Közgazdaság, 1947. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1947-01-05 / 1. szám

4 Nem könnyű, de megvalósítható feladat . Felvetődik az a kérdés, vájjon lehetséges-e ipari termelésünket oly mértékben fokozni, hogy a terv harmadik évében átlagosan összértékben 1938-as változatlan pengőben számítva 26,5 száza­lékkal meghaladjuk az 1938-as év termelését. Szerintünk ez nem könnyű, de feltétlenül meg­valósítható feladat. Megvalósítható azért, mert nehéziparunk fejlődésének csúcspontját nem 1938- ban érte el, hanem 1943-ban, amikor a termelés 30 százalékkal haladta meg az 1938-as színvonalat, mert nehéziparunk kapacitása a háborús pusztí­tások ellenére is általában eléri, több termelési ágban ped­ig meghaladja az 1938-as termelési kapa­citást, mert a szűk keresztmetszeteket megfelelő befektetések útján ki tudjuk tágítani és így biz­tosítani lehet az túlélni kívánt eredményt . Ami mezőgazdasági termelésünket illeti, itt hároméves tervünk azt a célt tűzi az­ ország elé, hogy a terv utolsó esztendejében általánosság­ban elérjük az 1938-as termelési színvonalat. Ter­mészetesen nincsen arról szó, hogy lineárisan ér­jük el ezt, egyrészt, mert nem is lehetséges, pél­dául az állattenyésztés bizonyos ágazatainál, más­részt mert nem is célszerű, például a gabonater­melésnél. Már a hároméves terv megvalósítása során irányt kell vennünk mezőgazdaságunk messzemenő átalakítására és korszerűsítésére, bár jól tudjuk, hogy három esztendő leforgása alatt ezt a folyamatot befejezni nem leszünk képesek. Másfélmilliárd békepengő beruházásokra — A hároméves államgazdasági terv döntő fontosságú része a beruházások kérdése­__ Itt fő­szempontjaink a következőik: Mindenekelőtt bizto­sítani kell a beruházások terén energetikai bázi­sunk igen lényeges kiszélesítését, me­rt jelenleg és még hosszú éveken át előrehaladásunknak ez energetikai bázis szűk volta lesz leginkább a ke­rékkötője. Figyelembe véve ezt a szempontot elő­térbe kell helyeznünk a szénbányászat, továbbá a villamosenergiatermelés növeléséhez szükséges beruházásokat.­­ A második döntő szempont, amelyre figye­lemmel kellett lennünk, az, hogy a háború első­sorban közlekedésünket pusztította és hogy a meg­növekedett termeléssel járó megnövekedett áru­tömeget egyik helyről a másikra kell szállítani, mégpedig elsősorban vasúton. Ez indokolja a köz­lekedés helyreállítására és fejlesztésére előirány­zott jelentékeny beruházásokat s ezeken belül a vasút számára előirányzott tetemes beruházási összegeket. »­­ A harmadik döntő szempont, amelyet figye­lembe kellett vennünk, az volt, hogy bár a legtöbb beruházás az ország, az egész lakosság, a város és a falu érdekeit egyaránt szolgálja, viszonylag mégis növelnünk kellett azokat a beruházásokat, amelyek közvetlenül a falut szolgálják és lehe­tővé teszik, hogy a faluban komoly javulás álljon be gazdasági, egészségügyi és kulturális szem­pontból már a legközelebbi években.­­ A negyedik döntő szempont, amelyre tekin­tettel voltunk a beruházási te­rv kimunkálásánál, az, hogy szilárd anyagi alapokra kell helyezni egész oktatási és népművelési rendszerünket, hogy lehetővé kell tenni szakemberek képzését az új demokratikus Magyarország számára szükséges számban és minőségben, hogy komoly lépést kell tennünk előre a tudományos kutatás terén.­­­ Végül, de nem utolsó sorban, figyelemmel kellett lennünk arra, hogy népegészségügyünket kiemeljük jelenlegi nehéz helyzetéből és gondos­kodnunk kell arról is, hogy a dolgozó tömegek­nek olcsó és egészséges üdülési és pihenési lehe­tőségek álljanak rendelkezésre.­­ Mindezek figyelembevételével állapítottuk meg az egy­es iparágakban és egyéb területeken előirányozható beruházások összegét és jelöltük meg a­ konkrét célokat, amelyekre szerintünk a beruházásokat fordítani kell.­­ Itt abból indultunk ki, hogy a terv megva­lósításának három esztendeje alatt körülbelül más­­félmilliárd 1938-as pengőt fordíthatunk beruházá­sokra. Ebből 110.650 ezer pengőt az első, 190.110 ezer pengőt a második és 599.320 ezer pengőt a harmadik évben. Ezekben az összegekben termé­szetesen ben­tfoglaltatnak az összes beruházások, tehát az állami, a közületi, szövetkezeti és magán­­szektor is. Nemzeti jövedelmünk várható emelkedése — Vájjon lehetséges-e ekkora összeget elvonni a nemzeti jövedelemből ugyanakkor, amikor jóvá­tételt kell fizetnünk? Szerintünk lehetséges. — Ha az 1938-as nemzeti jövedelmet 4,9 mil­liárd pengőre tesszük, ha továbbá feltételezzük, hogy ebben a gazdasági évben nemzeti jövedel­münk már körülbelül 3,2 milliárd pengő lesz (ez az a szám, amelyet különféle módszerekkel több közgazdászunk számított ki), akkor aligha téve­dünk, ha 1947—48-ra a nemzeti jövedelmet mint­egy 3,8 milliárdban, a következő évben mintegy 4.5 milliárdban és a hároméves terv utolsó évére mintegy 5,3 milliárdban irányozzuk elő. Ez az elő­irányzat minden tekintetben reálisnak látszik, ha figyelembe vesszük termelési kapacitásunkat és az ipari, valamint a mezőgazdasági termelés helyreállításának eddigi ütemét. Másrészt, emel­lett az előirányzat mellett az évi nemzeti jövede­lemnek beruházásokra mintegy 11 százalékát ven­nénk igénybe. Ez 3 százalékkal több, mint ameny­­nyi Magyarországon az átlagos tőkefelhalmozódás volt a háború előtti években, de egyáltalán nem irreális,­­ ha tekintetbe vesszük, hogy a gazdaság tervszerű irányítása és a termelés racionalizá­lása, valamint az igazgatás leegyszerűsítése és olcsóbbá tétele számos olyan megtakarítást tesz lehetővé, amelyekről azelőtt nem lehetett szó. Beruházások.. .­ ­ Az előbb mondottaknak megfelelően a be­ruházásokat alapvonalaiban a következőképpen irányoztuk elő: — A bányászatban és a kohászatban, együtte­sen a három évre, 160.100.000 pengő oly módon felosztva, hogy az első évben ruháznánk be többet, a másodikban már valamivel kevesebbet és a har­madik évben még kevesebbet. Az említett összeg oroszlánrészét a szénipar kapná, csaknem száz­millió pengőt, míg a többit a budapest-lispei föld­gázvezeték megépítésére, ásványolajkutatásra és fúrásra, ferromangánkohó építésére, alumínium hengerművek kiegészítésére, stb. fordítanánk­ az iparban . Az ipari beruházások összege a három esz­tendőre, előirányzatunk szerint 223.800.000 pengő és ebből ú­j villamos erőművek létesítésére, valamint az elosztóhálózat kifejlesztésére majdnem 79.000 000 pengő jutna. Itt irányoztuk elő a Mátravidéki, továbbá a WM csepeli, az ajkai, a komlói, a lispei és egyéb erőművek megépítését. Az ipari befek­tetéseknél egyedül szerszámgépek beszerzésére 15.000.000 pengőt irányoztunk elő, mert tudjuk, mennyire leromlottak üzemeink a háború alatt s után éppen ezen a területen. Előirányoztuk to­vábbá egyes fontos üzemek bővítését és újjáépí­tését, így a Ganz Villamosságiét, a Ganz-hajóét, a WM csőgyárét, stb. Figyelemmel voltunk arra is, hogy vasipari üzemeinkben egyike a legszűkebb keresztmetszeteknek­­az öntőkapacitás, tehát itt kell beruházni komolyabb összegeket. Az ipari szektorban szerepet játszik a mezőgazdasági gép­ipar beruházása, bár a főkérdés ezen a területen nem a termelési kapacitás hiánya. A vegyészeti ipar 51.000.000 pengő beruházással szerepel, ebből egyedül a Péti Nitrogénművek 20 millióval. A textiliparban a szűk keresztmetszet a fonókapaci­tás, ezért előirányoztunk itt 21.000.000 pengőt, fő­ként 120.000 új fonóorsó beállítására. Igen jelen­tékeny összegekkel szerepel a beruházásoknál az élelmezési ipar, leginkább szövetkezeti vonalon. KÖZGAZDASÁG a közlekedésben . A közlekedés összes beruházásai, tervünk­ben 389.200.000 pengővel szerepel. Ebből a MÁV 185 millióval, amelyben benn foglaltaknak a nagy vasúti hidak is. Előirányoztuk, 3 ezer kilométernyi keskeny nyomtávú gazdasági vasút újjáépítését 13,5 millió pengővel; ez különösen a mezőgazdaság és a mezőgazdasági szövetkezetek szempontjából fontos. A Beszkárt és más közforgalmú vasutak újjáépítésére csaknem 60 millió pengőt vettünk fel a tervbe. A hajózás újjáépítésére 35 milliót, a légiközlekedésre 12 milliót, a közúti hidakra 365 milliót, közutak építésére, nem számítva a falusi A Pesti natal Első fakartstpén­ztár-Egycsül­t a fővárosban működő nyolc fiókpénztárán kívül a vele érdekközösségben álló alanti pénzintézetek révén az ország minden nagyobb piacán rendel­­kezésére áll l. ügyfeleinek Budapesten: X., Kőbányai Takarékpénztár Rt, Baján: Bajai Takarékpénztár. Békéscsabán: Békés megyei Takarékpénztári Egyesület. Debrecenben: Debreceni Első Takarékpénztár. Egerben: Heves megyei Takarékpénztár. Hódmezővásárhelyen: Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár. Kaposvárott: Dunántúli Bank és Takarékpénztár Részvénytársaság. Kiskunhalason: Hajóss Takarékpénztár. Kunszentmiklóson: Kunszentmiklós—Dobos— Szabadszállási Takarékpénztár. Mátészalkán: Szatmármegyei Gazdasági Bank Rt. Miskolcon: Miskolci Takarékpénztár. Nyíregyházán: Nyíregyházi Takarékpénztár­ Egyesület. Pécsett: Dunántúli Bank Rt. Szombathelyen: Szombathelyi Takarékpénztár Rt. , Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Budapest, V, Dorottya-utca 6. Tslefon: 183—880. BUDAPESTI FIÓKOK: IL, Mártírók-útja 3. IV. , Múzeum-körút 1. V., Nádor-utca 25. V. , Mara-tér 5. V., Pan­nóni­a-u­tca SI. VII., Erzsébet-kö­rút 4. VII., Somogyi Béla út 35. VIII., Rákóczi-út 75. XI., Bartók Bcla-út 5L Teli 860—340. Tel.: 180—782. Tel.: 120-417. Tel.: 120-391. Tel-: Lipót 533. TeL: 422-305. Tel.: 226—884. Tel.: 138—58L Tel.; 458-365. VIDÉKI FIÓKOK: Debreceni fiók: Ferenc József­ út 10. Győri fiók: Baross út 26. KÜLFÖLDI FIÓKOK: Kassai fiók: Fő-utca 53. Fiumei fiók. VIDÉKI PÉNZINTÉZETI ÉRDEKELTSÉGEK: Baja, Békéscsaba, Beled, Gyöngyös, Igar, Ka­posvár, Kecskemét, Makó, Mátészalka, Mező­­kovácsháza, Miskolc, Nagykanizsa, Nagykőrös, Nyíregyháza, Orosháza, Pápa, Sárvár, Szarvas, Szeged, Szombathely. 1947 január 1 bekötőutakat, 22,5 milliót (a bekötőutakkal együtt 5­5 milliót) és 6300 új gépjármű beszerzésére 36 milliót.­­ A posta és a rádió újjáépítésére és fejlesz­tésére összesen 58 milliót vettünk fel. Ez nyilván­valóan elégtelen annál is inkább, mert meg kell építenünk a nagy távkábelt, amelyre az említett összegből nem futja és erre a szükséges eszközö­ket más úton kell majd előteremtenünk s ez ter­vünk IL változatában fog szerepelnk a mezőgazdaságban . A mezőgazdaság közvetlen fejlesztését célzó beruházásokra összesen 281.160.000 pengőt vettünk fel. Itt irányoztuk, elő 15 új növénynemesítőtelep létesítését, továbbá külön 10.000.000 pengőt a mező­gazdaságnak nemesített vetőmaggal való ellátá­­sára, ezenkívül valamivel több mint 28 millió pengőt 200 járási géptelep létesítésére 9000 trak­torral, 200 modern cséplőgéppel 1800 szelektorral és más szükséges gépekkel.­­ Ezenfelül előirányoztunk a mezőgazdaság­nak gépekkel és szerszámokkal való ellátására to­vábbi 32 millió pengőt vagyis a mezőgazdaságnak géppel és eszközzel való ellátására a járási gép­telepet is hozzáadva több mint 70 millió pengő jutna.­­ Tervbe vettük továbbá 150.000 köbméter új takarmánysiló építését, valamint 10,5 millió pen­gőt állítottunk be községi trágyatelepek létesíté­sére. Felvettük továbbá a tervbe, hogy az elkövet­kezendő három évben megépítünk 1100 kilométer­nyi bekötőutat 29 millió pengő költséggel. Tervünk magáévá teszi a Duna—Tisza-csatorna ügyét az­zal, hogy ebből 30 kilométer épüljön meg már a terv éveiben és ezzel jelentékeny terület váljék öntözhetővé; ugyanekkor egyéb öntözőművek léte­sítését is tervbe vettük — összesen 130.000 hold ön­tözését — s erre a célra 20 millió pengőt irányoz­tunk elő. A falvak villamosítására, különösen So­mogy, Borsod, Csongrád és Zala vármegyékben, előirányoztunk 33.750.000 pengőt; ez egy negyed­millió háztartás bekapcsolását tenné lehetővé, vagyis ily módon még csaknem egymillió falusi lakos kapna elektromos energiát. Az állami mező­­gazdasági birtokok fejlesztésére 10 millió pengőt szánunk, szarvasmarha és ló tenyészállat behoza­talára — körülbelül 200.000 darab — 10 milliót tar­­tunk szükségesnek felvenni Kötött talajú szőlők és gyümölcstelepek megújítására 7 millió pengőt. Igen fontosnak tartjuk a szikes és savanyú tala­jok megjavítását, amelyre ezért 30 millió pengőt irányoztunk elő. Véleményünk szerint jelentékeny mértékben fejleszteni kell a mezőgazdasági szak­oktatást és ezért erre új befektetésként előirányoz­tunk 6 millió pengőt. Végül, el kell kezdeni a ta­gosítást is. Másfélmillió hold tagosítására felvet­tünk 12 millió pengőt. . A tervet — mint ismeretes — a koalíció pártjai és a közvélemény örömmel és megelé­gedéssel fogadta és színvonalas, termékeny vita indult meg. A magunk részéről csak azt szeretnénk megjegyezni, hogy a terv részletei­vel állandóan foglalkozunk a jövőben és min­den értékes hozzászólást szívesen közlünk.

Next