Közgazdasági Értesítő, 1927. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1927-01-06 / 1. szám

2 ___________KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 1927. január 6 valamint a nem gyárszerűen űzött szabad iparoknál, ide nem értve a kereskedelmi üzleteket, 10.000 lakosnál többet nem számláló községekben és városokban 2.32 pengőt; 25.000 lakosnál többet nem számláló községekben és városokban 3.48 pengőt;­­ 50.000 lakosnál többet nem számláló községekben és­ városokban 4.64 pengőt; 50.000 lakosnál többet számláló városokban 6.96 pengőt; Budapest székesfőváros területén 9.28 pengőt kell fizetni; 4. kereskedelmi üzleteknél, valamint az ügynökök és alkuszok iparánál a 3. pontban megállapítottaknál 2,32 pengővel magasabb összeget kell ipardíjként fizetni. Az iparengedélyért fizetendő ipardíj összege az 1. —4. pontokban megszabott ipardíjnak másfélszerese, kivéve az a küldöncipart, amelynél az ipardíj az 1923. évi 78.006. K. M. számú rendelet 5. §.-ában megálla­pított összeg helyett Budapest székesfőváros területén 11.60, más városban vagy községben 5.80 pengő; b) a beraktározó, a hitelezők és adósok közötti egyezkedést közvetítő, a pénzkölcsönt közvetítő ügynöki és a vagyonőrző iparokat, amelyeknél az ipardíj az 1923. évi, 78 001, 78.004, 78.008. és 78.009. számú ke­reskedelemügyi miniszteri rendeletek 5., 3., 4., illetve 5. §-aiban megállapított összeg helyett Budapest szé­kesfőváros területén 23.20, más városban vagy község­ben 17.40 pengő ; c) a hitelhírszolgálati és hiteltudósító ipart, vala­mint a trénetjegyirodákat (utazási és fürdőirodákat), amely iparoknál az ipardíj az 1923. évi 78.005. és 78.007. számú kereskedelemügyi miniszteri rendeletek 4. §.-ában megállapított összeg helyett Budapest szé­kesfőváros területén 34,80, más városban vagy község­ben 23.20 pengő; d) a fuvarleveleket felülvizsgáló ipart, amelynél az ipardíj az 1923. évi 78.003. K. M. számú rendelet 3. §-­­ában megállapított összeg helyett 34.80 pengő; e) a gépkocsival való iparszerű árufuvarozást, amelynél az ipardíj az 1923. évi 78.002. K. M. számú rendelet 4. §.-ában megállapított összeg helyett azoknál a vállalatoknál, amelyeknél a járatok kiinduló helye Budapest székesfőváros területén van: ha a vállalat legfeljebb két gépkocsit tart üzem­ben ............ ... .................... 24 pengő; ha legfeljebb öt gépkocsit tart üzemben 48 pengő; ha ötnél több gépkocsit tart üzemben, minden to­vábbi gépkocsi után további 11 pengő ; ha a járatok kiinduló helye vidéken van, az ipar­díj összege az előbbi bekezdésben említett megkülönböztetés szerint 16, 32, illetőleg 8 pengő, végül f) a rendes járati időhöz kötött gépkocsi felhasz­nálásával űzött személyszállítási (társaskocsi) ipart, amelynél az ipardíj összege az e) pontban megállapított összegek kétszerese. Az e) és f) pont alatt említett iparokban az ipar­díj összegének megállapításánál a tartalékkocsikat is számításba kell venni, a pótkocsikat ellenben figyelmen kívül kell hagyni. Ha az üzlettulajdonos az üzemben tartott gépkocsik számát oly mértékben kívánja emelni, hogy ez­által az ipardíj magasabb tétele alá esik, az üzem kiterjesztésének engedélyezésére irányuló folya­modvány előterjesztésekor igazodlia kell, hogy az ipar­díj eredetileg befizetett összege és az e) illetőleg f) pont szerint esedékes összegek közti kü­lönbözetet annak a városnak vagy községnek pénztárába, amelynek terüle­tén üzlettelepe van, befizette. 2­ §• A vándoripari engedélyért az 1925. évi 71.103. K. M. számú rendelet 3. §.-ában megállapított összeg helyett 3,48 pengőt kell fizetni. 3. §. Az egyes engedélyhez kötött iparok gyakorlásának feltételekép megszabott biztosíték összege: A beraktározási vállalatoknál a hitelhírszolgálati és hiteltudósító irodáknál az 1923. évi 78.001 és 78.005 számú kereskedelemügyi miniszteri rendeletek 4., illetve 3. §.-ában megállapított összeg helyett, ha az üzlet székhelye Budapesten van 580, ha pedig más község­ben vagy városban van 290 pengő; a fuvarleveleket felülvizsgáló irodáknál az 1923. évi 78.003 K. M. számú rendelet 2. §.-ában megálla­pított összeg helyett 580 pengő; a hitelezők és adósok közötti egyezkedést közve­títő iparnál az 1926. évi 69.192 K. M. számú rendelet 4.­­§.-ában megállapított összeg helyett 40.000 (negy­venezer) pengő; a pénzkölcsönt közvetítő ügynöki iparnál és a va­gyonőrző vállalatoknál, az 1923. évi 78 008. és 78.009. számú kereskedelemügyi miniszteri rendeletek 3., illetve 4. §.-aiban megállapított összeg helyett, ha az üzlet székhelye Budapesten van 290, ha pedig más városban vagy községben van 174 pengő; a küldöncvállalatoknál az 1923. évi 78.006. K. M. számú rendelet 4. §.-ában megállapított összeg helyett, ha az ütlet székhelye Budapesten van 174, ha pedig más városban vagy községben van 116 pengő. A hiteltudósító és hitelhirszolgálati iparnál az 1923. évi 78.005. K. M. szám­i rendelet 2. §.-ában az üzlet megkezdésének feltételekép megállapított üzleti tőke összege 594 pengő. 4­ §• A szakvizsgálat és a mestervizsgálat díja az 1923. évi 78.000. K. M. számú rendelet 60. és 61. §.-aiban megállapított összeg helyett 4.60, iletve 6.90 pengő. E díjak megoszlásának aránya az idézett rendelet 64. §.-ában meghatározott összegek helyett a következő: a szakvizsgálat, illetve a mestervizsgálat díjából 92—92 fillért a vizsgáló bizottság elnökének (alelnöké­­nek) és a kereskedelmi és iparkamara képviselőjének 69—69 fillért a bizottság két tagjának kell kiutalni: a vizsgálati díjakból fennmaradó 1.38 pengőt, il­letve 3.68 pengőt a kereskedelmi és iparkamara a vizs­gálattal kapcsolatos nyomtatványok költségeire és a felmerülő készkiadásokra visszatartja. Amennyiben valamely szakvizsgálat, vagy mester­vizsgálat a kereskedelmi és iparkamara képviselőjének részvétele nélkül tartatott meg, a befizetett vizsgálati díjból 92 fillért a vizsgázónak vissza kell téríteni. A tanszerződés és a segédlevél kiállításának díja az 1923. évi 78.000 K. M. számú rendelet 153., illetve 193. §.-aiban megállapított összeg helyett 1.16, illetve 2.32 pengő. A mestervizsgálatra vagy segédvizsgálatra jelent­­kező, amennyiben nem elégszik meg egyszerű kiállítású mesterlevéllel, illetőleg segédlevéllel, hanem díszes ki­állítású okmány kiszolgáltatását kívánja, ennek beszer­zési költségét külön megfizetni köteles.

Next