Közgazdasági Értesítő, 1927. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1927-01-06 / 1. szám
2 ___________KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 1927. január 6 valamint a nem gyárszerűen űzött szabad iparoknál, ide nem értve a kereskedelmi üzleteket, 10.000 lakosnál többet nem számláló községekben és városokban 2.32 pengőt; 25.000 lakosnál többet nem számláló községekben és városokban 3.48 pengőt; 50.000 lakosnál többet nem számláló községekben és városokban 4.64 pengőt; 50.000 lakosnál többet számláló városokban 6.96 pengőt; Budapest székesfőváros területén 9.28 pengőt kell fizetni; 4. kereskedelmi üzleteknél, valamint az ügynökök és alkuszok iparánál a 3. pontban megállapítottaknál 2,32 pengővel magasabb összeget kell ipardíjként fizetni. Az iparengedélyért fizetendő ipardíj összege az 1. —4. pontokban megszabott ipardíjnak másfélszerese, kivéve az a küldöncipart, amelynél az ipardíj az 1923. évi 78.006. K. M. számú rendelet 5. §.-ában megállapított összeg helyett Budapest székesfőváros területén 11.60, más városban vagy községben 5.80 pengő; b) a beraktározó, a hitelezők és adósok közötti egyezkedést közvetítő, a pénzkölcsönt közvetítő ügynöki és a vagyonőrző iparokat, amelyeknél az ipardíj az 1923. évi, 78 001, 78.004, 78.008. és 78.009. számú kereskedelemügyi miniszteri rendeletek 5., 3., 4., illetve 5. §-aiban megállapított összeg helyett Budapest székesfőváros területén 23.20, más városban vagy községben 17.40 pengő ; c) a hitelhírszolgálati és hiteltudósító ipart, valamint a trénetjegyirodákat (utazási és fürdőirodákat), amely iparoknál az ipardíj az 1923. évi 78.005. és 78.007. számú kereskedelemügyi miniszteri rendeletek 4. §.-ában megállapított összeg helyett Budapest székesfőváros területén 34,80, más városban vagy községben 23.20 pengő; d) a fuvarleveleket felülvizsgáló ipart, amelynél az ipardíj az 1923. évi 78.003. K. M. számú rendelet 3. §-ában megállapított összeg helyett 34.80 pengő; e) a gépkocsival való iparszerű árufuvarozást, amelynél az ipardíj az 1923. évi 78.002. K. M. számú rendelet 4. §.-ában megállapított összeg helyett azoknál a vállalatoknál, amelyeknél a járatok kiinduló helye Budapest székesfőváros területén van: ha a vállalat legfeljebb két gépkocsit tart üzemben ............ ... .................... 24 pengő; ha legfeljebb öt gépkocsit tart üzemben 48 pengő; ha ötnél több gépkocsit tart üzemben, minden további gépkocsi után további 11 pengő ; ha a járatok kiinduló helye vidéken van, az ipardíj összege az előbbi bekezdésben említett megkülönböztetés szerint 16, 32, illetőleg 8 pengő, végül f) a rendes járati időhöz kötött gépkocsi felhasználásával űzött személyszállítási (társaskocsi) ipart, amelynél az ipardíj összege az e) pontban megállapított összegek kétszerese. Az e) és f) pont alatt említett iparokban az ipardíj összegének megállapításánál a tartalékkocsikat is számításba kell venni, a pótkocsikat ellenben figyelmen kívül kell hagyni. Ha az üzlettulajdonos az üzemben tartott gépkocsik számát oly mértékben kívánja emelni, hogy ezáltal az ipardíj magasabb tétele alá esik, az üzem kiterjesztésének engedélyezésére irányuló folyamodvány előterjesztésekor igazodlia kell, hogy az ipardíj eredetileg befizetett összege és az e) illetőleg f) pont szerint esedékes összegek közti különbözetet annak a városnak vagy községnek pénztárába, amelynek területén üzlettelepe van, befizette. 2 §• A vándoripari engedélyért az 1925. évi 71.103. K. M. számú rendelet 3. §.-ában megállapított összeg helyett 3,48 pengőt kell fizetni. 3. §. Az egyes engedélyhez kötött iparok gyakorlásának feltételekép megszabott biztosíték összege: A beraktározási vállalatoknál a hitelhírszolgálati és hiteltudósító irodáknál az 1923. évi 78.001 és 78.005 számú kereskedelemügyi miniszteri rendeletek 4., illetve 3. §.-ában megállapított összeg helyett, ha az üzlet székhelye Budapesten van 580, ha pedig más községben vagy városban van 290 pengő; a fuvarleveleket felülvizsgáló irodáknál az 1923. évi 78.003 K. M. számú rendelet 2. §.-ában megállapított összeg helyett 580 pengő; a hitelezők és adósok közötti egyezkedést közvetítő iparnál az 1926. évi 69.192 K. M. számú rendelet 4.§.-ában megállapított összeg helyett 40.000 (negyvenezer) pengő; a pénzkölcsönt közvetítő ügynöki iparnál és a vagyonőrző vállalatoknál, az 1923. évi 78 008. és 78.009. számú kereskedelemügyi miniszteri rendeletek 3., illetve 4. §.-aiban megállapított összeg helyett, ha az üzlet székhelye Budapesten van 290, ha pedig más városban vagy községben van 174 pengő; a küldöncvállalatoknál az 1923. évi 78.006. K. M. számú rendelet 4. §.-ában megállapított összeg helyett, ha az ütlet székhelye Budapesten van 174, ha pedig más városban vagy községben van 116 pengő. A hiteltudósító és hitelhirszolgálati iparnál az 1923. évi 78.005. K. M. számi rendelet 2. §.-ában az üzlet megkezdésének feltételekép megállapított üzleti tőke összege 594 pengő. 4 §• A szakvizsgálat és a mestervizsgálat díja az 1923. évi 78.000. K. M. számú rendelet 60. és 61. §.-aiban megállapított összeg helyett 4.60, iletve 6.90 pengő. E díjak megoszlásának aránya az idézett rendelet 64. §.-ában meghatározott összegek helyett a következő: a szakvizsgálat, illetve a mestervizsgálat díjából 92—92 fillért a vizsgáló bizottság elnökének (alelnökének) és a kereskedelmi és iparkamara képviselőjének 69—69 fillért a bizottság két tagjának kell kiutalni: a vizsgálati díjakból fennmaradó 1.38 pengőt, illetve 3.68 pengőt a kereskedelmi és iparkamara a vizsgálattal kapcsolatos nyomtatványok költségeire és a felmerülő készkiadásokra visszatartja. Amennyiben valamely szakvizsgálat, vagy mestervizsgálat a kereskedelmi és iparkamara képviselőjének részvétele nélkül tartatott meg, a befizetett vizsgálati díjból 92 fillért a vizsgázónak vissza kell téríteni. A tanszerződés és a segédlevél kiállításának díja az 1923. évi 78.000 K. M. számú rendelet 153., illetve 193. §.-aiban megállapított összeg helyett 1.16, illetve 2.32 pengő. A mestervizsgálatra vagy segédvizsgálatra jelentkező, amennyiben nem elégszik meg egyszerű kiállítású mesterlevéllel, illetőleg segédlevéllel, hanem díszes kiállítású okmány kiszolgáltatását kívánja, ennek beszerzési költségét külön megfizetni köteles.