Közgazdaság, 1948. január-május (3. évfolyam, 1-23. szám)
1948-05-23 / 21. szám
Osztalék és világpolitika A newyorki tőzsde hosszú hetek óta az állandói inflációs jellegű árfolyamemelkedések jegyében áll. Vannak vezető amerikai vállalatok, vasutak, repülővállalatok, telefon-, villamos- és gépkocsi gyárak, amelyeknek részvényei szinte rekordmagasságot értek el. Hét heti pangás után a hitelforgalom új lendületet vett, úgyhogy a Federate Reserve Board jelentése szerint az USA vezető államaiban a kihitelezett összegek május első hetében 46 millióval, 14,25 milliárd dollárra emelkedtek, bár még mindig félmillióval maradnak el a január végén kimutatott összeg mögött- A vezető amerikai vállalatok rekordnyereségeket mutatnak fel, ezzel szemben a reálbérek lassut csökkenése újabb bérharhhullámot idézett fel és a nagy vasúti sztrájkot a kormány, csupán a vasutak állami kezelésbe vételével tudta megakadályozni. A húsipari munkások sztrájkja most már hosszú hetek óta változlanul tart tovább, a Chrysler gyár munkásai sztrájkba léptek és ma már nyilvánvaló, hogy az amerikai gazdasági élet folytatólagos menetét csak a legnagyobb nyomással és állami beavatkozással lehet fenntartani. Ennek az éremnek a másik oldala az, hogy a newyorki tőzsdén uralkodó nagy hossz, valamint az egyes átmenetileg ellanyhult, de ma már újból teljes fordulatszámmal dolgozó amerikai iparágak rekordnyereségeit a washingtoni agresszív politika irányítja. A vezető amerikai lapok nyíltan megírják, hogy a hossz legfőbb indítóereje a katonai költségek óriási mérvű emelkedése, a már kiadott és a közeljövőben ki-, adandó állami rendelések, valamint azok a szállítmányok, amelyek különböző katonai célokból az USA kikötőiből a világ különböző részeibe kifutnak. Azt sem vonják ma már kétségbe amerikai gazdasági szakértők, hogy ennek az egész konjunkturális jelenségkörnek kifejezetten inflációs jellege van, amellyel a washingtoni kormány amúlt év végén súlyosan fenyegető esedékes ciklikus válságot feltartóztatni és kitolni igyekszik. A Marshall-terv keretében meginduló áruszállítások, amelyekről idáig jelentés futott be, amint ezt egyébként a józan és pártatlan megfigyelők eleve megmondották, az ERP-ben részesedő 16 európai állam gazdasági életére látható befolyást nem gyakoroltak. A francia és az olasz gazdaság ugyanolyan nehézségekkel küzd ma is, mint fél évvel ezelőtt. Angliában talán bizonyos pénzügyi természetű megkönnyebbülés érezhető, miután a lecsökkent arany- és dollártartalékot ma már nem kell az angol kormánynak olyan mértékben igénybe vennie. Az angol gazdasági helyzet javulása, amennyiben erről, hacsak átmenetileg is szó lehet, az angol munkásság rendkívüli teljesítményeire vezethető vissza, ez különösen a szén- és acéltermelés emelkedésében mutatkozik meg. De ebből következik az is, hogy az angol munkásság e teljesítményekre hivatkozva, joggal követeli, ma már az államosított angol ipar vezetésében való aktív részvételt. Ezzel a nyugati világképpel szemben a legutóbbi hetekben befutó jelentések a keleti demokráciák céltudatos és erőteljes építő munkájáról számolnak be, az életszínvonal emelkedéséről, a termelés fokozásáról és a szocialista gazdasági rend, tervszerű megvalósításáról. A kedvező nyári időjárás és a várható jó termés előreláthatóan további erőteljes javulással jár, amit egyébként nyugaton is számba vesznek, miert a legutóbbi jelentések szerint az ERP európai vezetője, Hofmann, a nyugateurópai újjáépítés céljaira élelmiszer- és anyagvásárlásokat tervez a keleti és délkeleteurópai államokban, az angol munkáspárt most folyó kongresszusán pedig igen nyomatékosan követelték a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítését és kiszélesítését a keleti demokráciákkal. 8 A NEMZETI BANK heti jelentése a pünkösdi ünnepek miatt lapzártáig nem érkezett meg és így a jövő héten pótlólag közöljük. MAGYAR ROGGYANTAÁRUGYÁR RT. Cmewie SiMma d&ma Az Ügető Versenyedet májusi versenyek: 22,26,80 d. u. 8 órakor KÖZGAZDASÁG telefonszáma: 22-50-50 KÖZGAZDASÁG Jegybank-adatok a valutahelyzetről és a gazdasági konjuktúráról A Nemzeti Bank legutóbb megjelent ,Havi közleményekben néhány új terű adatot közöl a belföldön és külföldön kialakult gazdasági és valutáris helyzet jellemzésére. Ezek szerint Magyarországon az összes kihelyezések 2.727.1 millió forintot tettek s ebből 1.651.7 millió vott a jegybankhitel, 1.075.4 millió pedig a saját tőkékből folyósított hitelek összege. A gyáripari reálbérek 1947 augusztusában érték el a legmagasabb szintjüket, 1946 októberéhez képest 156.9-es jelzőszámmal, míg az év végi reálbér-index 1292- nek felel meg. Az agrárolló indexe ugyanekkor 97-et, a kerekedelmi ollóé 111-et mutatott. Az aranytartalék az Egyesült Államokban 22,7 milliárd. Magyarországon 34 millió dollár, nálunk alig 3 millióval kevesebb, mint 1938-ban volt. Érdekes, hogy a jóval gazdagabb Dánia ugyanekkor csak 32 millió dollár értékű aranytartalékot mutathat fel. A leszámítási kamatláb Görögországban a legmagasabb 19%kal és az Egyesült Államokban a legalacsonyabb, 11%-kal. Magyarország a maga 5 százalékos bankratájával a középső helyet foglalja el. Az állami kötvények átlagos hozadéka az Egyesült Államokban 2.39, Nagy-Britanniában 3.01, Svájcban 3-35, Franciaországban 4.48 százalék. — AZ ÁLLAM RÉSZE A PÉNZINTÉZETEK FORGALMÁBÓL. A P. K. kötelékébe tartozó budapesti pénzintézetek pénztári forgalma a március végi kimutatás szerint 4.6 milliárd volt s ebből az állami bankok része 3.7 milliárd- Ugyanekkor a folyószámlaforgalom 8.7 millárdjából 7.4, a nyersmérleg főösszegének 3,8 miliárdjából 3,3 milliárdot mondhatnak magukénak az állami bankok. Az alaptőkék együttes összege 236, a tartalékoké 99 millió forint, amiből az állami bankok része 203, illetőleg 86 millió forint. A bankátszervezés hírei Az egyszámla rendszer felépítése keretében a bankok legelőször mintegy 60 textilvállalat számláját adták át a Magyar Nemzeti Banknak, mint a rövidlejáratú hitelek folyósítására kijelölt intézetnek Import devizaengedélyeket a Magyar Nemzeti Bank ezentúl csak a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak, mint a jövendő Kilkereskedelmi Bankinak a nevére állít ki. A szabad kihelyezéseknél megszűnt az eddigi kétféle elbírálás: az úgynevezett kötelező keret és a nostro-nostro. A bankok cenzúrabizottságai automatikusan átalakulnak a Hitelvéleményező Tanács szerveivé. Az alkalmazottak átcsoportosítása is megkezdődött: a hites könyvvizsgálók egy része átkerült a P. K. kebelében működő Állami Ellenőrző Központhoz, devizaszakemberek léptek át a P. M. K. B.-hoz, és a Magyar Nemzeti Bank számos folyószámlavezető tisztviselőt vett át a bankoktól. Ezen alkalmazottak eddigi intézetüktől szabadságra mentek, fizetésüket új helyüktől kapják, de a nyugdíjalap és a jóléti alap szempontjából helyzetük végleges rendezéséig régi intézetükhöz tartoznak. Az árumintavásáron az állami bankok közös pavilonban vesznek részt. • A betétállomány az állami bankoknál április hónapban 10,1 % emelkedéssel újabb csúcseredményt ért el: március 31-i állomány Ft 508 kmillió, április 30-i állomány Ft 560 millió. A kiváló eredményben nagy szerepe van a teljes erővelfolyó munkaversenyeknek. A vidéki piacrendezés során ezideig a következő városokban határoztattak el az összeolvadások: Szombathely, Miskolc, Debrecen, Győr, Békéscsaba, Kecskemét, Pécs, Kaposvár, Nagykanizsa, Sopron, Szeged. A vidéki magánintézetek — felismervén az államosításban rejlő előnyöket — sorban jelentkeznek hogy beolvadni szeretnének az alakuló, helyi állami érdekeltségű intézetbe. A magyarországi szovjet vállalatok hamutalkotása a centenáris Nemzetközi Vásáron A múlt évi budapesti Őszi Vásáron a Szovjet Unió tulajdonában lévő magyarországi vállalatoknak csak egy kisebb része vett részt kiállítóként. A vállalatok központi vezetősége most elhatározta, hogy nem csupán a textilgyárak, hanem valamennyi vállalat, a vegyészeti, a gyógyszeripari, a vasipari és mind a többi is bemutatkozik a júniusi centenáris vásáron, hogy így átfogó képet adhassanak az egész csoport munkájának eredményességéről. A Szovjet Unió magyarországi vállalatainak pavillonja ugyanott áll a Városligetben, ahol az Őszi Vásáron állott, Vajdahunyad-váza előtt. 1948 május 28 Svédország gazdasági helyzetéről kiadott 1948 március 31 . jelentésében fényes tanúbizonyságát látjuk annak, hogy a háború rossz üzlet nemcsak a legyőzötteknek és győzőknek, hanem a nemleges államoknak is. A háborút követő krízisek nem ismernek országhatárokat, sem világrészeket. Az egész ipari termelést globálisan véve, nagy eltérés nem mutatkozik 1947. vége óta, mert a cellulóz- és papírtermelés visszaesését ellensúlyozta a vas- és acéltermelés emelkedése. Akülkereskedelmi mérleg ijesztő hiánya erős pénzügyi rendszabályokat tett szükségessé. Míg 1946- ban a passzívum csak 839 millió koronát tett ki, 1947-ben ez már kereken 2000 millió koronára emelkedett (5175 behozatal, 3220 kivitel). A bajt még növelte az, hogy a behozatal fele esik a nyugati országokra, a kivitelnek azonban csak a 25%-a. Az Amerikával szemben fennálló deficit 1947-ben megkétszereződött. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a Birodalmi Bank arany és keményvaluta készlete ijesztő hanyatlást mutat. Az aranykészlet az 1946 december 31-én 1371 millió koronáról 1947 végén 379-re, 1948 március 31-ére pedig 348 millió koronára zuhant. A dollár, készlet pedig 212-ről 22 millió koronára az 1946. é® végére. Hasonló arányban fogyott a többi kemény v.paluta is. Ezért a behozatali korlátozásokat már 1947 második felében megkezdték és a nélkülözhetetlen árukat olyan országokból (Anglia, Belgium), hozták be, ahová bővebben volt valutafedezet. Nagy hiány van gépekben, eszközökben és szerszámokban, melyeknek beszerzése lágy valutájú országokból drágább. Nagyfokú korlátozásnak vetették alá az ipari beruházásokat, mely pedig 1948-ra az egész ipari teretés kétharmadát tette volna ki, és az építőipari tevékenységet. A betétállomány lényegtelenül szaporodott az utolsó három hónapban, mely maga után vonta a hitelkorlátozásokat a bankoknál, likviditási szempontból, amit különben a Birodalmi Bank is elrendelt. A szakmunkás és munkaerő hiány változatlanul fennáll, decára annak, hogy sok országból szállítottak ki embereket. (Magyarországból is, mint ismeretes, főleg mezőgazdasági munkásokat.) Az erős progresszív adó elveszi a munkások kedvét a túlórázástól. A kötvénypiacon az év elején átmenetileg a pénzügyminiszter egy nyilatkozata esetleges bankráta leszállításról okozott nyugtalanságot és a Birodalmi Bank támogató vásárlásainak árfolyam leszállítása. Ipari, községi, állami és jelzálog kötvények egyenlegeként 1947. év folyamán kb. 150 millió korona értékű kötvény jött piacra, ami eltérést mutat a vállalatok eddigi önfinanszírozási elvéről. Megállapíthatjuk azonban, hogy dacára a bankjegyforgalom kb. 50%-os emelkedésének (1944—1947-ig) és a fent vázolt gazdasági nehézségeknek, a svéd korona a legirigyeltebb és egyik legszilárdabb keményvaluta maradt. Egy kis statisztika a pinceüzemekről A statisztika a főváros területén még mindig 1923, a földszint alatt elhelyezett úgynevezett pinceüzemet tart nyilván. Ennél is sajnálatosabbak azok az adatok, amelyek az egyes üzemek egészségügyi viszonyairól adnak képet. Ezek szerint a szellőztetés rossz 595, a világítás nem megfelelő 654, a falak nedvesek 312 helyiségben. A sort az az 507 pinceüzem egészíti ki, amelyet a vizsgálat piszkosnak minősített . A II. BÁZELI NEMZETKÖZI SZŐRME- ÉS BŐRIPARI VÁSÁR lezárása után megállapították, hogy az ezévi kiállítás jelentőségében jóval felülmúlta a megelőző, első kiállítást A vásáron a következő országok vettek részt Kanada, Szovjetunió, Csehszlovákia, Palesztina, Németország brit-amerikai zónája és Afganisztán, továbbá a következő országok központi szakmai szervezetei is megjelentek: Svédország, Norvégia, Dánia, Jugoszlávia és Bulgária. A Magyarországról jelentkezett kiállítók közül csak 2 cég vett ténylegesen részt a vásáron, amelyet egyébként több magyar szakember is meglátogatott. A bázeli szőrmevásár sikerét a következő adatok is igazolják: Kiállítók Száma: 1947 — 295 1948 — 403 Bérbeadott tér: 1947 · 1850 m’ 1948 · 4092 m* Az egész világból érkeztek bevásárlók a vásárra, hogy régi üzletbarátaikkal kötéseket eszközöljenek vagy új üzleti összeköttetéseket létesítsenek. Itt említjük meg, hogy a III- bázeli nemzetközi szőrme- és bőripari kiállítást 1649 március 30. és április 6. között tartjuk meg a Svájci Mintavásár mindkét új csarnokában. v KÖZGAZDASÁG a gazdasági demokrácia hetilapja Felelős szerkesztő: Markos György Szerkesztő: Dr. Kiss Dezső Felelős kiadó: Róna István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Erzsébet körút 7. Telefon: 225-050. • Szerkesztőségi órák: szombat kivételével 2-6-ig Lapzárta: csütörtökön ülélben. Előfizetés: egy évre 1(11) Ft. 483203 _ Athenaeum, Budapest VII.. Miksa-utca 4—6. sz. Felelők: Gorszky Tivadar igazgató.