Közgazdasági Szemle – 1979.
január - Szakolczai György–Hulyák Katalin–Losonczy Istvánné–Muszély György: Klasszikus fogyasztáselemzési modellek felhasználása a fogyasztói árpolitika megalapozására
SZAKOLCZAI GYÖRGY—HULYÁK KATALIN—LOSONCZY ISTVÁNNEMŰ SZÉLY GYÖRGY: Klasszikus fogyasztáselemzési modellek felhasználása a fogyasztói árpolitika megalapozására Ebben a cikkben három klasszikusnak tekinthető modell, az ún. konstans elaszticitású, a Stone-féle és az ún. keresztmetszeti modell számszerűsítésével kapcsolatos tapasztalatainkat és az eredményekből levonható következetéseinket ismertetjük. A cikket megalapozó munkának négy célja volt. Egyrészt tisztázni akartuk, hogy van-e lehetőség a modellek hazai adatokon alapuló megfelelő számszerűsítésére. Másrészt konkrét következtetésekre akartunk jutni a fogyasztói árpolitikára vonatkozóan: elsősorban annak a kérdésnek a tisztázásához kívántunk hozzájárulni, hogy milyen következményekkel járna . Ez a cikk egy részletes tanulmány [16] anyagán alapszik, amely az ár- és bérrendszer továbbfejlesztésére irányuló kutatómunka eredményeihez kapcsolódva, az Országos Tervhivatal Pénzügyi Főosztálya, a Belkereskedelmi Minisztérium Közgazdasági Főosztálya, továbbá az Országos Anyag- és Árhivatal Közgazdasági Főosztálya és Árintézete részéről felmerült igényeknek megfelelően, a SZÁMKI Ökonometriai Főosztályának kezdeményezésére és a SZÁMKI kutatási keretének felhasználásával készült. A publikált formában még nem jelent kiinduló adatokat a KSH Közgazdasági Főosztálya bocsátotta a rendelkezésünkre. Az idősoros modelleken alapuló számításokkal Hulyák Katalin és Losonczy Istvánná, a keresztmetszeti modellen alapuló számításokkal Muszély György, az eredmények értékelésével rajtuk kívül Szakolczai György foglalkozott. Ez a cikk elsősorban a közgazdasági jellegű következtetéseket foglalja össze. A felhasznált módszereket és a módszertani tapasztalatokat két további cikkben [15], [19] ismertetjük; ezek ugyancsak az eredeti részletesebb tanulmány [16] anyagán alapulnak. Munkánkban a módszertani részben ismertetett külföldi forrásműveken kívül az idevágó módszereket és eredményeket ismertető hazai publikációkra támaszkodtunk. Az ilyen célokra felhasználható módszereket — részben számítási eredményekkel együtt — magyar nyelven legelőször Benedeczky Jánosné [4], Ördög Miklós [20] és Tényi György [28] ismertette; egyes speciális módszertani kérdésekkel Kovács Ilona [17], [18] foglalkozott. Eléggé korán megindult e módszerek gazdaságpolitikai célú alkalmazása is: Hoch Róbert, Csató Katalin és Kovács Ilona [11] az 1950—1965 közötti időszak fogyasztói árpolitikájának elemzésére használt fel matematikai jellegű számításokat, Hoch Róbert és Kovács Ilona [12] a jövedelem változásoknak és a fogyasztói árváltozásoknak a keresletre gyakorolt hatását elemezte, Hoch Róbert, Kovács Ilona és Ördög Miklós [13] a fogyasztás ágazati struktúráját becsülték előre az 1971—1975 közötti időszakra, ezt követően pedig Ördög Miklós [21] az árrugalmasságokat számszerűsítette ugyancsak a középtávú tervezésben való felhasználás céljára. A mi számításainkban nagy szerepet játszó Stone-féle modell számszerűsítésével velünk párhuzamosan Éltető Ödön [5], Enyedi József [6], valamint Enyedi József és Kakuszi István [7] is foglalkozott, Antal Kálmánná [1], [2] pedig ugyancsak az itt tárgyalt témákhoz közelfekvő kérdést vizsgált: az alacsony jövedelműek élelmiszer-fogyasztásának alakulását. Foglalkozott a témával Simon András is [24], aki az itt felhasználtakkal részben megegyező ökonometriai módszerekkel vizsgálta a lakosság fogyasztásának és megtakarításának alakulását, végül Érsek Tibor [8] és Róna Tivadar [23] az ilyen módszerek gyakorlati felhasználásával összefüggő kérdésekről, illetve az áremelések kompenzálásával kapcsolatos kérdésekről írt.