Közgazdasági Értesítő, 1938. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1938-01-01 / 1. szám
2 KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 1938 január 1. dás, amit a felperes keresetével el akart érni, csak jövőbeli, tehát úgy az időközben meg is kapott második, mint a még ezután kelendőkre is vonatkozik. A követelés elévülése nem tartozik a Pp. 540. §-a értelmében hivatalból figyelembe veendő körülmények közé és így az erre vonatkozó alperesi új tényelőadás a Pp. 535. §-a értelmében figyelembe sem jöhet.” II. A Kúria P. IV. 4109/1937. számú ítéletének indokolásából az alábbiakat idézzük : „A kereseti előadás szerint az alperes tanácsadó üzlethelyiségében az ott rendelkezésre álló mosótálakban a közönség a magával hozott ruhákat az alperes által forgalomba hozott mosószerrel az alperes felügyelete és útmutatása mellett díjtalanul kimossa, a kimosott ruhákat ugyanott díjtalanul megszárítják, majd a száraz ruhát a helyiségben elhelyezett villanyvasaló segítségével az alperes felügyelete és utasítása mellett a közönség díjtalanul kivasalja. A felperes az alperesnek ezt a magatartását azért kifogásolja, mert a tanácsadó-helyiséget az alperes a rendesnél és szükségesnél nagyobb méretben, hoszszabb ideig tartja fenn és ezzel, különösen pedig a helyiségnek és mosóeszközöknek a közönség részére való díjtalan átengedésével a közönséget rendszeresen ingyenes szolgáltatásban, az üzleti versenyben tiltott ajándékozásban részesíti. A felperesnek ez a jogi álláspontja nem helytálló. A felperes maga is elismeri, hogy mindenkinek jogában áll megismertetni a közönséggel az általa forgalomba hozott áru előnyeit és teheti ezt eddig isme LICHTMANN ZOLTÁN ÍRÓGÉP ALKATRÉSZGYÁR Újjáépített Írógépek■ V., Vilmos császár út 12. Telefon: 1 806-20 rétién hatásos módon is, mert az üzleti reklámnak éppen ez a rendeltetése. Az a cselekmény, amely csupán arra irányult, hogy az áru előnyeit és helyes gyakorlati alkalmazását a közönséggel célszerű módon megismertesse, az üzleti reklámnak megengedett eszköze mindaddig, amíg e cél kereteit túl nem lépi. Az alperes cselekménye pedig áruja gyakorlati alkalmazásának megismertetésében az áru természete által indokolt keretek között maradt, mert az irányadó tényállás szerint az alperes a látogatót az azonos anyagú ruhaneműből csak egynek, összesen is csak 3 darab ruhanemű mosására jogosította fel és ennek megtartását betűrendes könyv vezetésével ellenőrizte. Az az esetleges tény, hogy az alperesnek idevonatkozó rendelkezéseit — a tanácsadó huzamosabb fennállása alatt — a felperes felülvizsgálati kérelmében felhozott mindössze 3 esetben megszegték, nem változtatja meg az alperes cselekményének azt a jellegét, miszerint az alperes tanácsadó-helyiségében a közönség részére ipari szolgáltatást nem teljesített, mosást, vasalást nem végzett, hanem tevékenysége csupán arra irányult, hogy a közönséget az általuk mosott mintadaraboknál a mosószer alkalmazásának módjára gyakorlatilag megtanítsa. Az alperes e tevékenységének tartalma nem más, mint az áru bemutatása és megismertetése, amelyet saját helyiségében, saját eszközeivel foganatosított és foganatosíthatott. Az alperesnek ez a cselekménye, — amiként azt a fellebbezési bíróság is helyesen mondotta ki, — ajándéknak nem tekinthető, következőleg a felperesnek idevonatkozóan az ajándékkal kapcsolatban felhozott érvelései alaptalanok. II. Az alperesnek a felperes által kifogásolt az a ténye, hogy az egyes iskolák tanulóinak a tanárok vezetése alatt történt látogatása alkalmával egy-egy mintacsomagot adott, az eset alkalomszerűsége és a juttatás csekély értékénél fogva nem haladja meg a szokásos üzleti figyelmesség jellegét. A házfelügyelőnők jutalmazása tekintetében pedig a fellebbezési bíróság az