Nemzetgazdasági Szemle – 1889.
I. Értekezések - Programmvázlatok. – Keleti Károlytól
Mig azután folyóiratunk s a benne rűködő szakírók az első, vagyis elméleti kérdésekre nézve határozottan nemzetközi alapra fognak helyezkedni s a tiszta tudomány érveivel fognak küzdeni, a kérdések második csoportjára nézve époly határozottan fog kelleni követelnünk a hazai szempont mindenek fölött való méltatását, mert bűnt követnénk el, ha bármely közgazdasági kérdés megoldását pusztán idegen biallonok szerint s nem tisztán Magyarország érdekeinek szemmeltartásával iparkodnánk megoldani. E nagysugárú körön belül, jól tudom, részletezni kellene új stádiumba lépett folyóiratunk programmját. Igy de ki merészli ezt tenni egyes emberül ?! Vajki rendelkezik elég önhittséggel, hogy egy ország közgazdasági programmját nem egy évre, mert ennek értelme nincs, de csak egy évtizedre is meg merné részletesen állapítani? Erre kormányférfiaink legjava, törvényhozásunk legjobbjai lehetnének hivatva , de ezek is csak hosszú, beható tanácskozások alapján, a nemzet leghivatottabbjainak lelkes közreműködése mellett lehetnének erre képesek. És még ha ez ily hathatós közreműködés mellett sikerülne is, vájjon ki biztosítaná e programm foganatosítását? Fölöttünk a politika uralkodik, a politika pedig az »exigeniták tudománya«. Hiába állapítanák meg az állam leghivatottabb közegei a legszebb közgazdasági programmot, ha a politikai napi szükségletek más kérdések megoldását parancsolják, ha minden nagyobbszerű alkotásnak főfeltétele, a »nervus rerum« más czélokra fogna igénybe vétetni, mint a minden ízében bármily jó és helyes közgazdasági programm foganatosítására ! Egyesek tehát mindig csak darabos munkát fognak végezni, ha valamely ország közgazdasági fellendülését iparkodnak előmozdítani; de e darabos munka is lehet üdvös, ha az ország belállapotának s a külföldhöz való viszonyainak kellő ismeretén alapszik s nem röpke légvárak ideális konstruálására, hanem a tényleges viszonyok gyakorlatilag lehetséges javítására törekszik. Ismernünk kell tehát az ország közgazdasági állapotát önmagában, függetlenül a külviszonyoktól s ismernünk kell a helyzetet is, melyet Magyarország a többi kulturállamok közepett s egyáltalán a világ forgalmában elfoglal.