Közgazdasági Szemle – 1981.
január - Nyers Rezső: Hazafiság és gazdaság
NYERS REZSŐ: Hazafiság és gazdaság A hazafiság sokirányú kapcsolatrendszerének a hazafiság és a gazdaság összefüggése is szerves része, a gazdasági részjelenségek sokaságának kavargásában ugyancsak fontos szerepet játszanak az osztály-, a nemzeti és a nemzetközi szempontok.* Mivel a hazafiság szocialista értelmezésében nagyon is összetett fogalom, az összefüggések megállapításához a gazdaságot is a maga összetettségében kell kapcsolatba hoznunk a nemzeti érdekkel és felelősséggel. Úgy érzem, hogy a téma kapcsán utalnom kell a kommunisták és egyáltalán a marxisták szemléletének fejlődésére, annak az időben történő sajátságos kitágulására. Mozgalmunk eredete tulajdonképpen szakítás volt a nemzeti szemlélettel, és hosszantartó küzdelem az osztályszemlélet elismertetéséért, bizonyítva azt, hogy a régi társadalmakban a nemzeti szemlélet mindig az uralkodó osztályok érdekeit volt hivatva szolgáini és egyúttal eltakarni. Az osztályszemlélet igazáért való harcunk történelmileg igazolódott, de az is tény, hogy hosszú ideig nem fordítottunk kellő figyelmet a nemzeti kérdésre, míg csak szembe nem kerültünk a fasizmus veszélyével, mely egyszerre fenyegette a munkásosztályt és a nemzetet. Az antifasiszta mozgalom kapcsán tágult a szemléletünk, a nemzetközi osztályérdek mellé odakerült méltó helyére a hazafias érdek, ám kétségtelen, hogy a gazdasági érdekszemléletünk ezután is sok mindenben keresztezte a nemzeti érdekben való gondolkodást. Csak a szocializmus győzelmével szűnt meg alapjában ez az ellentmondás, ekkortól került a két fogalom egymással természetes kapcsolatba, így hát a szocialista viszonyok között az osztálytudatunkat nem felcseréljük a nemzeti tudattal, hanem érdekünk és a szemléletünk tágult ki úgy, hogy ma már mindkettő belefér. A korszerű értelemben vett hazafiságot nem szívhatjuk magunkba az anyatejjel, csak a tudással párosult érzelem tehet bennünket szocialistává és hazafivá. Ebben döntő szerepet játszik az iskolai oktatás, mert a szülőföld megismerését, a nemzeti nyelv, történelem és kultúra elsajátítását jelenti. Fontos tényező a honvédelmi képzés, mert a haza védelmével kapcsolatos ismereteket és remélhetőleg az érzelmeket is fejleszti. De mindezekben nem kaphat érdemének megfelelő helyet a gazdaság, ez irányú ismereteink csak a munkába lépéssel, tehát felnőtt korunkban válhatnak teljessé, akkor sem automatikusan. Ilyen értelemben hazafiságunkat felnőtt korunkban is szüntelenül formálnunk kell, hogy pontosabb, hitelesebb kifejeződése legyen a valóságos viszonyoknak. A tevékenységek és ismeretek szakosodá s A cikk az 1980. október 24-25-én Egerben rendezett tanácskozáson elhangzott előadás alapján készült. Közgazdasági Szemle 1