Közgazdasági Szemle – 1912.
48. kötet - I. Értekezések - Szterényi József: Gazdasági vonatkozások Ausztria és Magyarország között
712 Szterényi Józsefe sekkel, nem tépelődnénk szüntelenül azon, hogy miként érhetne el egyikünk vagy másikunk valamely kisebb vagy nagyobb előnyt a másik fölött, hanem elsősorban azon nagy érdekeket állapítanánk meg, amelyek alkalmasak arra, hogy közelebb hozzanak bennünket egymáshoz, ezeknek megerősítésére törekednénk és ezzel kihúznánk a termékeny talajt azon apró mesterkedések alól, melyeket a bureaucratia mindkét oldalon népszerűséghajhászás czéljából oly ügyesen ki szokott a maga javára használni. A közelmúltban — hogy egy gyakorlati esetre hivatkozzam — ismét egy nehezebb politikai kérdés volt közöttük eldöntendő, ami elég gyakran elő szokott fordulni a két állam között. Nehézségek az egyik oldalon, elkedvetlenedés a másik oldalon. Végre úgy látszott, hogy megvan a megoldás, erre azonban egy kiváló osztrák államférfi megjegyezte : „Ausztria nehezen lesz ugyan ennek a megoldásnak megnyerhető, alkalmazásba veszszük azonban a már bevált rendszert, szidjuk Magyarországot, az ódiumot egészen rája hárítjuk át és ez nem fogja eltéveszteni a hatását." Nehogy bárki egyoldalúsággal vádolhasson, hogy az ilyen tendentiákat csak Ausztriának írnék a rovására. Egyáltalán nem. Sietek megjegyezni, hogy csak véletlen, hogy az illető államférfi osztrák volt és a nehézségek Ausztriában jelentkeztek. Ugyanaz lett volna a helyzet, ha a nehézségek Magyarországon jelentkeztek volna, mert ahol arról van szó, hogy olcsó győzelmet arassunk a másiknak rovására, ott mindketten nagyon hamar megtaláljuk a számadásunkat. Amit a politika és a bureaukratin cselekszik, azt cselekszik a gazdasági élet érdekeltjei is, sőt ezek talán még inkább, mert míg amazoknál csak olcsó népszerűségről van szó, ezeknél a vezérlő motívum az anyagi érdek. Itt azonban teljesen igaznak bizonyul a régi közmondás, hogy a fáktól nem látjuk az erdőt. Tényleg ez az igazságot magában rejtő közmondás mintha csak a mi kölcsönös gazdasági vonatkozásaink számára teremtődött volna. Itt is az egyes vékonyabb vagy vastagabb fáktól nem látjuk azt a hatalmas erdőt, amelynek ápolása mindkét részről kölcsönös és vitális érdekünk volna. Ezeknek a kölcsönös gazdasági viszonyoknak megvilágítása az alábbi fejtegetéseknek a czélja. Ezeket foglalja magában a jelen tanulmány: „Gazdasági vonatkozások Ausztria és Magyarország között A tanulmány feladata annak megvilágítása, hogy a monarchia mindkét államának milyen nagy gazdasági érdekei vannak a másik államban ; adatokat akar szolgáltatni annak megismeréséhez, hogy állami önállóságunk legrigorosusabb megóvása mellett is nemcsak politikailag vagyunk egymásra utalva, hogy Európa derekán nagy, erős, tekintélyes és ha