Közgazdasági Szemle – 1919.
I. Értekezések - Lers Vilmos: A háború hatása a nemzetközi szerződésekre
4 Lers Vibries mények, amelyeknek ők is részesei, máris összeomlanának, avagy akárcsak a háborús államok más egyéb irányú viszonylataiban már nem is juthatnának érvényesülésre. Mindezt alanta ab következő fejtegetések majd jobban átérthetővé teszik. Távolról sem olyan teoretikus jelentőségű kérdés a jelen dolgozat címében kifejezésre hozott probléma, mert ha sikerülne egy nagyban egységesnek mondható „communis opinio"-t, illetőleg idevágó nemzetközi jogi tételeket e tekintetben tisztáznunk, úgy ennek számos felmerülendő összetes kérdésben igen jelentős hordereje és következménye lehetne. Partiális megvilágításul már előrebocsáthatnám azt, hogy a háború után megkötendő, visszaállítandó, avagy megújítandó kereskedelmi szerződések létrehozatala körüli tárgyalásoknál végtelenül nagy különbséget tesz az egyik, vagy másik tárgyaló fél álláspontjára, hogy várjon de piano a tárgyaló delegátus már úgy startolhat-e, hogy a háború alatt a kereskedelmi szerződés csakis szünetelt és a békekötés folyományaképen eo ipso a kereskedelmi szerződés is feléled. Nemde taktikailag a legyőzött, vagy gyöngébb félnek tárgyalói egészen más helyzetben vannak, ha már maga az a bázis is megmentendőnek mutatkozik, hogy valamely a háború pillanatáig fennállott szerződés visszahelyeztessék, s egészen másban, hacsak bizonyos netán szükségessé vált módosítások felől folyjék a tárgyalás.2) Megjegyzem, hogy az egész beállítás a háború kitöréséhez s nem általában, a háború fennállásához, avagy pláne befejezéséhez igazodik. A háború kitörése mint időbeli kezdőpontja azon hatásoknak, melyeket vizsgálni készülünk, még szabatosabban a hadüzenet időpontjára lenne tehető, de e túlzó pontossággal más természetű nehézségekbe akadunk. Van ugyan egy igen érdekes, bár tőlünk jó messzefekvő szerződés a San Salvador és Guatemala közt 1890 november 5-én kötött békeszerződés, melynek a távolabbi pesszimisztikus eshetőségeket is latba vető 9. szakasza így szól : „Si malheureusement, malgré ce qui est stipulé, les républiques contractantes venaient à se faire la guerre, il est convenu que les relations commerciales entre elles deux ainsi que la correspondance postale et télégraphique ne seraient interrompus que par la déclaration formelle de la guerre." Azt mondhatná valaki, hogy az 1907 iki II hágai békeegyezmény 3-ik konvencziója (Convention relative à l'ouverture des hostilités) óta a most idézett érdekes szerződési határozmány tárgytalan, illetőleg meg van haladva, mert hiszen a szabályszerű hadszenet iránti kötelezettséget a II. hágai békeegyezmény aláírásával úgy San Salvador, mint Guatemala úgyis vállalta (csak Nicaragua és China nem írta volt alá), ámde a most lezajlott világháború a kellő hadszenet szándékos elhanyagolásának oly súlyos példáját is mutatja, hogy a „hadüzenet" helyett mégis csak célszerűbb általánosabban, de biztosabban a háború kitörésének tényét szem előtt tartani ! 2) Avagy gondoljunk csak pl. a kapitulációk fennállása iránt az 1897-iki törökgörög háború révén e két állam közt felmerült nagy elvi vitakérdésre : Törökország abba a taktikailag kedvező állásba helyezkedett, hogy a háború megszünteti a nemzetközi szerződéseket így a kapitulációkat is. Az aztán más kérdés, hogy Törökország a nagyhatalmak által támogatott Görögországgal szemben in concreto nem volt képes keresztülhatolni.