Közgazdasági Szemle – 1921.

I. Értekezések - Heller Farkas: A pénzelmélet fejlődése

A pénzelmélet fejlődése. i. Knapp állami pénzelmélete valóságos forradalmat idézett elő a közgazdák körében. A pénz szerepére és osztályozására vonatkozólag az eddig nem ismert megkülönböztetések egész sorát állította fel és oly mély meggyőződéssel jelentette ki, hogy a pénz jelenségének eddigi magyarázata, melyet metallistikusnak bélyegzett, téves úton járt és a pénz valódi lényegét nem is érintette, hogy a mû meg­jelenése után úgy látszott, hogy az , elmélet eddig valóban nagy mulasztásokat követett el a közgazdaságtan egyik legfontosabb problémájával, a pénzproblémával szemben és hogy a pénz lényegét eddig a pénz anyagától nem sikerült fogalmilag külön­választani. A megdöbbenés annál nagyobb volt, mert a metallismus képzetei az elmélet és a gyakorlat emberei agyában valóban a pénzről alkotott felfogás hátterében lappangtak. Az elmélet újabban tényleg elhanyagolta a pénz problémáját és a legtöbb író beérte azzal, hogy a pénz jelenségének magyarázata helyett hoszadalmas leírást nyújtott arról, hogy a történelem folyamán milyen javak látták el a pénz szerepét. A közgazdaságtan irodalma, mely oly behatóan foglalkozott egyes elméleti problémák irodalmának feldolgozásával, elmulasztotta a pénzelmélet fejlődését vizsgálatnak alávetni és csak így történhetett az, hogy a közgazda­ságtan irodalmában oly járatos író, mint Schumpeter, úgy nyilat­kozhatott, hogy pénzelmélet eddig még nem is volt.*) E nagy tájékozatlanság közepette jelent meg Knapp müve, mely ^hir­telen felrázta az elmélet embereit abból a hitből, hogy a pénz­elmélet problémája már meg van oldva és oly gondolatokat tolt ismét a pénz lényegére vonatkozólag előtérbe, melyekről mindenki azt hitte, hogy örökre el vannak intézve. E mellett éppen a pénz­elmélet fejlődésének elhanyagolása, valamint Knapp egészen új és * V. ö. Wesen und Hauptinhalt der theoretischen Nationalökonomie, Leipzig 1918. Í. 286. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék