Nemzetgazdasági Szemle – 1884.

I. Önálló dolgozatok - Pólya Jakab: Az újabb agrár mozgalom és irodalom hazánkban

" AZ IfjABB AGRÁR MOZGALOM 15s IRODALOM HAZÁNKBAN". szaporodás nem éri fel azon szaporodást, a­mely a városok javára történt. Ezeknek tíz év alatt történt szaporodása 208.105 lélekkel van kimutatva, és ebben maga a főváros 89.800 egyénnel vesz részt. Tudott tény pedig, h­ogy a főváros szaporodásához inkább a szegé­nyebb elemek járultak. Maradjunk a népszámlálás adatainál, ezen mondanék koron­ként felállított mérlegnél. A házi állatok közül csakis a szarvas­marha, juhok, kecskék vétettek számba. És ez állatok mindannyia apadást mutat. Csekély a szarvasmarhában való apadás , de tetemes azon apadás, a­melyet a juhok és kecskék mutatnak. Mely kárpót­lást nyert álattenyésztésünk a sertéstenyésztésben ? ezt statisztikai adatok fel nem derítik. A lótenyésztésről tudjuk, hogy az számszerű kárpótlást nem adott, sőt ellenkezőleg ezek is apadást mutatnak a forgalomba tett adatok szerint. Kétségtelen azonban a lovakra nézve az, hogy az ezekben beállott apadás bőven ki van egyenlítve a nemesebb és jobb fajok tenyésztése által. A szarvasmarha létszámban beállott igen kismérvű apadás nem folyománya-e annak, hogy hazánkban is, mint Európa nyuga­tán, lábra kapott a nehezebb és gyorsabban tenyésző állatok tar­tása? Apadtak nálunk a nehezebben fejlődő magyar fajták, m­íg szaporodtak a színes fajták. Vájjon e tünet gazdasági hanyatlás vagy inkább emelkedés-e ? azt e helyütt el nem dönthetjük. Ebben sokkal kevésbé vagyunk szakértők, semmint hogy akár az egyik akár a másik állítás mellett állást foglaljunk. Csak arra akarnánk utalni, hogy szakértők állítása szerint a marhatenyésztés haladása vagy hanyatlása megítélésénél, nem annyira a létszám, mint a súly dönt. Ha súlyosabb állatok tenyésztetnek és h­a e nagyobb súly aránylag rövidebb idő alatt érezik el, akkor beáll számbeli apadás, de ez bőven van kárpótolva épp a nagyobb súly által és még az által, hogy annak elérésére kevesebb költség fordíttatik. Ez észrevételezés mellett adjuk a száraz számokat. ") Említetten azonban nem hagyhatjuk azt, hogy nálunk minden oldalról az a panasz, hogy a szarvasmarha mind számszerűleg, mind minő­ségileg apadt, főleg arra fektettetik suly, hogy a magyar fajtának nagy­mérvű apadása által hiány állott be az igás állatokban és ez a mezőgaz­dasági művelésben igen hátrányos, mivel a mély szántás csak erős álla­tokkal történhetik. De az általunk jelzett és az élelmezési szempontból fontos irányban szakértői nézetre nem akadtunk.

Next