Közgazdasági Szemle – 1937.
Tanulmányok - Navratil Ákos: Heller Farkas
306 Navratil Ákos tudományos irányzat, melynek ő így az „első könyvvel" az aljába kerül. A kezdő gondolkozó munkatere, de munkakedve is együtt növekedhetik az illető tudományos irányzat fejlődésével. Heller Farkas tudományos egyéniségének kialakulására is mindenesetre szerencsés körülmény volt, hogy amikor elméletileg dolgozni kezdett, a határhaszoniskolaismert nagyjainak a fényesgondolattermékei kerültek először közelebbről eléje. De ha ma végigtekintek a nagyjelentőségű irodalmi termékeknek azon a hosszú során, amelyet a közgazdasági tudomány Heller Farkasnak köszön, nem tudom, nem volna-e helyesebb mindjárt azt mondanom, hogy különös szerencséje volt a határhaszoniskolának, hogy Heller Farkasban, ebben a kitűnő kritikával dolgozni tudó közgazdában, ilyen híve és továbbfejlesztője támadt. Mert Heller Farkas kézikönyvei,ele különösen német nyelven közzétett elméleti közgazdaságtana szerzőjük önálló gondolkozni tudását és ezen az alapon írójuk rendszert alkotó képességét minden lapjukon elárulják. Különösen ez a német nyelvű kitűnő könyv, Heller tudományos működésének ez a legtökéletesebb eredménye, mely hazánk határain túl is, mindenütt, ahol a német szót értik, osztatlan elismerésben részesült és amely külföldön is dicsőséget hozott a magyar szerző nevének, mutatja meg Heller tudományos egyéniségének ezeket a kimagasló tulajdonságait kitűnő magyarázni tudásával igen jól még az avatatlanabb olvasónak is. Aki pedig maga is ezzel a szakmával foglalkozik, élvezettel olvassa ezt a munkát nemcsak a benne rejlő gondolatok bőségéért, a sok új szempontért, amelyet az olvasó benne talál, hanem elsősorban azért, mert Heller rendszere mindjárt az első pillantásra egészségesebbnek látszik még nagy mesteréénél, a Wieserénél is. Világos felépítésénél, természetes magyarázó módjánál és a belőle kiáradó nagy tudásnál fogva erős hatással van ez a könyv arra is, aki különben nem hive a határhaszoniskolának és aki éppen ezért Heller tanításait sem tudja, vagy legalább nem tudja osztatlanul magáévá tenni. E sorok íróját meglehetősen széles elméleti ellentétek választják el Heller Farkastól. Ennek másutt, a maga helyén, úgy véli, eléggé alapos indokolással kifejezést is adott, de ennek ellenére is, ha kezébe veszi a Theoretische Volkswirtschaftslehre-t, nem tud szabadulni azon hatás alól, melyet Heller írói egyénisége éppen a fentebb említett tudományos és írói tulajdonságoknál fogva reá is kifejt. Szeretettel kénytelen nézni, hogy miként épült fel az első elméleti próbálgatódzásokból, aztán a jeles magyar nyelvű kézikönyveknek már majdnem egészen kész anyagából, a közben folyton készülő és egyre mélyebben szántó monográfiákból, amelyek leginkább folyóirati cikkekben láttak napvilágot, ez a maga nemében párját ritkító, jeles elméleti mű. Ha nem va-