Közgazdasági Szemle – 1937.
Tanulmányok - Theiss Ede: Statisztikai korreláció és keresleti törvény
Statisztikai korreláció és keresleti törvény. Tartalom: I. A korreláció-számítás legfontosabb alapfogalmai a közgazdasági kutatás szempontjából: korreláció,koefficiens, regreszszió-vonalak. II. Statisztikai indukció és valószínűségelmélet. A statisztikai korreláció problémái a statisztikai indukció és a közgazdasági törvénykutatás szempontjából. III. A statisztikai korreláció szerepe a keresleti törvény megállapításában. Az e célra szolgáló eljárások közgazdaságtani alapjai. IV. A magyarországi cukorkereslet és a budapesti tejkereslet törvényének és elaszticitásának meghatározása. V. A keresletelemzés módszereinek kritikája és legújabb fejlődése. A cukor- és tejkereslet magasabbrendű approximációja. Az átlagos magyar pénzflexibilitás meghatározása. I. A kereslet, mint a szükséglet forgalomgazdasági alakja, agazdasági tevékenység egyik legfontosabb irányítója és mozgatója. Ezért a kereslet törvényeinek minél mélyebbre hatoló és realisztikus felderítése a közgazdasági kutatás egyik alapvető feladata. A keresleti törvény az ár és a kereslet, tehát szükségszerűen mérhető gazdasági mozzanatok között állapít meg kapcsolatot. Az ilyen összefüggés lényegileg quantitatív természetű függetlenül attól, hogy szavakkal vagy pedig matematikai képletekkel fejezzük ki. Ez utóbbi kifejezésmód azonban az összefüggés lényegstruktúrája szempontjából megfelelőbb. A keresleti törvény matematikai megfogalmazása u. i. a szóbeli kifejezés tartalmán túlmenően lehetővé teszi, hogy az elmélet megállapításait a statisztikai adatok alapján számszerűen konkretizáljuk és verifikáljuk. Ily módon tehát az elmélet és a valóság lehető legszorosabb kapcsolatátsikerül megvalósítani. A közgazdasági kutatásnak ez az u. n. oekonometriai iránya egyrészt az elmélet, másrészt a statisztikai módszer nagymértékű tökéletesítését kívánja meg. Mivel a gazdaságstatisztika az adatokat legtöbbször idősorok alakjában szolgáltatja, az elméleti törvények számszerű verifikálásának legelső sarkalatos előfeltétele a gazdasági jelenségek körében a változás tényének, az időmozzanatnak minél behatóbb figyelembevétele. A sztatikai elmélet u. i. 11. „Az időmozzanat az exakt közgazdaságtanban", továbbá „A termelés és a pénz dinamikája" c. dolgozataimat. Közgazdasági Szemle 75. k. (1932), 849. o, illetőleg 78. k. (1935), 613. o.