Közgazdasági Értesítő, 1938. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

1938-07-02 / 27. szám

658 KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 1938 július 2. Ipar és fceresftetfelem Ipari közigazgatási joggyakorlat.­­ Kavics termelése folyómederből. A folyók medréből termelt kavicsra a 139.427/1930. K. M. számú rendelet nem vonatkozik, csak a szárazföldi kavicsbányákra, tehát folyami kavics­­kitermeléshez iparhatósági telepenge­dély nem kell. Az állami kezelés alatt álló folyókon kifejlődött gyakorlat szerint különbség van a kavicstermelés engedélyezésénél aszerint, hogy az gépi erővel, kotróval, vagy kézi erővel történik. Az első esetben a mederből nagyobb mennyiségű anyagot emelhetnek ki, amely munka esetleg a víz természetes lefolyását megváltoztathatja, tehát a vízjogi törvény 42. §-a értelmében a kavicstermelés hatósági engedély alá esik. A törvény VI. fejezetében körül­írt engedélyezési eljárás során a folyammérnöki hivatalok — mint ha­tósági szakértők — kötelezve vannak arra, hogy szakvéleményük kiadása előtt a terveket felterjesszék. A m. kir. földművelésügyi miniszter megvizs­gálja a kavicstermelés céljából kért kavicskotrás tervét s ha az állami ke­zelés alatt álló folyó szabályozási ter­vével nem áll ellentétben, vagy a kotrás következtében a vízfolyás káros meg­változása nem várható, nem tesz észre­vételt az engedély kiadása ellen. A folyammérnöki hivatal szakvéleményé­ben összefoglalja azokat a feltételeket, amelyek kikötése mellett a vízjogi en­gedély kiadását javasolja. Az előírt eljárás lefolytatása után a géperejű kotrásra a vízjogi engedély kiadatik. A kézi erejű kavicstermelés általá­ban a víz természetes lefolyását nem változtatja meg, ezért a vízjogi törvény 4. és 6. §-ait figyelembe véve, a 117. §. szerint — mint engedélyezést nem igénylő ügyben — a főszolgabíró az illetékes folyammérnöki hivatal szak­­véleménye alapján határoz s előírja azokat a rendőri szabályokat, amelyek teljesítéséhez köti a kavicstermelést. Természetesen a kavicstermelés en­gedélye csak a pártbirtokosnak, vagy annak engedélyével rendelkezőnek ad­ható ki s az ellenőrzés joga a m. kir. folyammérnöki hivatalnak biztosítan­dó. (15.630/1938. III. Ip. M. sz.) Felsőbbfokú kihágási gyakorlat közgaz­dasági vonatkozású ügyekben. Kőműves iparos által saját részére vége­zett oly hosz építés,amely képesítését­­­­ meghaladja. A Kihágási Tanács 4819/1937. kih. sz. alatt a következő III. fokú ítéletet hozta: „A Kihágási Tanács a másodfokú jog­erős ítéletet a Kbsz. 196. §-a alapján akként változtatja meg, hogy terheltet kőművesmesteri ipar egyrendbeli jogo­sulatlan gyakorlásának vádja és jogkö­vetkezményei alól felmenti és ennek foly­­tán az eredetileg kétrendbeli kihágás miatt kiszabott pénzbüntetést 50 pengő­ben állapítja meg. Megokolás. ■/Terheltet a másodfokú büntetőbíróság jogerőre emelkedett ítéletében kétrend­beli kihágás elkövetésében mondotta ki bűnösnek és pedig azért, mert N. I. ré­szére, valamint a saját részére ipari ké­pesítését meghaladó építkezést végzett. Ez az ítélet törvénysértő, mert a saját részére épített ház nélkülözi az iparűzés lényeges ismérveit s az építő akkor sem követ el jogosulatlan iparűzést, ha a sa­ját maga részére végzett munka képesí­tését meghalad­ja . Terheltet tehát a vád tárgyává tett cselekmény ezen része alól felmenteni s büntetését ennek megfelelően leszállítani kellett.” Lakatosipar jogosulatlan gyakorlása az asztalosiparos által. Az I. fokú rendőri büntetőbíróság az asztalosmester terheltet lakatosipar jo­gosulatlan gyakorlása miatt elítélte a következő megokolással: LAz asztalos a munkaegyesítés jogán olyan hentesüzleti berendezésekhez tar­

Next