Közgazdasági Szemle – 1899.
I. Értekezések - Visszaemlékezés Keleti Károlyra. – Dr. Vargha Gyulától
VISSZAEMLÉKEZÉS KELETI KÁROLYRA.1) Azt hiszem, nem kell hosszasan fejtegetnem mai ünnepélyünk jelentőségét. Mindnyájunknak élénk emlékezetében van a nap, — mert hiszen csak egy rövid év forgott le azóta, — midőn e sokat hányatott hivatal végre állandó otthont nyert, s a díszes palota impozáns arányaiban külsőleg is kifejezésre jutott az a tény, hogy a m. kir. központi statisztikai hivatal befejezte küzdelmekkel teljes kezdő korát, s állami életünkben elfoglalja azt a helyet, melyet fontosságánál fogva el kellett foglalnia. Alig van intézmény, mely rövid idő alatt oly gyors fejlődésen ment volna át, mint a magyar hivatalos statisztika. Ami egy évtizeddel ezelőtt merész álomnak tűnt fel, az ma már valóság. A statisztikai hivatal működése beleoltotta a köztudatba a statisztika szükséges, sőt nélkülözhetetlen voltát; a statisztika népszerűsége s közszükségletté válása pedig visszahatott a hivatal működésére, ezt még fokozottabb tevékenységre ösztönözve. Majd a kormány bölcs kezdeményezésére a törvényhozás mind bőkezűbben nyújtotta az anyagi eszközöket, melyek nagyarányú munkásság kifejtését tették lehetővé. Végül meghozatott az 1897. évi XXXV. t.-czikk, a magyar hivatalos statisztikának ez az aranybullája. De a hivatalnak, hogy megfelelhessen mindazon feladatoknak, melyeket egyre növekedő munkaköre kitűzött, szüksége volt alkalmas otthonra, hol elég tere legyen, feldolgozni a begyülő ősanyag roppant tömegeit, s hol elhelyezhesse s a nagy közönség előtt megnyithassa sok tekintetben páratlan szakkönyvtárát. Ma egy éve adatott át e palota ünnepélyesen a kormány részvétele mellett rendeltetésének. S midőn a fényes hivatalos *) Felolvastatott a m. kir. központi statisztikai hivatal palotája fölszentelésének évfordulóján, 1893. deczember 18-án tartott ünnepélyen.