Közgazdasági Szemle – 1965.
január - Mossóczy Róbert: A vas- és acélgyártás fejlődése a KGST-országokban
mögött a harmadik helyet foglalta el, s ez a sorrend a második világháború után csak annyiban változott, hogy a Szovjetunió a második helyre került. Az európai népi demokratikus országokban a második világháborút követő években a népgazdaság vérkeringésének megindítása a vaskohászati termelés gyors felfuttatását, a kohászati kapacitások helyreállítását és bővítését követelte meg, így ezekben az országokban 1945—1948 között a vaskohászati beruházások nem új, nagyszabású termelőberendezések létesítésére, hanem a háborús károk helyreállítására, a termelés fellendítésére irányultak. Ezek eredményeként a KGST megalakulásának időpontjában a tagállamok vaskohászati termelésének színvonala már meghaladta a második világháború előtti legmagasabb termelési színvonalat. Az acéltermelés színvonala a KGST országaiban 1938-ban és 1949-ben (ezer tonna) Az egy főre jutó acéltermelésben a felsorolt országok még jelentősen elmaradtak a fejlett tőkésországok színvonalától. Az egy főre jutó acéltermelés 1949-ben az Egyesült Államok színvonalához viszonyítva Csehszlovákiában 48, Szovjetunióban 28, Lengyelországban 20, Magyarországon 15, az NDK-ban 11 és Romániában 6 százalék volt. A társadalom szocialista átalakítása azt a feladatot állította az európai népi demokratikus országok elé, hogy gyors ütemben fejlesszék a népgazdaság anyagi-műszaki bázisát és ezért nem utolsósorban a vas-és acélgyártást. A KGST megalakulása, a gazdasági és tudományosműszaki együttműködés megszervezése és erősítése jelentősen hozzájárult a vas- és acélgyártás gyors fejlődéséhez, a vaskohászati termékek termelésének növeléséhez. A nyersvas- és nyersacéltermelés fejlődését az 1949—1963. évek között a következő oldalon levő táblázatok szemléltetik. Bulgáriában a népi demokratikus forradalomig nem volt vaskohászat — az elmúlt másfél évtized alatt teremtették meg a belső vaskohászati bázist. Az ország első ötéves tervében 1948—1953 között kezdték építeni az első kohászati üzemet, acél- és hengereltacél-termelésre. Az ország első nagyolvasztóját 1957-ben, a másodikat pedig 1958-ban helyezték üzembe. Ez az üzem a rekonstrukciós tervek szerint 1964-től A termelés volumene Ország 1938 1949 1938-hoz viszonyítva százalékban Bulgária ...... Csehszlovákia Lengyelország Magyarország NDK Románia Szovjetunió ... 2 3012 1 441 647 1 1993 284 18 057 5 2 806 2 304 860 606 459 23 291 121,9 159,9 132,9 50,5 161,6 129,0 Tekintettel arra, hogy Albánia és Mongólia nem rendelkezik vaskohászati termeléssel, a táblázatok összeállításánál ezen országokat mellőztem. « 1937 » 1936