Közgazdasági Szemle – 1927.

Tanulmányok - Heller Farkas: Konjunkturaelmélet és konjunkturakutatás

Konjunkiuraelmélet és konjunktúrakutatás. A tudomány csendes műhelyében, melynek munkásságé ról a nagy nyilvánosság természetesen csak időről-időre szokott tudomást venni, már a huszadik század eleje óta érlelődik az a kérdés, amely ma egyszerre — bátran mondhatjuk, — a nagyközönség érdeklődésének középpontjába került. E kérdés, mely ma úgyszólván az összes közgazdasági kérdéseket hát­térbe szorította, a konjunkturaelraélet és a konjunktúrakutatás kérdése. Aki nem ismeri tudományunk történetét, talán csodálkoz hatnék azon, miképen összpontosulhat az érdeklődés annyira egy kérdésre, mint ezt ma a konjunktúrák kérdésével kapcsolatban tapasztalhatjuk. Pedig ez csak természetes és régebben is így volt. Nemcsak a gyakorlat emberei, hanem a tudomány művelői is. mindig elsősorban oly kérdések felé for­dultak, amelyek az illető korszak nagy eseményeivel függnek össze és amelyeket a gazdasági élet konkrét alakulása az illető korra nézve különös fontosságúnak mutatott. így volt ez a XTX. század első felében a papirpénz és a külföldi váltóárfo­lyam kérdésével mindaddig, amíg végre Goschen nem tudta kielégítő magyarázatát adni a külföldi váltóárfolyamok ala­kulását szabályozó törvényszerűségnek. Majd midőn az ezüst­nagy értékhanyatlása kezdődött, az ezüstkérdés éa a valuta­reform kérdései kerültek előtérbe. A nagyipar kialaku­lásával megindul a szociális küzdelem és a munkáskérdés áll egyszerre az érdeklődés középpontjában, mis: a háború utáni nagy társadalmi forradalmak a szocialismus és szocializálás problémái felé fordították a figyelmet. Majd a mérhetetlen infláció ismét a pénzérték, a stabilizálás és újból a külföldi váltóárfolyam kérdését tolták előtérbe. Ha látjuk ezt az össze­függést a gyakorlati élet problémái és az elmélet feladatai között, nem fogunk abban semmi csodálatost találni, hogy most, miután legtöbb országban a valuta stabilizálódott, a válság­probléma felé fordul az érdeklődés. Hiszen a háború utáni álla­potok s magának a valutának a lesülyedése, majd pedig sta­bilizálása, súlyos gazdasági válságnak lettek forrásai, mely egész Európát megrázkódtatta és hullámait még a tengeren túl is éreztette. t

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék