Közgazdasági Szemle – 1979.

június - TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ - A vállalatok fejlesztési politikájára ható közgazdasági tényezők (Veress József)

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ mind a népgazdasági tervezés szintjén, mind a szocialista vállalatokban fontos fel­tétele a környezeti (elsősorban a piaci) követelményekhez való alkalmazkodásnak. Először az önálló — mindenekelőtt a szocializmus politikai gazdaságtana, vala­mint a vállalati gazdaságtan irányítási, tervezési és szervezési kutatásaira épített — elméleti alapokat kell létrehozni, s csak ezek után szabad a tőkés gyakorlat átve­hető mozzanatait vizsgálnunk — mondotta az előadó, majd ismertette az általa helyesnek ítélt elméleti megközelítést és gyakorlati modellt. Jancsi Gyula egyetemi adjunktus „Az exportorientált vállalati politika változása és lehetséges iránya" című előadásában a Pécsi Kesztyűgyár gyakorlatát véve ala­pul, bemutatta a vállalati politika legfontosabb részterületein az elmúlt 30 évben végbement és a lehetséges további változásokat. Ezután a magyar bőrkesztyű világforgalomban elfoglalt helyzetét elemezve megállapította, hogy a Pécsi Kesz­tyűgyár termékei a világ élvonalában vannak. Komjáti Zoltán egyetemi docens „A műszaki fejlődés és hatása a munkaerő­struktúrára" című referátumának első részében a tudományos-technikai forrada­lom, a műszaki fejlődés és a műszaki színvonal kapcsolatával foglalkozott. Meg­állapította, hogy hazánk termelésének műszaki színvonala az elmúlt években jelen­tősen emelkedett. Nőtt az egy lakosra jutó energiafelhasználás, korszerűsödött az energiastruktúra, emelkedett a gépesítettség színvonala. Nemzetközi mércével mérve műszaki színvonalunk közepesnek tekinthető. A gondok között említette az előadó, hogy a gépállomány egységére jutó termelés alacsony, s fokozatosan csökken (1977-ben csak 88,2 százaléka az 1970. évi színvonalnak). Magas az elavult, a nullára leírt gépek aránya, lassú a kiselejtezési ütem. Iparunk automatizáltsági szintje alacsony, elsősorban az alaptevékenységre irányul. A korszerű technológiai eljárások túlságosan lassan terjednek. Nemzetközi viszonylatban magas a kevéssé vagy egyáltalán nem gépesített munkahelyeken dolgozók aránya, s különösen je­lentős a lemaradásunk az automatizált munka területén. A gyors műszaki fejlődés nem több vagy kevesebb szakképzettséget, hanem a jelenlegitől merőben eltérő szakképzettséget igényel a munkástól; megváltoztatja a munka tartalmát, s ez kihat a munkásra és a szakmai struktúrára egyaránt. Bosko Besir, az Eszéki Közgazdasági Egyetem tanára „A veszteséges gazdálko­dás következményei az önálló elszámolás elvén működő társult munkaszervezetekben''' című referátumát az önálló elszámolás kritériumaival kezdte, majd röviden ismer­tette a jugoszláv önigazgatási modell szervezeti egységeit, a társult munka alap­szervezeteitől az összetett munkaszervezetekig. Ismertette a társult munka­szerve­zetének lehetséges bevételeit és kiadásait, vázolta a jugoszláv jövedelemszabályo­zási rendszert. A veszteséges gazdálkodás okait és következményeit taglalva ki­fejtette: veszteséges gazdálkodást eredményezhet, ha a társult munkaszervezet olyan termékeket állít elő, amelyek csak ráfizetéssel értékesíthetők, illetőleg vesz­teséges gazdálkodás következhet be tartós likviditáshiány esetén. Amennyiben a társult munkaszervezet az adott üzleti évben is veszteséges, köteles megtenni a szanálással kapcsolatos lépéseket (amelyek közgazdasági és jogi szabályozása egyébként sokban hasonló a hazaihoz). Ursula Gabler, a jénai Friedrich Schiller Egyetem docense az NDK ipari kom­binátjainak és üzemeinek a termelési tervek összeállításával viselt felelősségével foglalkozott. A szocialista tervgazdálkodás alapelveivel, mindenekelőtt a demokratikus centralizmussal összhangban, az ipari kombinátoknak és vállalatoknak az NDK-ban felelősségteljesen közre kell működniük a termelési programjuk kialakítására irányuló döntésekben. Tervezési felelősségük ma már nem korlátozódik az állami előírások és szempontok átültetésére, hanem sok tekintetben alkotó jellegű. Kiter­jed az új, illetőleg a továbbfejlesztett termékek bevezetését, új technológiák és el­járások meghonosítását érintő kérdésekre, továbbá a termelés országon belüli és nemzetközi specializálódására, szakosítására. Az előadó megállapította: a vállalati

Next