Közgazdasági Szemle – 1904.

31. kötet - I. Értekezések - Heller Farkas: Határhaszonelmélet és munkaelmélet

AZ OROSZ MIR-SZERVEZET SOCIALGAZDASÁGTANI ÉRTÉKE. 463 Hogyan lehetne ezt a nehéz kérdést megoldani, arra alkalom­adtán térhetünk vissza, de annyit már most is mondhatunk, hogy egyedül az orosz törvényhozástól függ, vájjon ki tudja-e keresni azon eszközöket, a melyek a parasztság érdekeit ápolni vannak hivatva. A földbirtok a tulajdon legnemesebb formája, a legbiztosabb vakolat -az állam épületéhez, a legbiztosabb támasza a monarchikus princí­piumnak, miért ne érdemelné hát ez meg a legkiválóbb támogatást az állam részéről! Uj birtokrendnek és új agrárpolitikának kell lép­nie a mai káros ós elavult intézmények és gazdasági irányok helyére, oly birtokrendnek ós oly politikának, mely mindkettő tudjon alkal­mazkodni a mai kor követelményeihez, s leszűrvén a régi intézmé­nyekből a tapasztalatokat, annak a hármas : politikai, gazdasági ós socialis jelentőségű parasztosztálynak érdekeit legjobban legyen hi­vatva megvédeni. Kovács Gábor. Határhaszonelmélet és munkaelmélet. 1) A régi értékelmélet hivei mindenekelőtt azért támadták meg a határhaszonelméletet, mert a termelési költségek törvényét nem akarta az órtékkópződós végleges magyarázatául elfogadni ós nem helyezke­dett arra az álláspontra, hogy a termelési költségek határozzák meg a fogyasztási javak értékét, hanem ellenkezőleg azt állitotta, hogy a fogyasztási javak jelentőségétől nyerik a felsőbbrendű javak, tehát a termelési költségek értéküket. Az eme kérdések körüli vita, a mint tudjuk, ahhoz a magyarázathoz fűződött, a melyet a határhaszon­elmólet a termelési költség törvény működésének adott. Az e körül megindult vita folyamán természetesen egyre érezhetőbbé vált az a bizonytalanság, mely a termelési költségek lényegét illetőleg uralko­dott ós mind határozottabban kitűnt, hogy a régi ós új értékelmélet közti ellentót tulajdonkép abban gyökeredzik, hogy a termelési költ­ségek fogalmát, melynek az értókképződós körűi kezdettől fogva fontos szerep jutott, teljesen eltérő szempontból nézte a két elmélet. Ennek a felismerése kivált a vitába belépett amerikai ós angol irók érdeme, kik a figyelmet első sorban a termelési költségek lényegének elemzése felé forditották. Ezzel a határhaszonelmélet és az értéket első sorban a javak előállításához szükséges munkából magyarázó elmélet közti harcz új stádiumba lépett; ezentúl már nem a költség­törvény működési módja, hanem a termelési költségek lényegének az elemzése áll a vita középpontjában. A termelési költségek fogalma a közgazdasági elméletnek leg­kevésbé tisztázott fogalmai közé számitható. Az irók legnagyobb részének az érdeklődését a költségtörvónynek a működése és e mű­ködésnek értékszabályozó szerepe annyira igénybe vette, hogy a ter­melési költségek lényegének a közelebbi ós behatóbb vizsgálatáról Szerzőnek legközelebb megjelenő rés a Magyar Tudományos Akadémia által az TJllman pályadíjjal jutalmazott A határhaszonelmélet jelenlegi állása «zímű művéből. /

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék