Közgazdasági Szemle – 2002.

január - Valentinyi Ákos: Gazdasági növekedés, felzárkózás és költségvetési politika

Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. január (1-23. o.) VALENTINYI ÁKOS Gazdasági növekedés, felzárkózás és költségvetési politika A tanulmány a költségvetési politikának a növekedésre és a felzárkózásra gyakorolt kvalitatív és kvantitatív hatásait elemzi egy kis, nyitott gazdaság endogén növekedé­si modelljében. A modellgazdaságban a növekedés motorja a humántőke-felhalmo­zás, amelyben a jövedelemszintek konvergenciáját az országok közötti humántőke­externália biztosította. Modellünk figyelembe veszi az árnyékgazdaság jelenlétét, és felteszi, hogy a költségvetési politika képes mind a termelés, mind a humántőke­felhalmozás hatékonyságát befolyásolni. Ezért a kormányzat mind az adóstruktúra, mind a kiadási szerkezet megválasztásával befolyásolja a gazdaság viselkedését. A parametrizált modell viselkedése azt mutatja, hogy a tőkejövedelmekre kivette adók­nak van a legerősebb hatása a relatív jövedelemszint alakulására. Az egyéb adók és a kormányzat produktív kiadásai sokkal kisebb befolyást gyakorolnak a gazdaságra. Ez a megállapítás érvényes mind a kiegyensúlyozott, mind az átmeneti növekedési pályára. Ez azt jelenti, hogy a tőkejövedelmekre kivetett adók csökkentése - amelyet vagy a nem produktív kiadások csökkentése, vagy más adók növelése kísér - bizto­sabb módja a növekedés és felzárkózás elősegítésének, mint a produktív kiadások növelése.­ A magyar gazdaság az elmúlt néhány évben gyorsan növekedett. Ha a gazdasági növeke­dés az elkövetkező években is meghaladja az évi négy százalékot, akkor Magyarország jelentősen csökkentheti a fejlett országoktól való lemaradását. A felzárkózás azonban megrekedhet. Ez a lehetőség több mint elméleti kuriózum. Regionális különbségeket az Európai Unión belül is megfigyelhetünk (lásd Boldrin-Canova [2001] és de la Fuente [2000], Görögország egy főre jutó GDP-je például az Európai Unió átlagában kifejezve ma alacsonyabb, mint az EU-ba való belépésekor volt. Az EU leggazdagabb és legszegé­nyebb régiója között az egy főre jutó GDP különbsége ötszörös. Ezért fontos, hogy megértsük azokat a tényezőket, amelyek a felzárkózást befolyásolják. Ez a tanulmány a költségvetési politikának a növekedésre és a felzárkózásra gyakorolt kvalitatív és kvanti­tatív hatásait elemezi egy kis, nyitott gazdaság endogén növekedési modelljében, ahol a növekedés motorja a humántőke-felhalmozás, az országok közötti humántőke-externália biztosítja a jövedelemszintek konvergenciáját, és amely az árnyékgazdaság jelenlétét is modellezi. A költségvetési politika képes mind a termelés, mind a humántőke-felhalmo­zás hatékonyságát befolyásolni. Ezért a kormányzat mind az adóstruktúra, mind a kiadá­si szerkezet megválasztásával befolyásolja a gazdaság viselkedését. * A tanulmány eredetileg a Magyar Nemzeti Bank számára készült. A benne található megállapítások kizárólag a szerző véleményét tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az MNB álláspontjával. Köszönet Kiss Gábornak és egy anonim lektornak a tanulmány korábbi változatához fűzött értékes megjegyzéseiért. Valentinyi Ákos University of Southampton, az MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpontja, CEPR,

Next