Közgazdasági Értesítő, 1928. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1928-01-05 / 1. szám
1928. január 5 KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 3 Ha a behozatalt részleteiben vizsgáljuk, arra az eredményre jutunk, hogy az 1927. évi behozatali többlet túlnyomó része (több mint 70%-a) nyersanyagokra, félgyártmányokra, valamint a gyáripari, különösen textilipari beruházásokhoz és üzemi kiterjesztésekhez szükséges gépekre és eszközökre esik, ami kétségtelenné teszi, hogy a behozatali többlet rohamos emelkedése a beruházások és az ipari tevékenység erős fellendülésének következménye. Különösen szembetűnő importunkban az építkezések megindulásával kapcsolatos nagyarányú fabehozatal, amely egész behozatalunk összértékének már 1926.ban is 11%-át teszi. Trianonelvette tőlünk erdeink 84%-át, aminek a magyar gazdasági életre szinte katasztrofális kihatása van. A faimport (épületfa, talpfa, bányafa, tűzifa) értéke 1926-ban összesen 108 millió pengő volt, vagyis 26 millió pengővel haladta meg külkereskedelmi mérlegünk egész behozatali többletét. A faimport jelentősége 1927-ben még fokozódik. Kivitelünkben az utolsó két év folyamán első helyre került a búza, ugyanakkor mind nagyobb arányokban tért részűt lisztexportunk. A magyar liszt visszaszorulása a külföldi piacokon gazdasági életünk egyik legsúlyosabb problémája. Ha figyelembe vesszük, hogy fizetési mérlegünk aránylag eléggé kedvező, úgy azt a tárgyilagos megállapítást vonhatjuk le az eddig közölt adatokból, hogy külkereskedelmi mérlegünk passzivitása elsősorban az ország gazdasági vérkeringésének élénkülésével függ össze. Mégis a passzivitás rohamos emelkedését a hazai termelés tervszerű fokozásával és másrészt kivitelünk hathatós támogatásával kell ellensúlyoznunk. Ennek a kérdésnek mezőgazdasági vonatkozásai cikkem keretén kívü esnek és ezért itt csupán az ipari termelési politika legközelebbi feladataira kívánok reámutatni. Gyáriparunk az elmúlt évek nyomasztó gazdasági depresszióján nagyobb rázkódtatások nélkül jutott át. Az általános gazdasági helyzet legfontosabb ismérvei mint a széntermelés, különösen pedig a vasérc- és a nyersvas termelése 1926-ban erős lendületet vett. A gyáripar legfontosabb segédanyagai termelésére vonatkozó adatok a következők: A békekötés után megmaradt területeken fokozott erővel indul meg a bányakutatás, aminek egyik eredménye az elmúlt évben a dunántúli bauxittelepek feltárása. Szakértők véleménye szerint a kibányászható magyar bauxitérc többszáz millió tonnára tehető. Az 1926. évi gyáripari statisztika szerint 3012 gyáripari vállalatunk 2.168 millió pengő értékű árut termelt, 196.000 munkást foglalkoztatva. A kifizetett összes munkabér 269,6 millió pengő volt és az átlag 280 munkanapot dolgozó munkás átlagos évi keresete 1.376 pengőt ért el, ami alig egy ötöddel kevesebb a háború előtt a gyáriparban fizetett átlagos munkabérnél. A gyáripari termelés közel 20%-os emelkedésében nagy szerepe van az állami, vármegyei és városi beruházásoknak és a népszövetségi kölcsön invesztíciós célú felhasználása szintén hathatósan támogatta gyáriparunkat. Kivitel. .. 1926 1927 jan. - szept. Hová Érték milió pengőkben Ausztria 319.3 195.4 Cseh-Szlovákia 173.6 107.4 Románia 34.4 27.6 Jugoszlávia 47.5 28.6 Németország 112.2 74.1 Svájc 27.1 20.8 Olaszország 57.9 24.5 Franciaország 5.2 4.0 Lengyelország 14.3 20.8 Nagy-Britannia 12.6 8.5 Amerikai Egyesült Államok 3.9 3.0 A külkereskedelmi forgalom örvendetes emelkedésével kapcsolatban reá kell mutatnom egy oly jelenségre is, amely gazdasági közvéleményünkben bizonyos aggodalmakat kelt. Ez a jelenség külkereskedelmi mérlegünk passzivitása, mely az 1927. év végén előreláthatólag ismét eléri az 1921. évi igen nagy arányú, s az utolsó hat évi maximális behozatali többletet. Az idevonatkozó adatok a következők: Év Behozatal Kivitel Hiány millió pengőkben 1921. 604.0 294.6 309.4 1922. 625.7 382.9 242.8 1923. 490.7 392.2 98.5 1924. 815.3 667.0 148.3 1925. 858.0 812.1 45.9 1926. 952.0 869.7 82.3 1927. jan.-szept. 834.4 558.0 276.4 Ezekkel a látszólag kedvezőtlen adatokkal szemben meggyőződésem, hogy kereskedelmi mérlegünk passzivitása nem okozhat túlzott aggodalmat. Nézzük a behozatal és kivitel főbb adatait árunemek szerint: Behozatal. 1926. 1927. Érték millió pengőkben Nyers és megmunkált fa 108.0 102.3 Pamutszövet 86.6 65.6 Szén 58.3 45.7 Gyapjúszövet 50.2 44.4 Gépek és készülékek 36.8 34.8 Pamutfonal és cérna 36.0 27.6 Nyers fémek 29.5 24.6 Ásványolaj 23.8 20.6 Kikészített bőrök 19.9 19.1 Vasáruk 18.7 16.8 Gyapjúfonál 17.5 15.5 Nyers bőr 12.4 13.3 Selyem és félselyem szövet 13.0 12.2 Selyem és selyemfonál 7.8 11.0 Nyers pamut 12.9 10.1 Kivitel: Millió pengőben Búza 135.6 76.3 Vágó és igás állatok 94.6 70.0 Liszt 81.0 48.0 Rozs 51.0 34.5 Tojás 30.0 22.6 Cukor 27.9 15.7 Toll 16.8 14.4 Leölt baromfi 30.3 14.1 Disznózsír, szalonna 32.9 14.1 Gépek és készülékek 15.4 13.1 Gyapjú 18.2 12.3 Termeltetett 1925-ben 1926-b kőszén és barnaszén 63,236.572 g 66,492.046 g vasérc 685.172 „ 1,317.615 „ nyersvas 931.295 „ 1,897.358 „