Közgazdasági Értesítő, 1938. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
1938-07-02 / 27. szám
658 KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 1938 július 2. Ipar és fceresftetfelem Ipari közigazgatási joggyakorlat. Kavics termelése folyómederből. A folyók medréből termelt kavicsra a 139.427/1930. K. M. számú rendelet nem vonatkozik, csak a szárazföldi kavicsbányákra, tehát folyami kavicskitermeléshez iparhatósági telepengedély nem kell. Az állami kezelés alatt álló folyókon kifejlődött gyakorlat szerint különbség van a kavicstermelés engedélyezésénél aszerint, hogy az gépi erővel, kotróval, vagy kézi erővel történik. Az első esetben a mederből nagyobb mennyiségű anyagot emelhetnek ki, amely munka esetleg a víz természetes lefolyását megváltoztathatja, tehát a vízjogi törvény 42. §-a értelmében a kavicstermelés hatósági engedély alá esik. A törvény VI. fejezetében körülírt engedélyezési eljárás során a folyammérnöki hivatalok — mint hatósági szakértők — kötelezve vannak arra, hogy szakvéleményük kiadása előtt a terveket felterjesszék. A m. kir. földművelésügyi miniszter megvizsgálja a kavicstermelés céljából kért kavicskotrás tervét s ha az állami kezelés alatt álló folyó szabályozási tervével nem áll ellentétben, vagy a kotrás következtében a vízfolyás káros megváltozása nem várható, nem tesz észrevételt az engedély kiadása ellen. A folyammérnöki hivatal szakvéleményében összefoglalja azokat a feltételeket, amelyek kikötése mellett a vízjogi engedély kiadását javasolja. Az előírt eljárás lefolytatása után a géperejű kotrásra a vízjogi engedély kiadatik. A kézi erejű kavicstermelés általában a víz természetes lefolyását nem változtatja meg, ezért a vízjogi törvény 4. és 6. §-ait figyelembe véve, a 117. §. szerint — mint engedélyezést nem igénylő ügyben — a főszolgabíró az illetékes folyammérnöki hivatal szakvéleménye alapján határoz s előírja azokat a rendőri szabályokat, amelyek teljesítéséhez köti a kavicstermelést. Természetesen a kavicstermelés engedélye csak a pártbirtokosnak, vagy annak engedélyével rendelkezőnek adható ki s az ellenőrzés joga a m. kir. folyammérnöki hivatalnak biztosítandó. (15.630/1938. III. Ip. M. sz.) Felsőbbfokú kihágási gyakorlat közgazdasági vonatkozású ügyekben. Kőműves iparos által saját részére végezett oly hosz építés,amely képesítését meghaladja. A Kihágási Tanács 4819/1937. kih. sz. alatt a következő III. fokú ítéletet hozta: „A Kihágási Tanács a másodfokú jogerős ítéletet a Kbsz. 196. §-a alapján akként változtatja meg, hogy terheltet kőművesmesteri ipar egyrendbeli jogosulatlan gyakorlásának vádja és jogkövetkezményei alól felmenti és ennek folytán az eredetileg kétrendbeli kihágás miatt kiszabott pénzbüntetést 50 pengőben állapítja meg. Megokolás. ■/Terheltet a másodfokú büntetőbíróság jogerőre emelkedett ítéletében kétrendbeli kihágás elkövetésében mondotta ki bűnösnek és pedig azért, mert N. I. részére, valamint a saját részére ipari képesítését meghaladó építkezést végzett. Ez az ítélet törvénysértő, mert a saját részére épített ház nélkülözi az iparűzés lényeges ismérveit s az építő akkor sem követ el jogosulatlan iparűzést, ha a saját maga részére végzett munka képesítését meghaladja . Terheltet tehát a vád tárgyává tett cselekmény ezen része alól felmenteni s büntetését ennek megfelelően leszállítani kellett.” Lakatosipar jogosulatlan gyakorlása az asztalosiparos által. Az I. fokú rendőri büntetőbíróság az asztalosmester terheltet lakatosipar jogosulatlan gyakorlása miatt elítélte a következő megokolással: LAz asztalos a munkaegyesítés jogán olyan hentesüzleti berendezésekhez tar