Közgazdasági Szemle – 1923.

I. Tanulmányok - Heller Farkas: A háború és a közgazdaságtan elmélete

/ , / A háború és a közgazdaságtan elmélete.5")­ ­. A háború alatt sokfelé azt hallottam hangoztatni, hogy a köz-" gazdaságtan elmélete alapjaiban megingott és egészen új felépítésre szorul. Egyesek egyenesen arról beszéltek, hogy elméletünk csődöt mondott, mert a világháború folyamán mutatkozó gazdasági jelenségek az eddigi felfogással egészen ellentétes világításban mutatták be a gazdasági élet alapösszefüggéseit. Az enyhébb felfogás szerint a köz­gazdaságtan elmélete a világháborúban legalább is felmondta a szol­gálatot annyiban, amennyiben a háború következtében beállott gazda­sági jelenségeket nem tudta megmagyarázni és ennélfogva nem is tud többé irányt mutatni a gazdasági élet tervszerű alakításában és nem vezetheti a gazdasági politikát ama feladatok megoldásában, amelyek elé azt az élet megváltoztatott körülményei állítják. Pedig a gazdasági politika az elmélettől kell, hogy kérjen irányítást, mert hiszen az el­mélet feladata a gazdasági élet alapösszefüggéseinek feltárása és ezzel a gazdaságpolitikai intézkedések várható hatásainak megjelölése. Egyesek más irányban vélték a hibát feltalálni. Szerintük a köz­gazdaságtan elmélete eddig túlságosan szűk körben mozgott. E felfogás képviselői nem az eddigi elmélet tévedéseit hangoztatták, hanem azt, hogy a háborús közgazdaság összefüggéseivel eddig tudományunk nem törődött. Külön háborús elméletet követeltek a közgazdaságtantól, mert felfogásul­ szerint a háborús közgazdaságtan törvényei mások, mint a béke­gazdaságéi. Ezzel a közgazdaságtan alapösszefüggései egységes képének megrajzol­h­atóságát vonták kétségbe és — bár szándékuk ellenére — a közgazdaságtan elméletének törvényeit szűkkörű prae­misszákon nyugvóknak bélyegezték, melyekkel párhuzamosan a háború által adott praemisszákon nyugvó gazdasági törvényszerűségei külön kutatást igényelnek. *) A szerzőnek a Magyar Tudományos Akadémiában 1922 május 1-én tartott székfoglaló előadása" . .­­ . * . • 1

Next