Közgazdasági Szemle – 1900.

II. Közlemények és ismertetések - Törvényjavaslat – az árurészletügyletekről

210 KÖZLEMÉNYEK ÉS ISMERTETÉSEK. adatott el, a­mely az ügylet megkötésekor készfizetés mellett elér­hető forgalmi (piaczi vagy tőzsdei) árt és annak a részletügylet tar­tama szerint számítandó évi 30°/o-át­ meghaladja. 5. §. Az eladó, a­ki az áru-részletügyletről okiratot állíttat ki a vevővel, ennek azonnal az okirat teljes tartalmát magában foglaló ellenokiratot köteles kiszolgáltatni. A vevő elállhat az ügylettől, h­a az eladó ezen kötelezettségének meg nem felelt. A bíró az áru-részlet­ügyről felvett okirat kiállítása előtt vagy azzal egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodásokat akkor is figyelembe veheti, ha azok az ok­irattal ellenkeznek. 6. §. Csak okiratban köthető ki: a) hogy az egész hátralevő vételár egyszerre esedékes; b) hogy az eladó a szerződéstől elállhat; c) hogy az eladott dolog a vételár teljes lefizetéséig az átadás után is az eladó tulajdona marad. A kikötés csak úgy érvényes, ha a vevő az okiratra sajátkezűleg reávezeti, hogy az okiratot elolvasta, vagy ha írni vagy olvasni nem tud, az okiraton két tanú aláírásával tanú­sítja, hogy az neki felolvastatott és általa értett nyelven megmagya­ráztatok. 7. §. Az eladó az egész hátralékos vételárnak egyszerre való megfizetését csak arra az esetre kötheti ki, ha a vevő legalább két egymásután következő részlet lefizetésével egészben vagy részben késedelemben van és a lejárt részletek hátralékösszege az átadott dolog vételárának legalább egy tized részét teszi ki. 8. §. Ha az eladó a 7. §. értelmében a hátralékos vételárnak egyszerre való megfizetését követeli, a még le nem járt részletek időközi törvényes kamatát követeléséből levonni köteles. Ugyanez áll, ha a vevő a részletfizetésre kikötött idő eltelte előtt egyszerre kívánja tartozását lefizetni. 9. §. Az eladó az elállási jogot az áru átadása utáni időre csak valamely szerződési kötelezettség elmulasztásának esetére kötheti ki. Az elállás a fizetés elmulasztása esetén nem gyakorolható, ha a vevő az elállási jog érvényesítése előtt vagy azzal egyidejűleg teljesít. Ha az eladó a szerződéstől elállani kíván, erről a vev­őt azonnal értesíteni s ennek, a­mennyiben az elmulasztott kötelezettség ter­mészete megengedi, az utólagos teljesítésére kellő időt engedni tartozik. Az elállás hatálytalan, ha kijelentése előtt a dolog véletlen eset folytán elveszett vagy megsemmisült. 10. §. Az eladó, a­ki az eladott dolog tulajdonjogát a vételár teljes lefizetéséig magának fentartotta, a vételár-részletek nem fize­tése esetében a 9. §. alkalmazásával a szerződéstől elállhat. Ha a dolgot a vevőtől visszaveszi vagy a vevőt a visszaadásra felszólítja, ez az elállás kijelentésének tekintetik. 11. §. A fentartott tulajdonjog megszűnik, ha a dolog jóhiszemű harmadik személynek visszterhes ügylet alapján tulajdonul átadatik. Ha ily személynek zálogba adatik, a fentartott tulajdonjog csak a zálogjog sérelme nélkül érvényesíthető. 12. §. A tulajdonjog fentartásával részletfizetésre eladott dolog a részletügylet függőben léte alatt sem az eladó, sem a vevő tarto­zásai miatt le nem foglalható­ foglalás tárgya csak a feleknek a részletügyletből folyó viszonos követelései lehetnek. Ha maga a dolog foglaltatik le a szerződő felek valamelyikével szemben , a másik fél

Next