Közgazdasági Szemle – 1983.

június - SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÓ - Sipos Béla: Termelési függvények, vállalati prognózisok (Bélyácz Iván)

szakirodalmi tájékoztató A második fejezet fő érdeme az, hogy módszertani segítséget ad az ágazati és a vállalati termelésifüggvény-számításokhoz. Részletesen elemzi az adatbázis ki­alakítását, bemutatja a legismertebb és leggyakrabban alkalmazott termelési függvényeket, az azok közüli választás közgazdasági és statisztikai kritériumait, valamint a becslés problémáit. E fejezet példa arra, hogy a könyv megértése nem igényel magas szintű matematikai ismereteket. A könyvben alkalmazott mate­matikai, statisztikai megoldások és azok közgazdasági interpretációi korrektek. A munka erényei közé tartozik, hogy a jelenségeket, folyamatokat sokoldalúan mutatja be, és felhívja a figyelmet a módszer hiányosságaira is. A második fejezet végén a létszámstruktúra alakulásával és prognosztizálásával, ennek különösen vállalati vonatkozásaival ismerkedhet meg az olvasó. A harmadik fejezet a vállalati prognóziskészítéssel és a termelési függvények felhasználásával foglalkozik. A hazai közgazdasági irodalomban ritka vállalkozás­nak számít a termelési függvények vállalati alkalmazásának vizsgálata. E fejezet­ben részletesen áttekinti a termelési függvény vállalati alkalmazásának egyedi sajátosságait, a prognóziskészítés feltételeit, folyamatát, eredményét és — ami igen lényeges — az eredményül kapott ex ante információk felhasználásának mód­ját. A gyakorlati szakemberek számára igen fontosak a cipő- és építőipari eset­tanulmányok, amelyek az adatgyűjtéstől a prognóziskészítésig „kész receptet" kínálnak. Az olvasó megismerkedhet az optimális termelési függvény meghatáro­zásának fontosabb módjaival (backward-, stepwise-módszerek, faktoranalízis, Kendall-módszer), a multikollinearitás és az autokorreláció feltárására és kikü­szöbölésére szolgáló eljárásokkal, a becslés pontosságát meghatározó módszerek­kel. Kiemelkedően jó az iparvállalati prognózisok és tervek kapcsolatát elemző rész, a prognózismódszereket tárgyaló alfejezet (amely röviden bemutatja a szakvéleményezési eljárásokat is) és a matematikai statisztikai problémák köz­gazdasági interpretációja. A könyv használatát segítette volna, ha a szerző a számítógépes input és out­put adatbázist mellékletben bemutatta volna. A szerző a művét szakmai kézi­könyvnek szánta. A mű stílusa, okfejtése és példaanyaga alapján tankönyvként is jól alkalmazható. Bélyácz Iván 760 Botos Katalin: PÉNZ—NEMZETKÖZI PÉNZ A szerző a nemzetközi hitelpénz s nem az arany felől közeledik a nemzetközi jegybankpénzhez. Új módon foglalkozik a belső értékkel nem bíró pénz értékmérő funkciójával. Eredeti módon határozza meg az SDR lényegét. Hatalmas, nálunk részben kevéssé ismert irodalmat dolgoz fel kritikusan. Az első fejezet pénzelméleti jellegű, címe — Pénzevolúció — is utal rá, hogy rövid pénztörténeti fejtegetést is tartalmaz. A második fejezet bemutatja, hogyan szerepelnek nemzetközi mezben a nemzeti pénzek. A könyv harmadik fejezete — Regionális pénzügyek — azon a gondolaton alapul, hogy a világméretű összefonódások a reálszférában globális monetáris rendszert igényelnek. Szól az EK és a KGST eltérő valutarendszeréről. Végül a KGST valuta­rendszere fejlesztésére tesz javaslatokat. Kb. 220­­., kötve kb. 60,0 Ft (Sajtó alatt) A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó kiadványa

Next