Közgazdasági Értesítő, 1927. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1927-01-27 / 4. szám

1927. január 27 KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 11 gyes fogyasztási terület a magyar gabonakivitelre nézve eléggé nem méltányolható fontos piacot képez. A len­gyel belföldi gabonakereskedelem ezzel szemben min­dent megtesz, hogy a belföldi piacot magának bizto­sítsa, így többek között a lengyel gabona behozatali vámok felemelését akarja a lengyel kormánynál elérni. A lengyel gazdasági körök a lengyel gabonát 15 zloty 100 kg.-kénti vámmal vélik megoldhatónak és mint nagy engedményt koncedálják, hogy ez az igen magas vám csak akkor lépne érvénybe, ha a gabona ára a belföldön 35 zlotyt érne el 100 kg.-ként. A lengyel belföldi gabonaárak a következők : Urasági búza ... ... ... 50.75 —52.25 zl. paraszt búza (gyűjtve)... 48.25—49.75 „ galíciai rozs... ... . ... 37.25—37.75 „ galíciai sörárpa... ... ... 32.00—34.00 „ galíciai malomárpa... ... 28.00—29.00 „ galíciai takarmányárpa... 27.00—27.50 „ galíciai zab ... ... ... ... 28.75—29.75 „ Az 1926­-os gyenge termés a lengyel cukorgyár­tást is erősen csökkentette, úgy hogy az idei kampány az előzővel szemben 30.000 tonnával kevesebb, azaz 490.000 tonna cukrot eredményez, melyből kivitelre kerül 200.000 tonna, míg a belföldi fogyasztás előre­láthatólag 280—285.000 tonna cukrot vesz igénybe. A magyar cukorra nézve, mint fogyasztási terü­let Görögország egyre nagyobb jelentőséget nyer, aminthogy a görög piac a magyar külkereskedelemnek egyre jelentékenyebb faktorává válik. Görög részről az utóbbi időkben különösen villamossági cikkek és pedig úgy gépek, mint huzalok és izzólámpák iránt mutatko­zott nagyobb kereslet. Ugyancsak görög részre trieszti exportőrök magyar szeszben léptek fel vásárlóknak. Trieszti exportőrök magyar gyógyszer és gyógy­szervegyészeti cikkek iránt is nagy érdeklődést tanúsí­tanak főleg görög, fekete-tengeri és egyéb levantei ki­kötők részére. A magyar gyógyszervegyészeti ipar nem­zetközi elismerésének örvendetes jelensége gyanánt regisztráljuk azt a tényt, hogy Olaszország egyre na­gyobb érdeklődést tanúsít magyar szérum és oltóanyag iránt, mely cikkekben Olaszország különben is nagy felvevő képességgel bír. Mint a magyar kivitel szempontjából egyre na­gyobb jelentőséggel bíró új piacot az olasz birtokban lévő afrikai Tripoliszt kell felemlítenünk, ahol elsősor­ban magyar gabonában (különösen zabban) mutatkozik kereslet. Németországi exportőrök Délamerika számára füstölt liba mellett keresnek, mely cikknél elsőrendű fel­tétel a jó csomagolás, (belül horgannyal bevont ládák) hogy az áru a trópusokon való szállítást kibírja. Egyesült Államok­ben­ nagy cégek vászonárut, házibútort és egyéb fatömegcikket keresnek Magyar­­országon, felül vörösréz és vasérc. Mezőgazdasági termékek, mint búza, zab és árpa — melyekből időnkint többlet jelent­kezik — a szomszédos délamerikai országokba és Nagy­­britanniába kerülnek kivitelre, s a mezőgazdasági cikkek kivitelében a vezető helyet a gyapjú foglalja el. A kivitelre került ásványi és egyéb termékek ellen­értéke elsősorban tüzelőanyagok (nyersolaj, pirszén és szén) bevásárlására szolgál, miután ezekre úgy az ország természeti kincseinek kiaknázásánál, mint az ipar terén szükség van. Értékre azonban a vas- és acéltermékek, gépek és szerszámok csoportjai alkotják a behozatal leg­nagyobb osztályát. A bányák üzemben tartásához szük­ségelt, valamint a kohók számára igényelt gépek szintén fontos szerepet játszanak. A villamos felszerelési cikkek behozatala állandóan növekszik. Az újabb vasúti építke­zések a vasút felszerelési cikkek, mozdonyok stb. beho­zatalát növelik. A fokozódó mezőgazdasági termelés me­zőgazdasági gépek behozatalára vezet. Ipari célokra je­lentékeny mennyiségű vegyészeti termék és robbanó­anyag kerül behozatalra. A behozatali kereskedelemben mindennemű textilcikk, elsősorban pamut- és gyapjúáru, játszik fontos szerepet, sőt ezek értéke némely eszten­dőben az összbehozatal harmadára is rúg. A behozatalban az élelmi cikkek, elsősorban konzervek, bevitele is fon­tossággal bír még. A behozatal és kivitel értékadatainak egybevetése jelentős kiviteli többletet eredményez, s így Chile keres­kedelmi mérlege igen kedvező képet mutat. Nem szabad azonban a láthatatlan tényezőkről sem megfeledkezni, s pedig elsősorban az államadóság kamatairól és a rész­vények osztalékairól. Külföldi részvénytársaságok ugyanis nagy érdekeltséggel bírnak a chilei salétrom- és bánya­piacon. Chile természeti kincsei és a világpiacnak irántuk mutatkozó szükséglete azonban lehetővé teszik, hogy az ország lényegesen többet vihessen külföldre, mint amennyit onnan vásárol, ily módon tehát a külfölddel szemben fennálló köz és magán természetű kötelezettségeinek könnyen tehet eleget. Az ország külkereskedelmi forgalmában a legfon­tosabb helyet az Amerikai Egyesült Államok foglalják el. Az Egyesült Államok Chilétől elsősorban salétromot, vö­rös rezet és vasércet vásárolnak, azonban még némely mezőgazdasági cikk (gyapjú, nyersbőr, viasz, bab, gyü­mölcs) odairányuló forgalma is említést érdemel. Chile viszont jó piaca az amerikai gépeknek, szerszámoknak, textiliáknak, vegyészeti anyagoknak, szénnek és ásvány­­olaji termékeknek. Chile külkereskedelme. (XII. sz. o.) Chile külkereskedelme az 1925. évben a behozatalban 363.257.433, a kivitelben pedig 601.462.206 arany pesonyi (1 chilei arany peso , 365 amerikai centtel) forgalmat érvén el, a lakosság felére kerek 241 pesos átlag jut. A külforgalom természetszerűleg az or­szág gazdasági felépítésének tükre lévén, kivitelre főleg a nyers­anyagok kerülnek, míg a behozatal tüzelőanyagok, textiliák, gépek, egyéb gyártmányok és némely élelmi cikk között oszlik meg. A kivitel oroszlánrészét ásványi termékek alkotják, s pedig elsősorban salétrom, ezen­ Svájcz külkereskedelme 1926­-ban. (dr. K. R.) Svájcz négymilliónyi lakosságának behozatali szükségletét csak a legmegfeszítettebb mun­kával képes fedezni és megfizetni. Az export­ipar az olasz és francia valuták csökkenése és hullámzása foly­tán nagy nehézségekkel küzködött. A svájczi ipar gyártmányainak elhelyezését az európai piacokon nagy­ban megnehezítette az európai államok ipari protekcio­nizmusa, a textilipar pedig különösen a divat folytonos változását szenvedte meg. Svájcz kivitele 1926-ban 200 millió frankkal csökkent az előző évi 2039 millióról 1836,5 millió frankra. Különösen az 1926. év első há­romnegyedében esett vissza a kivitel az előző évi ered­ményekkel szemben az angol és német vámemelések következtében, míg az év utolsó negyedében a francia, belga és olasz valuta javulásával kapcsolatban az ex­port már jobb eredményeket ért el. A svájci kivitelt károsan befolyásolta az angol piac vásárlóerejének a szénsztrájk folytán bekövetkezett erős csökkenése is.

Next