Közgazdasági Szemle – 1998.
január - „Jelen voltam, és láttam, hogy így történt…” Kornai János 70 éves
Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. január (1-17. o.) „Jelen voltam és láttam, hogy így történt..." Kornai János 70 éves Albertus Magnus, dominikánus szerzetes, az első modern értelemben vett természetkutató, Aquinói Tamás tanítómestere használta gyakran műveiben a címben szereplő kitételt: „Fui et vidi experiri". Ha - a 2000. év felé közeledvén - a kutatók ma is klasszikus formulákkal zárnák munkáikat, a január 21-én hetvenedik születésnapját ünneplő Kornai János műveihez jól illenék az albertusi mondás. Kornai folyamatosan „jelen van", attól a pillanattól kezdve, hogy ifjú kutatóként nemkívánatos gondolatai miatt a textiliparba száműzik, egészen addig, míg Göncz Árpád kezéből átveszi a Magyarság Hírnevéért kitüntetést. Csak éppen a helyszínek és az idők változnak. Kornai kutatószenvedélye, elkötelezettsége a valóság történései és megfigyelhető tényei iránt változatlan. A „Fui et vidi experiri" a tanúk formulája, akiknek vallomása alátámasztja vagy cáfolja a perbe vontak állításait. Kornai így ír erről a szocialista rendszerről megjelentetett enciklopédikus műve bevezető fejezetében: „Sok esetben az állítást alátámasztó, perdöntő »tanúvallomást« azok szolgáltatják, akik szocialista országban élnek. Ráismernek-e arra a helyzetre, amit a könyv leír? Megegyeznek-e a könyvben leírtak azzal, amit nap mint nap fogyasztóként vagy termelőként, vezetőként vagy beosztottként, eladóként vagy vevőként megélnek? Önmagamat is tanúnak tekintem. Ezenkívül több évtizeden át számos további tanúval beszéltem; sok esettanulmányt, beszámolót, jegyzőkönyvet, írásos jelentést, interjút, szociográfiát olvastam el, amelyek mind tanúvallomásként foghatók fel. Abban a meggyőződésben terjesztem elő megállapításaimat, hogy ez az azonosság a könyvben leírt megállapítások és a mindennapos tapasztalat között fennáll." (Kiemelések tőlünk.) Ma, amikor a főáramlatú közgazdászok fennen hirdetik, hogy „...a puszta tény sohasem versenyezhet a közgazdaságtudományban egy konzisztens elmélettel",s korántsem magától értetődő a tények iránti elkötelezettség. Valódi bátorságra azonban azokban az időkben volt szükség, amikor az irracionális rendszer paradox tényeinek feltárása a rendszert magát kérdőjelezte meg. Kornai János legnagyobb hatású művének már a címe - A hiány - önmagában egy tornádóval ért fel, amely darabokra törte a nagy üggyel-bajjal összemesterkedett és skolasztikus eszmefuttatásokkal gazdagon díszített „létező szocialista" épületet. A hiány után már lehetetlen volt tervszerű arányos fejlődésről vagy munka szerinti elosztásról cikkezni. Pedig Kornainak a legkevésbé sem állt szándékában szelet vetni és vihart aratni. Ő csupán leírta, amit látott. A szembenállás akkor is nyilvánvaló, ha Kornai János egészen a legutóbbi évekig mindig kínosan ügyelt arra, hogy - a pozitív közgazdaságtan filozófiáját követve - távol maradjon a politikától, s a rendszer működésének leírásából ne vonjon le semmilyen „tudományon kívüli" következtet Kornai János: A szocialista rendszer. Kritikai politikai gazdaságtan. Heti Világgazdaság Kiadói Rt., Budapest, 45. o. 2 Milgram, P.-Roberts, J.: Information Asymmetries, Strategic Behavior, and Industrial Organization. The American Economic Review, Vol. 77, No. 1.