Közgazdasági Szemle – 1916.
55. kötet - I. Értekezések - Matlekovits Sándor: Iparunk a népszámlálás adatai szerint
Iparunk a népszámlálás adatai szerint A magyar népszámlálás a foglalkozás adatait is gyűjti és az utolsó (1910. évről szóló) népszámlálás adatainak ez a része most már közzététetett. Tekintettel arra, hogy ipari életünk subjectív elemei, azaz az, hogy hány személy foglalkozik iparral és milyen iparral, ezen adatokban bőven megtalálható, igen érdekes a népszámlálás foglalkozási adataival tüzetesebben foglalkozni. Annál érdekesebb iparunk állapotának subjectív részével foglalkozni, mert, sajnos az 1908-ban eszközölt gyáripari felvétel adatait kormányunk jónak látta titokban tartani és így iparunk fejlődéséről a gyáripari felügyelők jelentésein és a munkásbiztosító pénztár adatain kívül csak a népszámlálási adatok nyújtanak felvilágosítást. Mindenekelőtt megállapítjuk, hogy az ország népessége az utolsó tíz évben nem szaporodott oly arányban, amint azt az ország természetes viszonyai és közmivelődési fejlődése lehetővé teszi, és amint az közgazdasági szempontból is kívánatos volna. A Magyar Birodalom lakosainak száma a népszámlálási adatok szerint volt : 1890. évben 1900. » 1910. » 17,463.794 19,254.599 20,886.487 Ez adatok szerint népességünk az utolsó 10 évben 8-5°/o-kal, tehát évenkint átlag 0'85°/o-kal szaporodott. Ez a szaporodás az előbbi tíz évhez képest megcsappanás, miután 1891 — 1900-ban a szaporodás 10'376, azaz évi 1'03°/o. Sőt ha más országok szaporodásához mérjük fejlődésünket, elég szomorú sorozatban állunk. Ugyanis az utolsó tíz évben a népesség szaporodása volt évi átlagban : Francziaországban 0-18, Spanyolországban 0'51, Olaszországban 0-53, Görögországban 0-71 Portugáliában 0'80, Magyarországban 0'85, Ausztriában 0*88, Belgiumban 55. köt. 1. sz. 1