Közgazdasági Értesítő, 1936. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1936-02-22 / 8. szám
1936 február 22. KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 15 gazdasági versenyt korlátozó, vagy a versenyt más módon szabályozó módozatokat nem állítanak fel, hanem egyszerű versenytilalmi kikötések azzal a célzattal, hogy a felperes részére a korábbi védjegyéről történt lemondása ellenében bizonyos meghatározott időre anyagi előnyöket biztosítanak. Miután tehát a megállapodásnak sem a célja, sem pedig az eredménye nem a termelés, a forgalom vagy az áralakulás, illetve nem a gazdasági versenyt bármi módon szabályozó rendelkezés létesítése volt , a felek nem is erre vállaltak kötelezettséget, az ismertetett megállapodás az 1931 :XX. t.-c. 1. §-ában szabályozott kartelszerződés fogalmi körébe nem vonható. E felfogás helyességét igazolja az 5.381/1931. M. E. I. 2. §-a is. E szerint a szakasz szerint ugyanis a törvény hatálya alá azok a megállapodások tartoznak, amelyek a termelésnek, illetve az üzem nagyságának meghatározása a termelésnek, beszerzésnek vagy értékesítésnek terület szerint vagy más kulcs szerint meghatározott elosztása, továbbá az eladás, a vásárlás, a beszerzés, a szállítás, a vételár megállapítása, követelése, hitelezése, fizetése vagy behajtása, általában üzleti feltételek megállapítása vagy alkalmazása tekintetében létesítenek árura vonatkozó kötelezettséget. Ámde a felek között létesített megállapodásban ezeknek az előfeltételeknek egyike sem található meg. A fellebbezési bíróság tehát jogszabálysértéssel minősítette a felek megállapodását kartelszerződésnek s ennélfogva jogszabálysértő az a döntése is, hogy a megállapodásnak a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez való bemutatása elmulasztalván az az 1931. évi XX. törvénycikk 2. §-a értelmében érvényét vesztette s emiatt abból a felperes jogokat sem származtathat. A Kúria ez utóbbi ítéletének állásfoglalásával, minthogy ez a karteltörvény eddigi kiterjesztő értelmezésével szemben a vonatkozó törvénymagyarázatnak új, megszorító irányt ad, érdemes bővebben is foglalkozni, ezért a kérdésre még visszatérünk. K. Kaxlekedén Gépjárművállalat engedélyezése. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1936. évi február hó 11-én kelt 61.349/1935. K. K. M. számú rendeletével Petz Mihály vecsési lakosnak a Pestszentlőrinc— Vecsés—Monor közti útvonalon rendszeres társasgépkocsi járatok üzembentartására jogosító engedélyokiratának érvényét 1938. évi szeptember hó 25-ig meghosszabbította. Előmunkálati engedélyek. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter folyó évi február hó 14-én 5306/ 1936. szám alatt kelt rendeletével a Fejér megyei Cukorgyár rt. eresi-i bejegyzett cégnek a Göböljárás—Nagyhalom puszták, között vezetendő keskenynyomtávú, gőzüzeműi, saját használatú gazdasági vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. Pénzfigyelő fildófigyek A pénzkibocsátó jegybankok aranyhalmozása. Az aranyblokkhoz tartozó államok pénzügyi köreit utóbbi időben állandóan aggasztja a Francia Nemzeti Bank aranykészletének szinte folytonos áramlása az Északamerikai Egyesült Államok felé, ami felvetette a pénzt kibocsátó bankok pénztáraiban és pincéiben felgyülemlő arany kérdését is. Az aranyhalmozásnak ezt a mértékét normális viszonyok között erősen túlzottnak kellene tekintenünk; csakugyan, a halmozás részben következménye, de részben fokozója is annak a beteges állapotnak, melyben hosszú évek óta sínylődik a nemzetközi pénzpiac és vele együtt a világgazdaság, a nemzetközi áruforgalom. A pénzkibocsátó bankok aranyhalmozása a bankok évi mérlegeiből kétségtelenül megállapítható, következményei azonban még nem vizsgáltattak meg összes vonatkozásaikban. Az aranygyűjtés okai természetesen ismertebbek, de ezek között sem hangsúlyoztatik kellően az a kétségbevonhatatlan körülmény, hogy a különböző mesterséges, lényegükben minden elpalástolás mellett is papírvaluták védelmezőinek ellenkező állításával