Közgazdasági Szemle – 1979.
június - TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ - A vállalatok fejlesztési politikájára ható közgazdasági tényezők (Veress József)
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ mind a népgazdasági tervezés szintjén, mind a szocialista vállalatokban fontos feltétele a környezeti (elsősorban a piaci) követelményekhez való alkalmazkodásnak. Először az önálló — mindenekelőtt a szocializmus politikai gazdaságtana, valamint a vállalati gazdaságtan irányítási, tervezési és szervezési kutatásaira épített — elméleti alapokat kell létrehozni, s csak ezek után szabad a tőkés gyakorlat átvehető mozzanatait vizsgálnunk — mondotta az előadó, majd ismertette az általa helyesnek ítélt elméleti megközelítést és gyakorlati modellt. Jancsi Gyula egyetemi adjunktus „Az exportorientált vállalati politika változása és lehetséges iránya" című előadásában a Pécsi Kesztyűgyár gyakorlatát véve alapul, bemutatta a vállalati politika legfontosabb részterületein az elmúlt 30 évben végbement és a lehetséges további változásokat. Ezután a magyar bőrkesztyű világforgalomban elfoglalt helyzetét elemezve megállapította, hogy a Pécsi Kesztyűgyár termékei a világ élvonalában vannak. Komjáti Zoltán egyetemi docens „A műszaki fejlődés és hatása a munkaerőstruktúrára" című referátumának első részében a tudományos-technikai forradalom, a műszaki fejlődés és a műszaki színvonal kapcsolatával foglalkozott. Megállapította, hogy hazánk termelésének műszaki színvonala az elmúlt években jelentősen emelkedett. Nőtt az egy lakosra jutó energiafelhasználás, korszerűsödött az energiastruktúra, emelkedett a gépesítettség színvonala. Nemzetközi mércével mérve műszaki színvonalunk közepesnek tekinthető. A gondok között említette az előadó, hogy a gépállomány egységére jutó termelés alacsony, s fokozatosan csökken (1977-ben csak 88,2 százaléka az 1970. évi színvonalnak). Magas az elavult, a nullára leírt gépek aránya, lassú a kiselejtezési ütem. Iparunk automatizáltsági szintje alacsony, elsősorban az alaptevékenységre irányul. A korszerű technológiai eljárások túlságosan lassan terjednek. Nemzetközi viszonylatban magas a kevéssé vagy egyáltalán nem gépesített munkahelyeken dolgozók aránya, s különösen jelentős a lemaradásunk az automatizált munka területén. A gyors műszaki fejlődés nem több vagy kevesebb szakképzettséget, hanem a jelenlegitől merőben eltérő szakképzettséget igényel a munkástól; megváltoztatja a munka tartalmát, s ez kihat a munkásra és a szakmai struktúrára egyaránt. Bosko Besir, az Eszéki Közgazdasági Egyetem tanára „A veszteséges gazdálkodás következményei az önálló elszámolás elvén működő társult munkaszervezetekben''' című referátumát az önálló elszámolás kritériumaival kezdte, majd röviden ismertette a jugoszláv önigazgatási modell szervezeti egységeit, a társult munka alapszervezeteitől az összetett munkaszervezetekig. Ismertette a társult munkaszervezetének lehetséges bevételeit és kiadásait, vázolta a jugoszláv jövedelemszabályozási rendszert. A veszteséges gazdálkodás okait és következményeit taglalva kifejtette: veszteséges gazdálkodást eredményezhet, ha a társult munkaszervezet olyan termékeket állít elő, amelyek csak ráfizetéssel értékesíthetők, illetőleg veszteséges gazdálkodás következhet be tartós likviditáshiány esetén. Amennyiben a társult munkaszervezet az adott üzleti évben is veszteséges, köteles megtenni a szanálással kapcsolatos lépéseket (amelyek közgazdasági és jogi szabályozása egyébként sokban hasonló a hazaihoz). Ursula Gabler, a jénai Friedrich Schiller Egyetem docense az NDK ipari kombinátjainak és üzemeinek a termelési tervek összeállításával viselt felelősségével foglalkozott. A szocialista tervgazdálkodás alapelveivel, mindenekelőtt a demokratikus centralizmussal összhangban, az ipari kombinátoknak és vállalatoknak az NDK-ban felelősségteljesen közre kell működniük a termelési programjuk kialakítására irányuló döntésekben. Tervezési felelősségük ma már nem korlátozódik az állami előírások és szempontok átültetésére, hanem sok tekintetben alkotó jellegű. Kiterjed az új, illetőleg a továbbfejlesztett termékek bevezetését, új technológiák és eljárások meghonosítását érintő kérdésekre, továbbá a termelés országon belüli és nemzetközi specializálódására, szakosítására. Az előadó megállapította: a vállalati