Közgazdasági Szemle – 1948.

január–április - TANULMÁNYOK - ifj. dr. Boér Elek: Földes Béla emlékezete

4 ifj. Boér Elek lehetőségét is kétségbe vonta és koncedálja, hogy a szakszervezetek emelhetik a béreket.­ Nagy reményeket fűz a Trade Unionokról szóló törvényjavaslathoz, amelyet az angol­ parlament rövidesen el is fogadott, mert Brentanó­val és másokkal együtt a szakszervezete­ket „a még atomizált munkásosztály szükséges organizációjának" tekinti.­ Sokat várt továbbá a Verein für Socialpolitik működésétől, amelyet a kategraszocialisták 1872-ben alakítottak meg. Ami a szakszervezetek elismerését illeti, Anglia akkoriban ez­ze­l a lépéssel példát nyújtott a többi államnak is. A munka és a tőke harca most már szervezett harccá­ válik, amelyben a munkások is egyesíthetik erőiket. A vállalkozói tömörülés síkján azonban már nem Anglia vezet, hanem az újonnan előretörő iparosodó államok, az Északamerikai Unió és Németország. A fejlődés eltérő voltára jórészt az egyes nemzetgazdaságok különböző viszonyai nyújtanak magyarázatot. Az angol ipar a­ világkereskedelem fejlődésével kar­öltve nőtt naggyá és az angol vállalkozó egészen a legújabb idő­kig megőrizte hagyományos individualista kereskedelmi szellemét A szigetország szénbányáinak decentralizáltsága sem kedvezett a gazdasági tömörülésnek, és, ami talán a legfontosabb, a gazda­gabb Angliában az egyéni tőkések és konzorciumaik az ipari vál­lalatok alapítása körül a modern kapitalizmus kezdetén nagyobb szerepet játszottak, úgyhogy az angol nagybankok, mint betéti bankok, nem kapcsolódtak be az alapítási üzletbe. Ezzel szemben­­ különösen Középeurópában az ipari fejlődésben elmaradt, tőkében szegényebb államokban a vegyes nagybankok, mint iparbankok, ha­talmas lendületet adtak az ipari fejlődésnek, de egyben a m­ono­­­polisztikus koncentrációnak is. Földes Béla, aki kora egész szakirodalmát biztos szemmel te­kintette át, már a magyar kapitalizmus kibontakozásakor felis­merte, hogy a modern gazdasági fejlődés nálunk is monopolisztikus irányba fog terelődni és már csak ebből a szempontból is elutasí­­­totta magától a hamisítatlan liberalizmus nemleges gazdaságpoli­tikai álláspontját. Mert ha teljes mértékben méltányolta is azt a lendítő erőt, amely a magángazdasági kezdeményezésben rejlik, vi­szont tisztán látta és már a 70-es évek második felében a jövedel 2 Földes Béla: John Stuart Mill és a Trade Araions. (Österreichischer Ökonomist, 1871.) L. Közgazdasági Értekezések, Új sorozat II. kötet, Buda­­pest, 1914, 324 és. köv. 1. 3 Földes Béla: A szociális kérdésről. L. Közgazdasági Értekezések. Új sorozat II. kötet, id. munka, 335, 330 lap és 331 lap jegyzet. Ez az értekezés e két cikkét tartalmazza, amelyek —­ nyilván a szo­ciális kérdésről szóló első könyve alapján — a Neue Freie Presse-ben és a Pester Lloyd-ban 1872-ben jelentek meg.

Next