Közgazdaság, 1948. január-május (3. évfolyam, 1-23. szám)

1948-05-23 / 21. szám

­ Osztalék és világpolitika A newyorki tőzsde hosszú hetek óta az ál­landói inflációs jellegű árfolyamemelk­edések je­gyében áll. Vannak vezető amerikai vállalatok, vasutak, r­epülőv­állalatok, telefon-, villamos-­­ és gépkocsi gyárak, amelyeknek részvényei szinte rekordmagasságot értek el. Hét heti pangás után a hitelforgalom új lendületet vett, úgyhogy a Federate Reserve Board jelentése szerint az USA vezető államaiban a kihitelezett összegek május első hetében 46 millióval, 14,25 milliárd dol­lárra emelkedtek, bár még mindig félmillióval maradnak el a január végén kimutatott összeg mögött- A vezető amerikai vállalatok rekordnye­­reségeket mutatnak fel, ezzel szemben a reálbérek lassut csökkenése újabb bérharhhullámot idézett fel és a nagy vasúti sztrájkot a kormány, csupán a vasutak állami kezelésbe vételével tudta meg­akadályozni. A húsipari munkások sztrájkja most már hosszú hetek óta változ­­lanul tart to­vább, a Chrysler gyár munkásai sztrájkba léptek és ma már nyilvánvaló, hogy az amerikai gazda­sági élet folytatólagos menetét csak a legnagyobb nyomással és állami beavatkozással lehet fenn­tartani. Ennek az éremnek a másik oldala az, hogy a newyorki tőzsdén uralkodó nagy hossz, valamint az egyes átmenetileg ellanyhult, de ma már újból teljes fordulatszámmal dolgozó ameri­kai iparágak rekordnyereségeit a washingtoni agresszív politika irányítja. A vezető amerikai lapok nyíltan megírják, hogy a­­ hossz legfőbb indítóereje a­ kato­nai költségek óriási mérvű emelkedése, a már kiadott és a közeljövőben ki-, adandó állami rendelések, valamint azok a szállít­mányok, amelyek különböző katonai célokból az USA kikötőiből a világ különböző részeibe kifut­nak. Azt sem vonják ma már kétségbe amerikai gazdasági szakértők, hogy ennek az egész kon­junkturális jelenségkörnek kifejezetten inflációs jellege van, amellyel a washingtoni kormány a­­múlt év végén súlyosan fenyegető esedékes cik­likus válságot feltartóztatni és kitolni igyekszik. A Marshall-terv keretében meginduló áru­szállítások, amelyekről idáig jelentés futott be, amint ezt egyébként a józan és pártatlan megfigye­lők eleve megmondották, az ERP-ben részesedő 16 európai állam gazdasági életére látható befo­lyást nem gyakoroltak. A francia és az olasz gaz­daság ugyanolyan nehézségekkel küzd ma is, mint fél évvel ezelőtt. Angliában talán bizonyos pénzügyi természetű megkönnyebbülés érezhető, miután a lecsökkent arany- és dollártartalékot ma már nem kell az angol kormánynak olyan mértékben igénybe vennie. Az angol gazdasági helyzet javulása, amennyiben erről, hacsak átme­netileg is szó lehet, az angol munkásság rend­kívüli teljesítményeire vezethető vissza, ez külö­nösen a szén- és acéltermelés emelkedésében mu­tatkozik meg. De ebből következik az is, hogy az angol munkásság e teljesítményekre hivatkozva, joggal követeli, ma már az államosított angol ipar vezetésében való aktív részvételt. Ezzel a nyugati világképpel szemben a leg­utóbbi hetekben befutó jelentések a keleti demo­kráciák céltudatos és erőteljes építő munkájáról számolnak be, az életszínvonal emelkedéséről, a termelés fokozásáról és a szocialista gazdasági rend, tervszerű megvalósításáról. A kedvező nyári időjárás és a várható jó termés előrelátha­tóan további erőteljes javulással jár, amit egyéb­ként nyugaton is számba vesznek, miert a legutóbbi jelentések szerint az ERP európai vezetője, Hof­mann, a nyugateurópai újjáépítés céljaira élelmi­szer- és anyagvásárlásokat tervez a keleti és dél­keleteurópai államokban, az angol munkáspárt most folyó kongresszusán pedig igen nyomatéko­san követelték a kereskedelmi kapcsolatok elmélyí­tését és kiszélesítését a keleti demokráciákkal. 8 ­ A NEMZETI BANK heti jelentése a pün­kösdi ünnepek miatt lapzártáig nem érkezett meg és így a jövő héten pótlólag közöljük. MAGYAR ROGGYANTAÁRUGYÁR RT. Cmewie SiMma d&ma Az Ügető Versenyedet májusi versenyek: 22,26,80 d. u. 8 órakor KÖZGAZDASÁG telefonszáma: 22-50-50 KÖZGAZDASÁG Jegybank-adatok a valuta­helyzetről és a gazdasági konjuktúráról A Nemzeti Bank legutóbb megjelent ,Havi közleményekben néhány új terű adatot közöl a belföldön és külföldön kialakult gazdasági és valutáris helyzet jellemzésére. Ezek szerint Magyarországon az összes kihelyezések 2.727.1 millió forintot tettek s ebből 1.651.7 millió vott a jegybank­hitel, 1.075.4 millió pedig a saját tőkék­ből folyósított hitelek összege. A gyáripari reál­bérek 1947 augusztusában érték el a legmaga­sabb szintjüket, 1946 októberéhez képest 156.9-es jelzőszámmal, míg az év végi reálbér-index 129­2- nek felel meg. Az agrárolló indexe ugyanekkor 97-et, a kere­kedelmi ollóé 111-et mutatott. Az aranytartalék az Egyesült Államokban 22,7 milliárd. Magyarországon 34 millió dollár, nálunk alig 3 millióval kevesebb, mint 1938-ban volt. Érdekes, hogy a jóval gazdagabb Dánia ugyanekkor csak 32 millió dollár értékű arany­tartalékot mutathat fel. A leszámítási kamatláb Görögországban a legmagasabb 19%kal és az Egyesült Államokban a legalacsonyabb, 11%-kal. Magyarország a maga 5 százalékos bankra­tájá­­val a középső helyet foglalja el. Az állami kötvé­nyek átlagos hozadéka az Egyesült Államokban 2.39, Nagy-Britanniában 3.01, Svájcban 3-35, Franciaországban 4.48 százalék. — AZ ÁLLAM RÉSZE A PÉNZINTÉZE­TEK FORGALMÁBÓL. A P. K. kötelékébe tar­tozó budapesti pénzintézetek pénztári­ forgalma a március végi kimutatás szerint 4.6 milliárd volt s ebből az állami bankok része 3.7 milliárd- Ugyanekkor a folyószámlaforgalom 8.7 millárd­­jából 7.4, a nyersmérleg főösszegének 3,8 mil­­­iárdjából 3,3 milliárdot mondhatnak magukénak az állami bankok. Az alaptőkék együttes összege 236, a tartalékoké 99 millió forint, amiből az állami bankok része 203, illetőleg 86 millió forint. A bankátszervezés hírei Az egyszámla rendszer felépítése keretében a bankok legelőször mintegy 60 textilvál­lalat szám­láját­ adták át a Magyar Nemzeti Banknak, mint a rövidlejáratú hitelek folyósítására kijelölt inté­zetnek Import devizaengedélyeket a Magyar Nemzeti Bank ezentúl csak a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak, mint a jövendő Ki­l­kereskedelmi Bank­inak a nevére állít ki. A szabad kihelyezéseknél megszűnt az eddigi kétféle elbírálás: az úgynevezett kötelező keret és a nostro-nostro. A bankok cenzúrabizottságai automatikusan átalakulnak a Hite­l­vélemé­n­yező Tanács szer­veivé. Az alkalmazottak átcsoportosítása is megkez­dődött: a hites könyvvizsgálók egy része átke­rült a P. K. kebelében működő Állami Ellenőrző Központhoz, devizaszakemberek léptek át a P. M. K. B.-hoz, és a Magyar Nemzeti Bank számos folyószámlavezető tisztviselőt vett át a bankoktól. Ezen alkalmazottak eddigi intézetük­től szabadságra mentek, fizetésüket új helyüktől kapják, de a nyugdíjalap és a jóléti alap szem­­pontjából helyzetük végleges rendezéséig régi intézetükhöz tartoznak. Az árumintavásáron az állami bankok közös pavi­lonban vesznek részt. • A betétállomány az állami bankoknál április hónapban 10,1 % emelkedéssel újabb csúcsered­ményt ért el: március 31-i állomány Ft 508 km­il­lió, április 30-i állomány Ft 560 millió. A kiváló eredményben nagy szerepe van a teljes erővel­­folyó munkaversenyeknek. A vidéki piacrendezés során ezideig a követ­kező városokban határozt­attak el az összeolva­dások: Szombathely, Miskolc, Debrecen, Győr, Békéscsaba, Kecskemét, Pécs, Kaposvár, Nagy­kanizsa, Sopron, Szeged. A vidéki magánintéze­tek — felismervén az államosításban rejlő elő­­nyöket — sorban jelentkeznek hogy beolvadni szeretnének az alakuló, helyi állami érdekeltségű intézetbe. A magyarországi szovjet vállalatok hamutalkotása a centenáris Nemzetközi Vásáron A múlt évi budapesti Őszi Vásáron a Szovjet­ Unió tulajdonában lévő magyarországi vállala­toknak csak egy kisebb része vett részt kiállító­ként. A vállalatok központi vezetősége most elha­tározta, hogy nem csupán a textilgyárak, hanem valamennyi vállalat, a vegyészeti, a gyógyszer­ipari, a vasipari és mind a többi is bemutatkozik a júniusi centenáris vásáron, hogy így átfogó képet adhassanak az egész csoport munkájának eredményességéről. A Szovjet­ Unió magyarországi vállalatainak pavillonja ugyanott áll a­ Város­ligetben, ahol az Őszi Vásáron állott, Vajda­­hunyad-váza előtt. 1948 május 28 Svédország gazdasági helyzetéről kiadott 1948 március 31 . jelentésében fényes ta­nú­bizonyságát látjuk annak, hogy a háború rossz üzlet nemcsak a legyőzötteknek és győzőknek, hanem a nemleges államoknak is. A háborút kö­vető krízisek nem ismernek országhatárokat, sem világrészeket. Az egész ipari termelést globálisan véve, nagy eltérés nem mutatkozik 1947. vége óta, mert a cellulóz- és papírtermelés visszaesését el­lensúlyozta a vas- és acéltermelés emelkedése. A­­külkereskedelmi mérleg ijesztő hiánya erős pénz­ügyi rendszabályokat tett szükségessé. Míg 1946- ban a passzívum c­sak 839 millió koronát tett ki, 1947-ben ez már kereken 2000 millió koronára emelkedett (5175 behozatal, 3220 kivitel).­­ A bajt még növelte az, hogy a behozatal fele esik a nyu­gati országokra, a kivitelnek azonban csak a 25%-a. Az Amerikával szemben fennálló deficit 1947-ben megkétszereződött. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a Birodalmi Bank arany és keményvaluta készlete ijesztő hanyatlást mu­­tat. Az aranykészlet az 1946 december 31-én 1371 millió koronáról 1947 végén 379-re, 1948 március 31-ére pedig 348 millió koronára zuhant. A dollár, készlet pedig 212-ről 22 millió koronára az 1946. é® végére. Hasonló arányban fogyott a többi ke­mény v.paluta is. Ezért a behozatali korlátozásokat már 1947 második felében megkezdték és a nél­külözhetetlen árukat olyan országokból (Anglia, Belgium), hozták be, ahová bővebben volt valuta­­fedezet. Nagy hiány van gépekben, eszközökben és szerszámokban, melyeknek beszerzése lágy valu­tájú országokból drágább. Nagyfokú korlátozás­nak vetették alá az ipari beruházásokat, mely pe­dig 1948-ra az egész ipari ter­etés kétharmadát tette volna ki, és az építőipari tevékenységet. A betétállomány lényegtelenül szaporodott az utolsó három hónapban, mely maga után vonta a hitelkorlátozásokat a bankoknál, likviditási szem­pontból, amit különben a Birodalmi Bank is el­rendelt. A szakmunkás és munkaerő hiány válto­zatlanul fennáll, decára annak, hogy sok ország­ból szállítottak ki embereket. (Magyarországból is, mint ismeretes, főleg mezőgazdasági munkáso­kat.) Az erős progresszív adó elveszi a munkások kedvét a túlórázástól. A kötvénypiacon az év elején átmenetileg a pénzügyminiszter egy nyi­latkozata esetleges bankráta leszállításról okozott nyugtalanságot és a Birodalmi Bank támogató vásárlásainak árfolyam leszállítása. Ipari, köz­ségi, állami és jelzálog kötvények egyenlegeként 1947. év folyamán kb. 150 millió korona értékű kötvény jött piacra, ami eltérést mutat a vállala­tok eddigi önfinanszírozási elvéről. Megállapít­hatjuk azonban, hogy dacára a bankjegyforgalom kb. 50%-os emelkedésének (1944—1947-ig) és a fent vázolt gazdasági nehézségeknek, a svéd korona a legirigyeltebb és egyik legszilárdabb keményva­luta maradt. Egy kis statisztika a pinceüzemekről A statisztika a főváros területén még mindig 1923, a földszint alatt elhelyezett úgynevezett pinceüzemet tart nyilván. Ennél is sajnálatosab­bak azok az adatok, amelyek az egyes üzemek­ egészségügyi viszonyairól adnak képet. Ezek sze­­rint a szellőztetés rossz 595, a világítás nem meg­felelő 654, a falak nedvesek 312 helyiségben. A sort az az 507 pinceüzem egészíti ki, amelyet a vizsgálat piszkosnak minősített . A II. BÁZELI NEMZETKÖZI SZŐRME- ÉS BŐRIPARI VÁSÁR lezárása után megállapítot­ták, hogy az ezévi kiállítás jelentőségében jóval felülmúlta a megelőző, első kiállítást­ A vásáron a következő országok vettek részt Kanada, Szov­jetunió, Csehszlovákia, Palesztina, Németország brit-amerikai zónája és Afganisztán, továbbá a következő országok központi szakmai szervezetei is megjelentek: Svédország, Norvégia, Dánia, Jugoszlávia és Bulgária. A Magyarországról je­lentkezett kiállítók közül csak 2­ cég vett tényle­gesen részt a vásáron, amelyet egyébként több magyar szakember is meglátogatott. A bázeli szőrmevásár sikerét a következő ada­tok is igazolják: Kiállítók Száma: 1947 — 295 1948 — 403 Bérbeadott tér­: 1947 · 1850 m’ 1948 · 4092 m* Az egész világból érkeztek bevásárlók a vá­sárra, hogy régi üzletbarátaikkal kötéseket eszkö­zöljenek vagy új üzleti összeköttetéseket létesítse­nek. Itt említjük meg, hogy a III- bázeli nemzet­­közi szőrme- és bőripari kiállítást 1649 március 30. és április 6. között tartjuk meg a Svájci Minta­vásár mindkét új csarnokában. v KÖZGAZDASÁG a gazdasági demokrácia hetilapja Felelős szerkesztő: Markos György Szerkesztő: Dr. Kiss Dezső Felelős kiadó: Róna István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Erzsébet­ körút 7. Telefon: 225-050. • Szerkesztőségi órák: szombat kivételével 2-6-ig Lapzárta: csütörtökön ülélben. Előfizetés: egy évre 1(11) Ft. 483203 _ Athenaeum, Budapest VII.. Miksa-utca 4—6. sz. Felelők: Gorszky Tivadar igazgató.

Next