Közgazdasági Szemle – 1916.

55. kötet - I. Értekezések - Matlekovits Sándor: Iparunk a népszámlálás adatai szerint

Iparunk a népszámlálás adatai szerint A magyar népszámlálás a foglalkozás adatait is gyűjti és az utolsó (1910. évről szóló) népszámlálás adatainak ez a része most már közzé­tétetett. Tekintettel arra, hogy ipari életünk subjectív elemei, azaz az, hogy hány személy foglalkozik iparral és milyen iparral, ezen adatokban bőven megtalálható, igen érdekes a népszámlálás foglalkozási adataival tüzetesebben foglalkozni. Annál érdekesebb iparunk állapotának subjectív részével foglalkozni, mert, sajnos az 1908-ban eszközölt gyáripari felvétel adatait kormányunk jónak látta titokban tartani és így iparunk fejlődéséről a gyáripari fel­ügyelők jelentésein és a munkásbiztosító pénztár adatain kívül csak a népszámlálási adatok nyújtanak felvilágosítást. Mindenekelőtt megállapítjuk, hogy az ország népessége az utolsó tíz évben nem szaporodott oly arányban, amint azt az ország termé­szetes viszonyai és közmivelődési fejlődése lehetővé teszi, és a­mint az közgazdasági szempontból is kívánatos volna. A Magyar Birodalom lakosainak száma a népszámlálási adatok sze­rint volt : 1890. évben 1900. » 1910. » 17,463.794 19,254.599 20,886.487 Ez adatok szerint népességünk az utolsó 10 évben 8-5°/o-kal, tehát évenkint átlag 0'85°/o-kal szaporodott. Ez a szaporodás az előbbi tíz évhez képest megcsappanás, miután 1891 — 1900-ban a szaporodás 10'376, azaz évi 1'03°/o. Sőt ha más országok szaporodásához mérjük fejlődésünket, elég szomorú sorozatban állunk. Ugyanis az utolsó tíz évben a népesség szaporodása volt évi átlagban : Francziaországban 0-18, Spanyolországban 0'51, Olaszországban 0-53, Görögországban 0-71 Portugáliában 0'80, Magyarországban 0'85, Ausztriában 0*88, Belgiumban 55. köt. 1. sz. 1

Next