Közgazdasági Szemle – 1990.

január - Csaba László: Kis országok a KGST-ben: merre tovább?

Közgazdasági Szemle, XXXVI. évf., 1990. 1. sz. (1-18. 1.) CSABA LÁSZLÓ Kis országok a KGST-ben, merre tovább?* A cikk a kelet-európai országok integrációs politikáját össze­hasonlító elemzés keretében tekinti át. A KGST nemrégiben jóvá­hagyott programdokumentumai csak igen általánosságban mozgó konszenzust tükröznek, így a sokoldalú integrációs mechanizmus átalakításának konkrét lépései és lehetőségei meglehetősen sze­rények. Az egyes országok álláspontjának különbözősége — belső viszonyaikat tükrözve — növekvőben van. Ez a háttere a magyar kezdeményezésnek a magyar—szovjet „állami kereskedelem" megszüntetéséről és az elszámolások konvertibilis alapra helyezé­séről. A cikk elemzi az e döntéssel kapcsolatos érveket és ellen­érveket. Magyarországon a felgyorsult politikai változások közepette a „keleti kapcsolat­rendszer" „nemszeretem" kérdéssé vált, sőt mintha máris a múlt emlékei közé sorolódna. Pedig az egész modellváltás jórészt épp a „keleti kapcsolatok" válto­zásai révén vált sürgető, halaszthatatlan kényszerré. A gorbacsovi kül-, katona-és pártpolitikai, valamint ideológiai reformok földcsuszamlásszerű hatása a magát mindig is reform-él tanulónak vélő kádári rendszerre éppoly fontos, mint a KGST-együ­ttműködés egész hagyományos rendszerének lehetetlenülése, az annak részle­ges megreformálására irányuló törekvések befulladása, valamint az, hogy a térség egésze egyre inkább gazdasági válságövezetté válik. A Kelet kihívására nem lehet múltelemzéssel és platformgyártással meg pártharcokkal válaszolni. Össznemzeti szempontú, kormányzati szintű cselek­vés vált szükségessé, sőt e cselekvés máris lépéshátrányba került a reálfolya­matokhoz képest. A lemaradás fokozódása pedig felidézi annak a veszélyét, hogy a majdani mégoly legitim országgyűlés által megbízott, mégoly népfelségi elvű kormányzat is már kész helyzetben, gazdasági zsákutcában találja magát az új évtizedben. Ebben az írásban nem a szaksajtóban — így a Figyelőben, a Külgazdaságban és a Közgazdasági Szemlében — folyó élénk eszmecseréhez szeretnék hozzászólni, ahol az érdemi vita tárgya a külgazdasági irányváltás lehetségessége, mikéntje és ára. Úgy látom ugyanis, hogy a magyar—szovjet kereskedelem elszámolási rendjéről folyó vita jórészt elvonta a figyelmet arról, hogy a világgazdasági nyitás * Köszönettel tartozom Szegvári Ivánnak és Szamuely Lászlónak a kézirat első változatához fűzött észrevételeikért. Csaba László a Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet tudományos osztály­vezető­j­e.

Next