Közgazdasági Szemle – 1974.

január - Simán Miklós: A termelésnövekedés forrásai 1967–1972 között

SIMÁN MIKLÓS mad-egyharmad arányban osszuk meg. Ennek alapján a munkaerő­igénybevétel összehasonlítható „értékét" úgy kaptuk, hogy a mindenkori létszám és az 1967. évi átlagbér szorzatának a kétszeresét számítottuk, eszköz-igénybevételként pedig az összehasonlítható áron számba vett nettó állóeszközérték, a készletérték és a beruházások befejezetlen állo­mánya összegének 10 százalékát vettük figyelembe. (Más arányok alap­ján is végeztünk ellenőrző számításokat, de ezek sem adtak lényegesen eltérő eredményt.) Végső soron tehát a termelési érték és az előbbi módon számított ráfordítások egybevetéséből olyan „termelési költségvetést" kaptunk, amely csak három fő költségtényezőt tartalmaz, és ezek összege az indu­lás évében megegyezik a termeléssel. (A gyakorlatban, az említett szorzó kerekítése miatt, attól valamelyest — felfelé — eltér.) Az így kiszámí­tott, 1967-re vonatkozó alapadatokat az 1. sz. táblázat tartalmazza. 1. sz. táblázat A társadalmi termelés növekedésének forrásai, az ágazati szerkezet változásának hatása A bruttó társadalmi termelés már említett 34 százalékos növekedé­sében meghatározó szerepe volt annak, hogy nőtt a ráfordítások mennyi­sége: a számítások szerint a termelésnövekedésnek kereken 5/6-od része (83 százaléka) ebből származott. Egyhatod része (17 százaléka) viszont a ráfordítások hatékonyabb felhasználásának tudható be. (Ez az arány kb. ugyanolyan, mint amit a megelőző öt évben értünk el.) Az a megállapítás, hogy hatékonyabban használtuk fel a ráfordítá­sokat, tulajdonképpen csak a munkaerő-felhasználásra vonatkozik; a ráfordítások jobb kihasználásában az élő munka termelékenységének növekedése mutatkozik meg. Míg ugyanis ez mintegy 25 százalékkal javult, addig az „anyagkihozatal" lényegében változatlan maradt, az eszközkihasználás pedig 3 százalékkal romlott. (L. a 2. sz. táblázatot.) A főbb gazdasági ágazatok részesedése a termelésben és az erőfor­rások igénybevételében elég jelentősen eltér. 1972-ben az ipari ágazatok (az élelmiszeripar nélkül) és az építés együttvéve a termelésnek majdnem A társadalmi termelés főbb adatai 1967-ben Megnevezés 1968. évi összehasonlítható áron (milliárd Ft) Százalékban Bruttó társadalmi termelés 604 100 Bruttó nemzeti termék (GDP) 267 44 Anyagráfordítás (termelőfelhasználás) 337 56 Létszám, illetőleg munkaerő-ráfordítás (4535 ezer fő) 190 31 Eszközérték, illetőleg eszközráfordítás (848 milliárd Ft) 85 14 Összes ráfordítás 611 101 2

Next