Közgazdaság, 1947. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1947-01-05 / 1. szám
4 Nem könnyű, de megvalósítható feladat . Felvetődik az a kérdés, vájjon lehetséges-e ipari termelésünket oly mértékben fokozni, hogy a terv harmadik évében átlagosan összértékben 1938-as változatlan pengőben számítva 26,5 százalékkal meghaladjuk az 1938-as év termelését. Szerintünk ez nem könnyű, de feltétlenül megvalósítható feladat. Megvalósítható azért, mert nehéziparunk fejlődésének csúcspontját nem 1938- ban érte el, hanem 1943-ban, amikor a termelés 30 százalékkal haladta meg az 1938-as színvonalat, mert nehéziparunk kapacitása a háborús pusztítások ellenére is általában eléri, több termelési ágban pedig meghaladja az 1938-as termelési kapacitást, mert a szűk keresztmetszeteket megfelelő befektetések útján ki tudjuk tágítani és így biztosítani lehet az túlélni kívánt eredményt . Ami mezőgazdasági termelésünket illeti, itt hároméves tervünk azt a célt tűzi az ország elé, hogy a terv utolsó esztendejében általánosságban elérjük az 1938-as termelési színvonalat. Természetesen nincsen arról szó, hogy lineárisan érjük el ezt, egyrészt, mert nem is lehetséges, például az állattenyésztés bizonyos ágazatainál, másrészt mert nem is célszerű, például a gabonatermelésnél. Már a hároméves terv megvalósítása során irányt kell vennünk mezőgazdaságunk messzemenő átalakítására és korszerűsítésére, bár jól tudjuk, hogy három esztendő leforgása alatt ezt a folyamatot befejezni nem leszünk képesek. Másfélmilliárd békepengő beruházásokra — A hároméves államgazdasági terv döntő fontosságú része a beruházások kérdése__ Itt főszempontjaink a következőik: Mindenekelőtt biztosítani kell a beruházások terén energetikai bázisunk igen lényeges kiszélesítését, mert jelenleg és még hosszú éveken át előrehaladásunknak ez energetikai bázis szűk volta lesz leginkább a kerékkötője. Figyelembe véve ezt a szempontot előtérbe kell helyeznünk a szénbányászat, továbbá a villamosenergiatermelés növeléséhez szükséges beruházásokat. A második döntő szempont, amelyre figyelemmel kellett lennünk, az, hogy a háború elsősorban közlekedésünket pusztította és hogy a megnövekedett termeléssel járó megnövekedett árutömeget egyik helyről a másikra kell szállítani, mégpedig elsősorban vasúton. Ez indokolja a közlekedés helyreállítására és fejlesztésére előirányzott jelentékeny beruházásokat s ezeken belül a vasút számára előirányzott tetemes beruházási összegeket. » A harmadik döntő szempont, amelyet figyelembe kellett vennünk, az volt, hogy bár a legtöbb beruházás az ország, az egész lakosság, a város és a falu érdekeit egyaránt szolgálja, viszonylag mégis növelnünk kellett azokat a beruházásokat, amelyek közvetlenül a falut szolgálják és lehetővé teszik, hogy a faluban komoly javulás álljon be gazdasági, egészségügyi és kulturális szempontból már a legközelebbi években. A negyedik döntő szempont, amelyre tekintettel voltunk a beruházási terv kimunkálásánál, az, hogy szilárd anyagi alapokra kell helyezni egész oktatási és népművelési rendszerünket, hogy lehetővé kell tenni szakemberek képzését az új demokratikus Magyarország számára szükséges számban és minőségben, hogy komoly lépést kell tennünk előre a tudományos kutatás terén. Végül, de nem utolsó sorban, figyelemmel kellett lennünk arra, hogy népegészségügyünket kiemeljük jelenlegi nehéz helyzetéből és gondoskodnunk kell arról is, hogy a dolgozó tömegeknek olcsó és egészséges üdülési és pihenési lehetőségek álljanak rendelkezésre. Mindezek figyelembevételével állapítottuk meg az egyes iparágakban és egyéb területeken előirányozható beruházások összegét és jelöltük meg a konkrét célokat, amelyekre szerintünk a beruházásokat fordítani kell. Itt abból indultunk ki, hogy a terv megvalósításának három esztendeje alatt körülbelül másfélmilliárd 1938-as pengőt fordíthatunk beruházásokra. Ebből 110.650 ezer pengőt az első, 190.110 ezer pengőt a második és 599.320 ezer pengőt a harmadik évben. Ezekben az összegekben természetesen bentfoglaltatnak az összes beruházások, tehát az állami, a közületi, szövetkezeti és magánszektor is. Nemzeti jövedelmünk várható emelkedése — Vájjon lehetséges-e ekkora összeget elvonni a nemzeti jövedelemből ugyanakkor, amikor jóvátételt kell fizetnünk? Szerintünk lehetséges. — Ha az 1938-as nemzeti jövedelmet 4,9 milliárd pengőre tesszük, ha továbbá feltételezzük, hogy ebben a gazdasági évben nemzeti jövedelmünk már körülbelül 3,2 milliárd pengő lesz (ez az a szám, amelyet különféle módszerekkel több közgazdászunk számított ki), akkor aligha tévedünk, ha 1947—48-ra a nemzeti jövedelmet mintegy 3,8 milliárdban, a következő évben mintegy 4.5 milliárdban és a hároméves terv utolsó évére mintegy 5,3 milliárdban irányozzuk elő. Ez az előirányzat minden tekintetben reálisnak látszik, ha figyelembe vesszük termelési kapacitásunkat és az ipari, valamint a mezőgazdasági termelés helyreállításának eddigi ütemét. Másrészt, emellett az előirányzat mellett az évi nemzeti jövedelemnek beruházásokra mintegy 11 százalékát vennénk igénybe. Ez 3 százalékkal több, mint amenynyi Magyarországon az átlagos tőkefelhalmozódás volt a háború előtti években, de egyáltalán nem irreális, ha tekintetbe vesszük, hogy a gazdaság tervszerű irányítása és a termelés racionalizálása, valamint az igazgatás leegyszerűsítése és olcsóbbá tétele számos olyan megtakarítást tesz lehetővé, amelyekről azelőtt nem lehetett szó. Beruházások.. . Az előbb mondottaknak megfelelően a beruházásokat alapvonalaiban a következőképpen irányoztuk elő: — A bányászatban és a kohászatban, együttesen a három évre, 160.100.000 pengő oly módon felosztva, hogy az első évben ruháznánk be többet, a másodikban már valamivel kevesebbet és a harmadik évben még kevesebbet. Az említett összeg oroszlánrészét a szénipar kapná, csaknem százmillió pengőt, míg a többit a budapest-lispei földgázvezeték megépítésére, ásványolajkutatásra és fúrásra, ferromangánkohó építésére, alumínium hengerművek kiegészítésére, stb. fordítanánk az iparban . Az ipari beruházások összege a három esztendőre, előirányzatunk szerint 223.800.000 pengő és ebből új villamos erőművek létesítésére, valamint az elosztóhálózat kifejlesztésére majdnem 79.000 000 pengő jutna. Itt irányoztuk elő a Mátravidéki, továbbá a WM csepeli, az ajkai, a komlói, a lispei és egyéb erőművek megépítését. Az ipari befektetéseknél egyedül szerszámgépek beszerzésére 15.000.000 pengőt irányoztunk elő, mert tudjuk, mennyire leromlottak üzemeink a háború alatt s után éppen ezen a területen. Előirányoztuk továbbá egyes fontos üzemek bővítését és újjáépítését, így a Ganz Villamosságiét, a Ganz-hajóét, a WM csőgyárét, stb. Figyelemmel voltunk arra is, hogy vasipari üzemeinkben egyike a legszűkebb keresztmetszeteknekaz öntőkapacitás, tehát itt kell beruházni komolyabb összegeket. Az ipari szektorban szerepet játszik a mezőgazdasági gépipar beruházása, bár a főkérdés ezen a területen nem a termelési kapacitás hiánya. A vegyészeti ipar 51.000.000 pengő beruházással szerepel, ebből egyedül a Péti Nitrogénművek 20 millióval. A textiliparban a szűk keresztmetszet a fonókapacitás, ezért előirányoztunk itt 21.000.000 pengőt, főként 120.000 új fonóorsó beállítására. Igen jelentékeny összegekkel szerepel a beruházásoknál az élelmezési ipar, leginkább szövetkezeti vonalon. KÖZGAZDASÁG a közlekedésben . A közlekedés összes beruházásai, tervünkben 389.200.000 pengővel szerepel. Ebből a MÁV 185 millióval, amelyben benn foglaltaknak a nagy vasúti hidak is. Előirányoztuk, 3 ezer kilométernyi keskeny nyomtávú gazdasági vasút újjáépítését 13,5 millió pengővel; ez különösen a mezőgazdaság és a mezőgazdasági szövetkezetek szempontjából fontos. A Beszkárt és más közforgalmú vasutak újjáépítésére csaknem 60 millió pengőt vettünk fel a tervbe. A hajózás újjáépítésére 35 milliót, a légiközlekedésre 12 milliót, a közúti hidakra 365 milliót, közutak építésére, nem számítva a falusi A Pesti natal Első fakartstpénztár-Egycsült a fővárosban működő nyolc fiókpénztárán kívül a vele érdekközösségben álló alanti pénzintézetek révén az ország minden nagyobb piacán rendelkezésére áll l. ügyfeleinek Budapesten: X., Kőbányai Takarékpénztár Rt, Baján: Bajai Takarékpénztár. Békéscsabán: Békés megyei Takarékpénztári Egyesület. Debrecenben: Debreceni Első Takarékpénztár. Egerben: Heves megyei Takarékpénztár. Hódmezővásárhelyen: Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár. Kaposvárott: Dunántúli Bank és Takarékpénztár Részvénytársaság. Kiskunhalason: Hajóss Takarékpénztár. Kunszentmiklóson: Kunszentmiklós—Dobos— Szabadszállási Takarékpénztár. Mátészalkán: Szatmármegyei Gazdasági Bank Rt. Miskolcon: Miskolci Takarékpénztár. Nyíregyházán: Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület. Pécsett: Dunántúli Bank Rt. Szombathelyen: Szombathelyi Takarékpénztár Rt. , Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Budapest, V, Dorottya-utca 6. Tslefon: 183—880. BUDAPESTI FIÓKOK: IL, Mártírók-útja 3. IV. , Múzeum-körút 1. V., Nádor-utca 25. V. , Mara-tér 5. V., Pannónia-utca SI. VII., Erzsébet-körút 4. VII., Somogyi Béla út 35. VIII., Rákóczi-út 75. XI., Bartók Bcla-út 5L Teli 860—340. Tel.: 180—782. Tel.: 120-417. Tel.: 120-391. Tel-: Lipót 533. TeL: 422-305. Tel.: 226—884. Tel.: 138—58L Tel.; 458-365. VIDÉKI FIÓKOK: Debreceni fiók: Ferenc József út 10. Győri fiók: Baross út 26. KÜLFÖLDI FIÓKOK: Kassai fiók: Fő-utca 53. Fiumei fiók. VIDÉKI PÉNZINTÉZETI ÉRDEKELTSÉGEK: Baja, Békéscsaba, Beled, Gyöngyös, Igar, Kaposvár, Kecskemét, Makó, Mátészalka, Mezőkovácsháza, Miskolc, Nagykanizsa, Nagykőrös, Nyíregyháza, Orosháza, Pápa, Sárvár, Szarvas, Szeged, Szombathely. 1947 január 1 bekötőutakat, 22,5 milliót (a bekötőutakkal együtt 55 milliót) és 6300 új gépjármű beszerzésére 36 milliót. A posta és a rádió újjáépítésére és fejlesztésére összesen 58 milliót vettünk fel. Ez nyilvánvalóan elégtelen annál is inkább, mert meg kell építenünk a nagy távkábelt, amelyre az említett összegből nem futja és erre a szükséges eszközöket más úton kell majd előteremtenünk s ez tervünk IL változatában fog szerepelnk a mezőgazdaságban . A mezőgazdaság közvetlen fejlesztését célzó beruházásokra összesen 281.160.000 pengőt vettünk fel. Itt irányoztuk, elő 15 új növénynemesítőtelep létesítését, továbbá külön 10.000.000 pengőt a mezőgazdaságnak nemesített vetőmaggal való ellátására, ezenkívül valamivel több mint 28 millió pengőt 200 járási géptelep létesítésére 9000 traktorral, 200 modern cséplőgéppel 1800 szelektorral és más szükséges gépekkel. Ezenfelül előirányoztunk a mezőgazdaságnak gépekkel és szerszámokkal való ellátására további 32 millió pengőt vagyis a mezőgazdaságnak géppel és eszközzel való ellátására a járási géptelepet is hozzáadva több mint 70 millió pengő jutna. Tervbe vettük továbbá 150.000 köbméter új takarmánysiló építését, valamint 10,5 millió pengőt állítottunk be községi trágyatelepek létesítésére. Felvettük továbbá a tervbe, hogy az elkövetkezendő három évben megépítünk 1100 kilométernyi bekötőutat 29 millió pengő költséggel. Tervünk magáévá teszi a Duna—Tisza-csatorna ügyét azzal, hogy ebből 30 kilométer épüljön meg már a terv éveiben és ezzel jelentékeny terület váljék öntözhetővé; ugyanekkor egyéb öntözőművek létesítését is tervbe vettük — összesen 130.000 hold öntözését — s erre a célra 20 millió pengőt irányoztunk elő. A falvak villamosítására, különösen Somogy, Borsod, Csongrád és Zala vármegyékben, előirányoztunk 33.750.000 pengőt; ez egy negyedmillió háztartás bekapcsolását tenné lehetővé, vagyis ily módon még csaknem egymillió falusi lakos kapna elektromos energiát. Az állami mezőgazdasági birtokok fejlesztésére 10 millió pengőt szánunk, szarvasmarha és ló tenyészállat behozatalára — körülbelül 200.000 darab — 10 milliót tartunk szükségesnek felvenni Kötött talajú szőlők és gyümölcstelepek megújítására 7 millió pengőt. Igen fontosnak tartjuk a szikes és savanyú talajok megjavítását, amelyre ezért 30 millió pengőt irányoztunk elő. Véleményünk szerint jelentékeny mértékben fejleszteni kell a mezőgazdasági szakoktatást és ezért erre új befektetésként előirányoztunk 6 millió pengőt. Végül, el kell kezdeni a tagosítást is. Másfélmillió hold tagosítására felvettünk 12 millió pengőt. . A tervet — mint ismeretes — a koalíció pártjai és a közvélemény örömmel és megelégedéssel fogadta és színvonalas, termékeny vita indult meg. A magunk részéről csak azt szeretnénk megjegyezni, hogy a terv részleteivel állandóan foglalkozunk a jövőben és minden értékes hozzászólást szívesen közlünk.