csak főzötten lehet a tehenekkel etetni, amennyiben nyers állapotban etetve kárára van a tej minőségének. Ez azonban nem egészen áll, amennyiben az ép és hibátlan burgonya ép úgy etethető fejőstehenekkel minden káros következmény nélkül, akár csak a gőzök. Számos kísérlet bizonyítja ezt, így legújabban is egy kísérlet eszközöltetett, amidőn a tehenekkel repcepogácsa, rozskorpa, rétiszéna, zab és búzaszalmán kívül fejenként és naponta 12,5 klgram burgonyát etettek, hol nyers, hol gőzölt állapotban a nélkül, hogy a tej, vagy vaj, vagy az abból készült termékek minőségben különbség állott volna be. Különbség csak akkor mutatkozott a nyers burgonya hátrányára, ha a jelzett mennyiségnél jóval többet etettek, avagy ha a burgonya egy vagy más módon meg volt romolva. Tapasztaltatok különben, hogy 20 kig nyers burgonya után több tejet, de kevesebb vajat nyerhetni, mint ugyanannyi gőzölt burgonya után. A tapasztalat azt mutatja, hogy középsúlyú fejős tehenekkel fejenként 15 klgramm nyers burgonyánál többet etetni naponta nem célszerű, mert nagyobb burgonya adag után, főleg ha kevés szálas takarmányt etetünk vele, a tejelés emelkedik ugyan, a tehenek súlya azonban csökken, a tej kellemetlen izű lesz, kellemetlen szagot kap, soványabb lesz, rosszul köpülhető s a vaj kemény és ízetlen. Ezen rossz hatás nyersburgonya etetés következtében, nagyobb mértékben mutatkozik, mintha a burgonyát főre etetjük. A rütti-i tejgazdaság iskolában azt tapasztalták, hogy 10 kig. burgonya etetés után a tejből nyert ementhali sajtnak, igen kellemetlen mellékize lesz és ehetelenné válik, minélfogva ha a tejet sajtkészítésre használjuk, már 10 klg. nyers burgonyát sem szabad etetni. Ha sok burgonyát akarunk etetni a tehenekkel, akkor a burgonya főzését vagy gőzölését feltétlenül ajánlhatjuk 15 klg-ig terjedő napi adagot azonban célszerűbb lesz nyersen és pedig jól megmosott állapotban megvagdalva, törökkel, szecskával és az abrakkal keverve etetni. A nagyobb burgonyaadagok annál hátrányosabbak, minél több vizenyős takarmányt, répaszelet, moslék csalamádét stb. etetnek a burgonyán kívül az állatokkal, ekkor hasmenés, mosléksömör stb. is mutatkozhatik és a tej is rossz izüvé válik s ezen a legjobb abrak takarmányok sem változtatnak. Azt is hallani, hogy nyersburgonya etetés következtében a tehenek könynyen elvetélnek, ez azonban egészséges burgonyára nézve nem áll; a romlott csípős izü, vagy keserű stb. burgonyát csak gőzölve, vagy megfőzve szabad etetni a tehenekkel, azonban a gőzölésnél lecsapódó vizet, vagy a burgonya főzésére használt vizet el kell önteni Szükség esetén következőképen is javíthatjuk a burgonyát: a megvágott burgonyát egy nappal előbb egy hordóba tesszük, melynek feneke fölött még egy lyukas fenék van s most a hordót tele öntjük vízzel, hogy az a burgonya fölött álljon egy tenyérnyire, másnap reggel a vizet, mely a rossz izü anyagokat magába vette, leeresztjük s az igy megmosott burgonyát 24 óra alatt föl etetjük. A gőzölt és főzött burgonya kedvez a zsírképződésnek , azért a hizlalásra alkalmasabb a nyers burgonyánál, sőt itt-ott tapasztalták, hogy a burgonyaetetés következtében a tej zsírtartalma emelkedik a szárazanyag és enfeintartalom rovására. Kitűnő tejelő takarmánynyá válik a burgonya, ha azt etetés előtt malátával becefrézik, de ez költséges berendezéseket igényel és sok gonddal jár. Igen jó takarmány a bevermelt vagy besavanyított burgonya is, de ebből még kevesebbet szabad etetni, mint a nyers burgonyából, mert már 10 kig. napi adag a tej minőségét alászállítja. hírrovat Marosvásárhely, 1897. december 31. — Boldogi ujévet kiváltunk olvasóinknak. — B. U. é. k. Olyan ragyogással süt a nap sugara, olyan őszinte tiszta kék az ég, pedig ma fagy van és nagy hideg országszerte az újév derengő hajnalán. Ma nem látunk még a jövőbe, nem tudjuk, hogy mit hoz még ez év. Csak látjuk a távoli napnak ragyogását, de látnoki szem nem képes belátni előre azt az évet, melyet uralni fog ez a planéta: a Nap Az év mineműségét elsősorban is a gazda ember jósolgatja meg előre, ő sejt és következtet jót, rosszat. Neki a legfontosabb a nap, mert ők látják el mindennel a pennás embereket. Neki a nap, ha jól süt, jó kedve van ás akkor n mi is könynyebben élünk, ha nem süt jól a nap csak töpreng, nyomorog, de mi is igen vele. Ez az áldott magyar nemzet istennek különös kegyelt népe volt mindenha, vajha atyai bölcsessége boldogító melegével elárasztaná a beállott újévvel e hazát, mely kedvezőtlen gazdasági viszonyai miatt annyi panaszos alakra adott egy idő óta szót. Áldja meg a teremtő ura békés boldogsággal bőséggel és szerencsével, hogy ez a népfaj tarthassa meg büszkén továbbra is szilárdságát. Mi csak ezt kívánjuk, a mikor tisztelt előfizetőinknek és lapunk barátainak ezt a négy szócskát szivünk őszinte igaz melegével küldjük : boldog újévet kívánunk — Fényes esküvő. Dr. Szelecsényi Zsigmond makfalvai körorvos december hó 28-án vezette oltárhoz a bájos Reichardsperg Mariskát, Reichardsperg József helyi tekintélyes kereskedő szép leányát. A délelőtt folyamán az anyakönyvvezetői hivatalban volt a szokásos polgári házasságkötés, mig d. u. 3 órakor hozzá kocsisor szállította a násznépet a katholikus plébánia nagy templomában ahol Kovács Ferenc apátplébános gyönyörű beszéd kíséretében megáldotta a délceg ifjú párt. Este a Letzter-féle étteremben dinerhez ültek és a késő éjszakáig folyt a tánc és a kedélyes lakoma. Másnap a Zeyk István erdőszentgyörgyi nagybirtokos pompás négyes fogatán Makfalvára utazott a fiatal pár uj otthonukba. Áldás és szeretet kisérte őket, az élet utjain. — Ügyvédi vizsgáló bizottság az 1898. évre. Az igazságügyminiszter e folyó évre a helyi ügyvédi vizsgáló bizottság elnökévé Kosztka Géza marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla tanácselnököt, tagjaivá: Avédik Simon, Dohai Albert, Pósa Gábor, Hatfaludy István, Jánosi Gyula, Kovács János, Péterfy Dénes, Phleps Ferenc, Szabó Dénes és Tódorffy Domokos kir ítélőtáblás birákat nevezte ki. — Fényes esküvő Múlt év karácsony másodnapján néhai Urr György, helyi ev. ref. volt tanára, Ida kedves leányának esküdött örök hűséget a helyi ev. ref. leányiskola igazgató tanára Pap Sándor. A szűk családi körben megtartott esküvőt Bálint Dénes nyug. pénzügyi tanácsos házánál egy barátságos uzsonna követett, melyen nem volt hiány, az uj pár meleg üdvözletei és szellemes felköszöntőiben. Kísérje szerencse és boldogság között szent frigyet. — Telekkönyvi vizsgát kir. it. táblánkon a múlt évben telekkönyvi vizsgára jelentkeztek 27-en, • számból képesítettnek találtatott 21. Nem képesítettnek találtatott 6. — Ügyvédi vizsgát kir. it, táblánkon a múlt évben ügyvédi vizsgára jelentkeztek, 12-en mely számból képesittetett 11 nem képesittetett 1. — Gyakorlati bírói vizsga Az igazságügyminiszter az 1898—1900. évekre a budapesti királyi ítélőtáblán alakított gyakorlati bírói vizsgálati bizottság elnökévé Vavrik Béla kúriai tanácselnököt, helyettes elnökévé Schedius Lajos dr. kúriai bírót nevezte ki. A vizsgáló bizottság tagjai lettek: Dévssey Zsigmond dr. ítélőtáblái tanácselnök, Imling Konrád dr. az igazságügyminisztériumba beosztott pozsonyi ítélőtáblás tanácselnök, Hegedűs László, Székács Ferenc, Németh Péter, Kormos Adolf, Fabiny Ferenc dr. és Havaz Károly kúriai bírák, Heil Fausztin dr. közigazgatási bíró, Szántó Mihály igazságügyminiszteri tanácsos, Tarnai János dr., Bubla Ferenc és Balogh Jenő .