Közgazdasági Szemle – 1923.

I. Tanulmányok - Heller Farkas: A háború és a közgazdaságtan elmélete

A Heiler Farkas úgy az egyik, mint a másik álláspont súlyos vád a közgazdaság­­­­o­s tan elméletével szemben. Az első elítéli az eddigi kutatásokat, mert hiszen az elmélet feladata az élet jelenségeit megmagyarázni, ha pedig ezeket a maguk változataival nem tudja nyomon követni, akkor haszna­vehetetlen. A második felfogás elismeri ugyan azt, hogy a közgazdaság­tan elméletének sikerült bizonyos nézőpontból tekintve a gazdasági élet jelenségeit megmagyarázni, de azt állítja, hogy e nézőpont szűk és hogy, más szempontból tekintve ezek a jelenségek­ más magyarázatot kíván­nak. Ezzel a közgazdasági elmélet által megállapított törvényszerűsé­gekre vonatkozólag azt állítja, hogy azok csak igen szűk körben, a gazdasági élet kisebb-nagyobb egyensúly-helyzetében állanak meg, de elvesztik jelentőségüket, mihelyt oly nagyobb változás áll be, aminő a háború. Vájjon jogosult vol­t-e a közgazdaságtan elméletének csődjéről szólni és miként a németek tették, a közgazdaságtan terén a sokat h­ai loft umlehm­ent folytonosan hangoztatni? Vájjon tényleg szükség van­?, másrészről a ura, hogy a közgazdaságtan elmélete mellé a háborús köz­gazdaság külön elméletét állítsuk, mint a békegazdaság elméletével pár­huzamos teóriát? Ezekre a kérdésekre óhajtok elsősorban a következők­ben választ keresni. Persze tisztán az elmélet szempontjából. A gazdasági politikát e kérdések csupán annyiban érintik, amennyiben a gazdasági jelensé­gek alapösszefüggéseinek feltárása segédeszköze annak. Viszont telje­sen vizsgálatunk körén kívül marad az, hogy akár a társadalmi össze­tételben a háború folytán beállott változásoknak, akár a gazdasági po­litika újabban fölmerülő eszményeinek, a gazdasági életen kívül álló körből vett változott célkitűzéseinek milyen gyakorlati feladatok felel­nek meg. Vizsgálódásunk e korlátolása az elmélet feladatköréből folyik, mert míg a gazdasági politika célkitűzései változhatnak, az elmélet fel­adata­­mindig az élet alapösszefüggéseinek és törvényszerűségeinek kutatása marad. Éppen ezért azonban a fent felvetett két kérdésünk még egy harmadikkal bővül. E kérdés az, hogy mit tanult elméletünk a háború folyamán megfigyelt gazdasági tüneményekől. Az ugyanis szinte elképzelhetetlen, hogy a gazdasági élet alapfeltételeiben a háború folytán végbement nagy változások és előállott új helyzetek nem adtak volna módot a gazdasági élet alapszerkezetébe új szempontokból való betekintésre. Ez még arra az esetre sem tételezhető fel, ha elméletünk teljesen kielégítőnek mutatkoznék a háború folyamán megfigyelt gazda­sági jelenségek megmagyarázására, mert egyes tényezők kikapcsolódása és mások bekapcsolódása új világot kellett, hogy vessen a gazdasági élet szám­os tényére.

Next