Közgazdasági Szemle – 1993.

november - AKADÉMIAI KÖZGYŰLÉS - Mátyás Antal: Heller Farkas, az iskolát teremtő közgazdász (1877–1955)

AKADÉMIAI KÖZGYŰLÉS Közgazdasági Szemle, XL. évf., 1993. 11. sz. (1002-1011. o.) MÁTYÁS ANTAL Heller Farkas, az iskolát teremtő közgazdász (1877-1955)* A két világháború közötti időszak kiemelkedő magyar közgazdásza Heller Farkas.** Professzori tevékenysege s irodalmi munkássága sokrétű. Az egyetemen elméleti és alkalmazott közgazdaságtant, a közgazdasági elméletek történetét és pénzügytant adott elő. Közgazdaságtan c. tankönyvéből külön kötetben publikálta a Társadalom­bölcseleti rendszerek ismertetése, a Valutapolitika és a Szociálpolitika című részeket. Bár könyveiben és folyóiratcikkeiben kora gazdaságának mindennapi problémáival, konkrét gazdaságpolitikai, szociálpolitikai kérdésekkel is foglalkozott, munkásságá­nak súlypontját a közgazdasági elmélet jelentette. Heller mint teoretikus közgazdász Heller már fiatalon, 27 éves korában, az 1904-ben megjelent A határhaszon elmélete c. első könyvében arról írt, hogy „a határhaszon-elmélet összes tételeinek, eredménye­inek egységes szempontból való összefoglalása és kifejtése mindeddig nem történt meg, holott ez ahhoz, hogy az új értékelmélet eredményeit a tudomány haladásában kellőleg értékesíthessük, okvetlenül szükséges... természetesen az elméletben igen sok hézag maradt és abba nem egy ellentmondás belopódzott". (Heller [19046] IV. o.) Műve feladatának a határhaszon-elméleten felépülő tanítások rendszerezett, ellent­mondásoktól mentes kifejtését tekintette, amelynek során az említett hézagok is eltűnnek. Heller Farkast úgy emlegették, mint az osztrák iskola legjelentősebb képviselőjét Magyarországon. Két professzorkollégája is ilyen értelemben nyilatkozott róla „.. .ennek az iskolának (az osztrák iskolának - M. A.) jeles híve, Heller Farkas" - írja róla Navratil Akos [1934] 10. o.). Bálás Károly [1922] hasonlóképpen azt hangoztatja, hogy „Heller Farkas Magyarországon a határhaszon-elmélet leghatározottabb képvi­selője" (213. o.). Heller persze műveiben más irányzatok eredményeit is felhaszálta, ez nála már csak a vizsgált elméleti probléma elmélettörténeti megközelítési módjából is követke­zett, lépést tartott a közgazdaságtudomány egyetemes fejlődésével, bizonyos elméleti problémákra, például a konjunktúraciklusokra különböző elméleti irányzatok vála­szainak nagyszerű szintézise révén kívánt magyarázatot találni. Az osztrák iskola hatása azonban utolsó elméleti műveiben is erősen érezhető. Szinte minden fontos, e területen kibontakozott elméleti vitában kinyilvánította állásfoglalását. Tanköny­* Elhangzott az MTA 1993. évi májusi közgyűlése alkalmából a IX. osztály által rendezett tudományos ülésszakon. ** Életpályáját kitűnően mutatja be Sipos Béla [1990], Mátyás Antal a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék