Közgazdasági Értesítő, 1939. január-június (34. évfolyam, 1-19. szám)

1939-04-16 / 15. szám

282 KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 1939 április 16. Ezt a végzést­­a m­ .kiír. Kúria P. II. 1.431— 1938. számú végzésével indokainál fogva hely­benhagyta. „Coca-Cola“ és „Pepsi-Cola“ nem téveszthetők össze. A­­m. kir. szabadalmi bíróság végítélete : A m. kir. szabadalmi bíróság bírói osztálya fel­peres­i keresetének­­helyt ad és a budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamaránál 63.146. szám alatt lajstromozott „Pepsi-Cola“ szóvédjegynek a központi védjegylajstromból való törlését el­rendeli. Indokok : Felelt­e részben egyező előadása és a védjegylajstrom adati alapján a bíróság a következő tényeket állapította meg : Felperes 1926. évi március­­hó 129-én a budapesti Keres­kedelmi és Iparkamaránál 49.974. szám alatt „Coca-Cola 11 szóvédjegyet lajstromoztatta „Fris­sítő italok és szirupok ily italok előállítására 11 árukra. E védjegy oltalmi ideje 1936. évi január hó 27.-én 61.104. szám alatt meguyittatott. Alperesi cég 1937. évi április hó 28-án a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál 63.146. szám alatt „Pepsi-Cola 11 szóvédjegyet la­jstromoztatta „Szikvizet ízesítő szörp 11 árukra. Mind a két védjegy fennáll. E tényállást kiegészíteni nem kellett figye­lemmel arra, hogy a kereseti kérelmet felperes kizárólag az 1895 : XLI. t.-c. 3. §-ára alapította. A törvény most idézett §-ának korlátai között e perben csak azt kellett és lehetett elbírálni, hogy az alperes védjegye hasonló-e annyira a felperes védjegyéhez, hogy a közöttük lévő különbség a közönséges vevő részéről csak kü­lönös figyelem mellett volna észrevehető . Mindkét védjegy második szava a „Cola"­ szó azonos, tehát e szó az alperesi védjegy tör­lését indokolja. Ez után mérlegelés tárgyává kellett tenni. Váljon alkalmas-e ennek a hatás­nak a közömbösítésére az, hogy az alperesi védjegy a „Cola11 ”szó elé, — kötőjel alkalma­zása mellett, — egy másik szót helyez, olyant, amely a felperesi védjegy első szavára nem is emlékeztet ? A bíróság e másik szó alkalmazását meg­különböztetésre alkalmasnak azért nem találta, mert a tengerentúli fának a gyümölcsét jelentő „Cola“ iszó teszi az ízesítő szörp árut a közön­séges vevő számára jellegzetessé, aki különös figyelem nélkül az elébe helyezett első szót már csak azért is aligha méltatja figyelemre, mert ha minden egyéb megjelölés nélkül colát kér, colát tartalmazó ízesítőt kap. E meggondolások indokolják az alperesi védjegy törlésének elrendelését. (1938. évi március hó 24-én. — 254/1938.) A m. kir. Kúria végítélete : A m. kir. Kúria a szabadalmi bíróság ítéletét megváltoztatja, a keresetet elutasítja. Indokolás : Az első bí­róság helyesen tette vizsgálat tárgyává, váljon az alperes védjegye sérti-e felperesnek Magyarországon korábban szerzett védjegyét és ezzel szerzett jogos érde­keit , mert az 1929 : XVIII. t.-c.-be ihatott nemzetközi egyezmény 6. cikke csak abban az esetben nyújt az uniós államok egyikében be­lajstromozott védjegyeknek a másik uniós államban oltalmat, ha azok harmadik szemé­lyek jogos érdekeit nem sértik. A felperesinek a „Coca-Cola"­ szóvédjegyében és az alperesnek „Pepsi-Gola“ szó védjegyében előforduló „Gola“ szó — mely a felek egyező előadása szerint egy tengerentúli növény gyü­mölcsének a neve — az áru minőségét jelzi és ekként, mint ilyen az 1895 : XLI. t.-c. 1. §-a értelmében a belajstromozásból ki van zárva. A „Cola11 szót tehát kizárólagossági joggal senki és így a felperes sem veheti igénybe, h­a­nem­ azt az áru minőségének jelzésére bárki használhatja anélkül, hogy ezzel másnak a jo­gát sértené. Aki tehát a „Cola11 szót más meg­különböztető védjegyképes szóval összekötte­tésben használja, ezt csak a védjegyképes szó­val megjelölt áru fajának feltüntetése végett oly módon használhatja, hogy a „Colar’ szó a védjegy szempontjából az oltalomra jogosult megkülönböztető szó mellett elhalványul és megkülönböztető hatása nincs. A „Cola“ és a „Pepsi“ megkülönböztető szavak pedig annyira eltérők, hogy azoknak a közönséges vevő részé­ről összetévesztése ki van zárva és igy az 1895 : XLI. t.-c. 3. §-ában meghatározott és a törlésre okul szolgáló hasonlóságot nem lehet megállapítani. De különben is az 1929 : XVIII. t.-c. 6. cikke szerint valamely védjegy megkülönböztető jel­legénél figyelembe kell venni az összes tény­körülményeket és ekként a védjegy használa­tának időtartamát is. Már­pedig a felek előadá­sából megállapítható, hogy az Északamerikai Egyesült Államokban mindkét­­fél védjegye több mint harminc éve be van lajstromozva és a felek nem állították, hogy bármelyik fél kérte volna a másik védjegyének a törlését. A védje­gyeknek ez a­­hos­szú ideig egymás mellett való háborítatlan fennállása is arra mutat, hogy azok egymás jogos érdekeit nem sérthetik és összetévesztésre nem alkalmasak. Ezekből az okokból a m. kir. Kúria az első bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet el­utasította. (Kúria, 1938. évi október hó 12. — P. II. 3.018/1938.) Állami kedvezmények. A m. kir. iparügyi miniszter a m. kir. pénz­ügyminiszter hozzájárulásával az 1931. évi XXI. t.-c.-ben meghatározott állami kedvezmé­nyeket a Bauxit Ipar r. t. budapesti cégnek Bodajk­a és Gánt községek környékén létesíteni szándékozott timföldgyára részére az üzembe­helyezéstől számítandó tiz évre előzetesen biz­tosította. (15.840/1939. Vili. Ip. M. szám.)

Next