Közgazdasági Szemle – 1985.
január - A KGST-országok népgazdasági terveinek egyeztetése. - A népgazdasági tervek egyeztetése (Vladimir Pencsev)
Közgazdasági Szemle, XXXII. évf., 1985. 1. sz. (2—5. l.) E lapszámunk első hat cikke a KGST-országok tervelméleti folyóiratainak együttműködése keretében készült, és megjelenik valamennyi résztvevő folyóiratban. A népgazdasági tervek egyeztetése Vladimír Pencsev A szocialista világrendszer létrejöttével és a KGST megalakulásával megszületett a szocialista építés általános törvényszerűségein és a szocialista gazdaság lenini elvein, a tervegyeztetésen — mint az együttműködés szervezésének alapvető módszerén — alapuló nemzetközi gazdasági kapcsolatok minőségileg új típusa. A szocialista gazdasági integráció komplex programjának elfogadása új nagy lendületet adott a KGST-tagországok gazdasági együttműködésének. A program által előirányzott intézkedések, valamint a később elfogadott hosszú távú célprogramok megvalósítása lehetőséget teremtett a testvérországok együttműködésének minőségileg új szintre emeléséhez, ahhoz, hogy pontosabban orientáljuk a termelést a műszaki haladás, a szakosodás és a kooperáció irányában, hogy — a KGST-tagországok közös érdekeitől vezérelve — együttesen tárjuk fel a természeti erőforrásokat. A termelés szocialista módjából eredő előnyöket kihasználva, a kölcsönös együttműködésre támaszkodva a testvéri államok tovább növelik gazdasági és műszaki-tudományos potenciáljukat, biztosítják nemzeti jövedelmük stabilitását. Ez utóbbi a KGST-tagországok összességét tekintve 1983-ban 1951-hez viszonyítva 8,6-szeresére növekedett, és eléri a világon megtermelt összes nemzeti jövedelem kb. %-ét. Az említett időszakban az ipari termelés 14-szeresére nőtt, és megközelíti a világ ipari termelésének az átát. A szocialista testvérországok rendelkeznek az új technikai és technológiai világszabadalmak 20 százalékával. Az említett években a BNK nemzeti jövedelme 13-szorosára nőtt, s ezen növekedés több mint f-e közvetlenül szolgálta a dolgozók szellemi és anyagi szükségleteinek a kielégítését. Bulgária aktívan részt vesz a nemzetközi szocialista munkamegosztásban, töretlenül követi a testvérállamokkal, így elsősorban a Szovjetunióval való sokoldalú együttműködés és gazdasági integráció irányvonalát. Jelenleg a BNK áruforgalmában a KGST-tagországok részesedése megközelíti a 77 százalékot, s ennek 57 százaléka a Szovjetunióra jut. Országunk ezen az alapon oldja meg alapvető nyersanyag-, energetikai, termelési és értékesítési problémáit. A BNK a KGST-tagországoknak több fontos gépipari, kohászati és vegyipari terméket, mezőgazdasági áruféleséget és nyersanyagot szállít, s aktív partnerük a termelési kooperációban és a szakosításban. A sokoldalú együttműködési egyezményekben előirányzott intézkedések végrehajtásában való részvételen kívül országunk aktív termelési kapcsolatokat épít ki — bilaterális alapon — a gépkocsigyártásban, a fémmegmunkáló gépek, gyárberendezések, elektronikai és elektrotechnikai eszközök előállításában, a vegyiparban és a petrolkémiában, a kohászatban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban való szakosodás és kooperáció keretében. A szocialista termelési mód következetes alkalmazásának és tökéletesítésének eredményeként, a KGST-tagországokkal való szoros együttműködésben a bolgár ipar és mezőgazdaság szerkezete rendelkezik a fejlett országok társadalmi-gazdasági komplexumára jellemző valamennyi elemmel. Vladimir Pencsev a Bolgár Népköztársaság Állami Tervbizottságának elnökhelyettese.