Közgazdasági Szemle – 1912.
48. kötet - I. Értekezések - Szterényi József: Gazdasági vonatkozások Ausztria és Magyarország között
714 Szterényi József, áll-e a többiekkel küzdelemben, vagy pedig egymás közötti küzdelemben egymást és ezzel egyúttal a monarchia tekintélyét is gyengíti. Ebből a szempontból a gazdasági és kereskedelmi politika fontos tényezője a nagyhatalmi politikának; ez az a viszony, amely a két állam gazdasági politikája és a monarchia nagyhatalmi állása között fennáll. E kis kitérés után előre kell bocsátanom, hogy a tárgyalandó kérdés megvilágítására meglehetősen nagy számszerű anyag igénybevételéhez kellett folyamodnom. Noha ez az áttekintést némileg megnehezíti, elkerülhetetlennek tartottam ezt az eljárást azért, mert gazdasági kérdések tárgyalásánál csak pontos vagy legalább megközelítően pontos számadatok felsorolásával lehet a kívánt eredményeket megállapítani. Az alábbi meglehetősen terjedelmes számszerű anyagot három főcsoportban szándékozom tárgyalni ; e főcsoportok : a közbenső forgalom, vagyis a monarchia két államának az árucserében való érdekeltsége ; a kölcsönös pénzügyi érdekeltség a másik állam gazdasági életében ; továbbá a forgalmi viszonyokban — ha szabad ezt a kifejezést használnom — jelentkező kölcsönös érdekeltség. E három főcsoporthoz csatlakoznak a gazdasági élet kisebb területei, amelyek azonban a tárgyalás során el nem mellőzhetők. Hs *z ismertetésem során elsősorban az úgynevezett közbenső forgalomra kívánok kiterjeszkedni. Az Ausztria és Magyarország közötti árucsere olyan arányokat tüntet fel, amilyenekre más két kulturállamnál példát nem találunk. Ausztriának Magyarországba irányuló kivitele az 1901 — 1910. közötti évtized átlagában 1.110.052.237 koronára rúgott, Magyarországnak Ausztriába irányuló kivitele pedig 1.076.300.567 koronára. Ezen átlagokat alapul véve, Ausztriának összes exportjából a magyar kivitelre esett 36'l°/o, Magyarországnak kiviteléből pedig az osztrák kivitelre 72-6û/o. Hogy a két államnak e téren jelentkező gazdasági kapcsolatát egész horderejében megítélhessük, tudnunk kellene, hogy egyik állam termelésének mekkora részét absorbeálja a másik államnak a fogyasztása. Sajnos, erre vonatkozólag úgyszólván minden adat hiányzik és ez mindössze néhány magyar terménynél mutatható ki. Így például, tudjuk, hogy 1910-ben 2424 millió korona értékű gabonakivitelünk a magyar termelésnek mintegy 12%-át, az 1906-1910. évek átlagában 571 millió