Közérdekű Levelek, 1929 (7. évfolyam, 129-130. levél)

1929-04-01 / 129. levél

proletárnak nyilvánítottak minden 100 holdas falusi gaz­dát. De azért ha nem is kommunizálták el a kisipari ü­zemeket, igyekeztek annak munkáját mentől nagyobb mértékben megnehezíteni. Hiszen már az első évben annyira leromlott az elkommunizált nagyüzemek termelési menete, hogy a termelés olcsóságában a kisiparosokkal a versenyt nem bírták. Az egyensúly megteremtése végett a szovjet kormány egyrészt aránytalanul nagy adóval terhelte a kisiparosokat, másrészt méreg­drága pénzért adta nekik a rossz nyersanyagot. Mindez azonban mégsem használt. A kisipar nem remélt mértékben fellendült,­­ csúffá tévén ezzel minden marxi elvet. 2. A NEHÉZKES ÁLLAMI ÜZEM. A szocializmus tanainak megfelelőleg a szovjet kormány min­den iparágat külön állami trösztben egyesített. Az egyes gyár élén ugyan ott állt az igazgató, de minden hatáskör nélkül. Min­den kicsiség engedélyezése végett a gyári viszonyt nem ismerő tröszt központjához kellett fordulnia. „Gyakran panaszkodnak a munkások gyűléseiken —írja az Eko­­nomicseskája Jisn, — hogy a felsőbb igazgatóságok termelési tervezetei azoknak az üzemeknek gyártási lehetőségével egyáltalán nem szá­molnak, amelyekre a kiadott rendelet vonatkozik, aminek gyakran üzemzavarok a következményei. A központosítás olyan mértékű, hogy a gyárigazgatónak felsőbb engedély nélkül a legcsekélyebb anyagot sem szabad beszereznie, s lenne bár arra a legégetőbb szüksége.“ A központosítás ügykezelésének nehézségére felhozza a könyv, hogy például csak egy egyszerű ár iránti kérdésnek 32 hivatalon kellett keresztül mennie, míg a gyár az árajánlatot írásban meg­kaphatta. Ezt pedig nem kisebb egyéniség állapította meg, mint Dserjinsky, a hírhedt cseka és a legfelső gazdasági tanács elnöke. „Bennünket — állapítja meg Dserjinsky — megfogott a bürokratizmus hálója. Sajnos, itt nem valami átmeneti állapotról van szó, de mélyen begyökerezett rákfenéről, amely fő oka annak, hogy a munkateljesítmény nem tud emelkedni!“­z IPARGAZDASÁGI ÖSSZEOMLÁS. A gyárakban nemhogy a berendezés felújítására tennének valamit, de még a legszükségesebb javításokat sem végzik. Így nem csoda, hogy a gyárak lassan elpusztulnak A legfelső gazdasági tanács számításai szerint a szovjet által — 66 —

Next