Közgazdasági Értesítő, 1927. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1927-01-27 / 4. szám
1927. január 27 KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 11 gyes fogyasztási terület a magyar gabonakivitelre nézve eléggé nem méltányolható fontos piacot képez. A lengyel belföldi gabonakereskedelem ezzel szemben mindent megtesz, hogy a belföldi piacot magának biztosítsa, így többek között a lengyel gabona behozatali vámok felemelését akarja a lengyel kormánynál elérni. A lengyel gazdasági körök a lengyel gabonát 15 zloty 100 kg.-kénti vámmal vélik megoldhatónak és mint nagy engedményt koncedálják, hogy ez az igen magas vám csak akkor lépne érvénybe, ha a gabona ára a belföldön 35 zlotyt érne el 100 kg.-ként. A lengyel belföldi gabonaárak a következők : Urasági búza ... ... ... 50.75 —52.25 zl. paraszt búza (gyűjtve)... 48.25—49.75 „ galíciai rozs... ... . ... 37.25—37.75 „ galíciai sörárpa... ... ... 32.00—34.00 „ galíciai malomárpa... ... 28.00—29.00 „ galíciai takarmányárpa... 27.00—27.50 „ galíciai zab ... ... ... ... 28.75—29.75 „ Az 1926-os gyenge termés a lengyel cukorgyártást is erősen csökkentette, úgy hogy az idei kampány az előzővel szemben 30.000 tonnával kevesebb, azaz 490.000 tonna cukrot eredményez, melyből kivitelre kerül 200.000 tonna, míg a belföldi fogyasztás előreláthatólag 280—285.000 tonna cukrot vesz igénybe. A magyar cukorra nézve, mint fogyasztási terület Görögország egyre nagyobb jelentőséget nyer, aminthogy a görög piac a magyar külkereskedelemnek egyre jelentékenyebb faktorává válik. Görög részről az utóbbi időkben különösen villamossági cikkek és pedig úgy gépek, mint huzalok és izzólámpák iránt mutatkozott nagyobb kereslet. Ugyancsak görög részre trieszti exportőrök magyar szeszben léptek fel vásárlóknak. Trieszti exportőrök magyar gyógyszer és gyógyszervegyészeti cikkek iránt is nagy érdeklődést tanúsítanak főleg görög, fekete-tengeri és egyéb levantei kikötők részére. A magyar gyógyszervegyészeti ipar nemzetközi elismerésének örvendetes jelensége gyanánt regisztráljuk azt a tényt, hogy Olaszország egyre nagyobb érdeklődést tanúsít magyar szérum és oltóanyag iránt, mely cikkekben Olaszország különben is nagy felvevő képességgel bír. Mint a magyar kivitel szempontjából egyre nagyobb jelentőséggel bíró új piacot az olasz birtokban lévő afrikai Tripoliszt kell felemlítenünk, ahol elsősorban magyar gabonában (különösen zabban) mutatkozik kereslet. Németországi exportőrök Délamerika számára füstölt liba mellett keresnek, mely cikknél elsőrendű feltétel a jó csomagolás, (belül horgannyal bevont ládák) hogy az áru a trópusokon való szállítást kibírja. Egyesült Államokben nagy cégek vászonárut, házibútort és egyéb fatömegcikket keresnek Magyarországon, felül vörösréz és vasérc. Mezőgazdasági termékek, mint búza, zab és árpa — melyekből időnkint többlet jelentkezik — a szomszédos délamerikai országokba és Nagybritanniába kerülnek kivitelre, s a mezőgazdasági cikkek kivitelében a vezető helyet a gyapjú foglalja el. A kivitelre került ásványi és egyéb termékek ellenértéke elsősorban tüzelőanyagok (nyersolaj, pirszén és szén) bevásárlására szolgál, miután ezekre úgy az ország természeti kincseinek kiaknázásánál, mint az ipar terén szükség van. Értékre azonban a vas- és acéltermékek, gépek és szerszámok csoportjai alkotják a behozatal legnagyobb osztályát. A bányák üzemben tartásához szükségelt, valamint a kohók számára igényelt gépek szintén fontos szerepet játszanak. A villamos felszerelési cikkek behozatala állandóan növekszik. Az újabb vasúti építkezések a vasút felszerelési cikkek, mozdonyok stb. behozatalát növelik. A fokozódó mezőgazdasági termelés mezőgazdasági gépek behozatalára vezet. Ipari célokra jelentékeny mennyiségű vegyészeti termék és robbanóanyag kerül behozatalra. A behozatali kereskedelemben mindennemű textilcikk, elsősorban pamut- és gyapjúáru, játszik fontos szerepet, sőt ezek értéke némely esztendőben az összbehozatal harmadára is rúg. A behozatalban az élelmi cikkek, elsősorban konzervek, bevitele is fontossággal bír még. A behozatal és kivitel értékadatainak egybevetése jelentős kiviteli többletet eredményez, s így Chile kereskedelmi mérlege igen kedvező képet mutat. Nem szabad azonban a láthatatlan tényezőkről sem megfeledkezni, s pedig elsősorban az államadóság kamatairól és a részvények osztalékairól. Külföldi részvénytársaságok ugyanis nagy érdekeltséggel bírnak a chilei salétrom- és bányapiacon. Chile természeti kincsei és a világpiacnak irántuk mutatkozó szükséglete azonban lehetővé teszik, hogy az ország lényegesen többet vihessen külföldre, mint amennyit onnan vásárol, ily módon tehát a külfölddel szemben fennálló köz és magán természetű kötelezettségeinek könnyen tehet eleget. Az ország külkereskedelmi forgalmában a legfontosabb helyet az Amerikai Egyesült Államok foglalják el. Az Egyesült Államok Chilétől elsősorban salétromot, vörös rezet és vasércet vásárolnak, azonban még némely mezőgazdasági cikk (gyapjú, nyersbőr, viasz, bab, gyümölcs) odairányuló forgalma is említést érdemel. Chile viszont jó piaca az amerikai gépeknek, szerszámoknak, textiliáknak, vegyészeti anyagoknak, szénnek és ásványolaji termékeknek. Chile külkereskedelme. (XII. sz. o.) Chile külkereskedelme az 1925. évben a behozatalban 363.257.433, a kivitelben pedig 601.462.206 arany pesonyi (1 chilei arany peso , 365 amerikai centtel) forgalmat érvén el, a lakosság felére kerek 241 pesos átlag jut. A külforgalom természetszerűleg az ország gazdasági felépítésének tükre lévén, kivitelre főleg a nyersanyagok kerülnek, míg a behozatal tüzelőanyagok, textiliák, gépek, egyéb gyártmányok és némely élelmi cikk között oszlik meg. A kivitel oroszlánrészét ásványi termékek alkotják, s pedig elsősorban salétrom, ezen Svájcz külkereskedelme 1926-ban. (dr. K. R.) Svájcz négymilliónyi lakosságának behozatali szükségletét csak a legmegfeszítettebb munkával képes fedezni és megfizetni. Az exportipar az olasz és francia valuták csökkenése és hullámzása folytán nagy nehézségekkel küzködött. A svájczi ipar gyártmányainak elhelyezését az európai piacokon nagyban megnehezítette az európai államok ipari protekcionizmusa, a textilipar pedig különösen a divat folytonos változását szenvedte meg. Svájcz kivitele 1926-ban 200 millió frankkal csökkent az előző évi 2039 millióról 1836,5 millió frankra. Különösen az 1926. év első háromnegyedében esett vissza a kivitel az előző évi eredményekkel szemben az angol és német vámemelések következtében, míg az év utolsó negyedében a francia, belga és olasz valuta javulásával kapcsolatban az export már jobb eredményeket ért el. A svájci kivitelt károsan befolyásolta az angol piac vásárlóerejének a szénsztrájk folytán bekövetkezett erős csökkenése is.