Közgazdasági Szemle – 1927.
Tanulmányok - Heller Farkas: Konjunkturaelmélet és konjunkturakutatás
Konjunktúraelmélet és konjunktúrakutatás. A tudomány csendes műhelyében, melynek munkásságáról a nagy nyilvánosság természetesen csak időről-időre szokott tudomást venni, már a huszadik század eleje óta érlelődik az a kérdés, amely ma egyszerre — bátran mondhatjuk, — a nagyközönség érdeklődésének középpontjába került. E kérdés, mely ma úgyszólván az összes közgazdasági kérdéseket háttérbe szorította, a konjunktúraelmélet és a konjunktúrakutatás kérdése. Aki nem ismeri tudományunk történetét, talán csodálkozhatnék azon, miképen összpontosulhat az érdeklődés annyira egy kérdésre, mint ezt ma a konjunktúrák kérdésével kapcsolatban tapasztalhatjuk. Pedig ez csak természetes és régebben is így volt. Nemcsak a gyakorlat emberei, hanem a tudomány művelői is, mindig elsősorban oly kérdések felé fordultak, amelyek az illető korszak nagy eseményeivel függnek össze és amelyeket a gazdasági élet konkrét alakulása az illető korra nézve különös fontosságúnak mutatott. Így volt ez a XIX. század első felében a papírpénz és a külföldi váltóárfolyam kérdésével mindaddig, amíg végre Goschen nem tudta kielégítő magyarázatát adni a külföldi váltóárfolyamok alakulását szabályozó törvényszerűségnek. Majd midőn az ezüstnagy értékhanyatlása kezdődött, az ezüstkérdés és a valutareform kérdései kerültek előtérbe. A nagyipar kialakulásával megindul a szociális küzdelem és a munkáskérdés áll egyszerre az érdeklődés középpontjában, mis: a háború utáni nagy társadalmi forradalmak a szocializmus és szocializálás problémái felé fordították a figyelmet. Majd a mérhetetlen infláció ismét a pénzérték, a stabilizálás és újból a külföldi váltóárfolyam kérdését tolták előtérbe. Ha látjuk ezt az összefüggést a gyakorlati élet problémái és az elmélet feladatai között, nem fogunk abban semmi csodálatost találni, hogy most, miután legtöbb országban a valuta stabilizálódott, a válságprobléma felé fordul az érdeklődés. Hiszen a háború utáni állapotok s magának a valutának a lesülyedése, majd pedig stabilizálása, súlyos gazdasági válságnak lettek forrásai, mely egész Európát megrázkódtatta és hullámait még a tengeren túl is éreztette.