Közgazdasági Szemle – 1983.

április - Rédey Katalin–Sipos Béla: Termelési függvények alkalmazása az iparban

RÉDEY KATALIN—SÍPOS BÉLA: Termelési függvények alkalmazása az iparban Az ökonometriai modellek sajátos és napjaink közgazdasági életében — az ágazati és a vállalati gyakorlatban egyaránt — gyakran használt for­mái az ún. termelési függvények. A mennyiségi vizsgálatok nagy szerepet játszanak a termelési folyamatok leírásában is. A termelési folyamat ered­ménye nagyszámú tényezőtől függ. Közgazdasági és műszaki elemzéssel határozhatók meg azok a termelési tényezők, amelyek a legnagyobb hatással vannak a kibocsátásra. A matematikai statisztikai elemzés e hatások mérté­kének számszerűsítésével és modellezésével foglalkozik. A termelés és a termelési tényezők közötti összefüggések vizsgálata a közgazdaságtan kialakulásával szinte egyidős. A 19. század második felétől kezdve jelentek meg azok a munkák, amelyek a termelés és tényezői közötti elméleti kérdésekkel, elsősorban a tényezők hozadéka és a jövedelemeloszlás kapcsolatával foglalkoztak. A jövedelemeloszlás általános elméleti és a mezőgazdasági termékhoza­mok konkrét fizikai tulajdonságainak kutatása során elért eredmények egye­sítéséből született meg a ma is használt termelési függvény. W. Ch. Cobb és P. H. Douglas 1928-ban publikálták közös munkájukat[1], amelyben először határozták meg matematikai statisztikai módszerekkel az általuk megfogal­mazott termelési függvény paramétereit az iparban. A függvény publikálása után széles körű vita indult meg, amely a függvény alkalmazhatóságával, előnyeinek és hátrányainak egybevetésével foglalkozott. A vitát követően számos kísérletet tettek az eredeti Cobbs Douglas-formula továbbfejlesz­tésére: ilyen például az ún. CES-függvény, illetve a VES-függvényt ([7] 317—320.1.). Magyarországon először Kádas Kálmán foglalkozott a Cobb—Douglas­féle termelési függvény alkalmazásával. Vizsgálatait 40 éve végezte, és ered­ményeit 1944-ben publikálta [2]. A második világháború után Magyarországon és a szocialista országok­ban csak az 1960-as években indultak meg újra az ökonometriai — s így a termelési függvényekre vonatkozó — kutatások.­ Ennek oka az, hogy az 1950-es években a matematikai módszereket háttérbe szorították a közgazda-­ ­ CES: Constant Elasticity of Substitution (állandó helyettesítési rugalmasságú függ­vény) VES: Variable Elasticity of Substitution (változó helyettesítési rugalmasságú függ­vény). 2 A Szovjetunióban V. I. Lenin kezdeményezésére az 1920-as években az ökonometriai kutatások eredményeit alkalmazták a tervezésben, de később e kutatásokat megszüntették. Ezek a kutatások a Szovjetunióban az 1960-as években indultak meg újra [5]. Magyarországon a felszabadulás előtt a Heller Farkas egyetemi tanár vezette iskolához tartozók (Andreich Jenő, Kádas Kálmán, Mórotz Kálmán, Theiss Ede és mások) értek el jelentős eredményeket az ökonometria területén.

Next