Közgazdasági Szemle – 2013.

január - TANULMÁNY - Békés Gábor - Halpern László - Muraközy Balázs: Külkereskedelem és a vállalatok közötti különbségek

­y­v KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, LX. ÉVF., 2013. JANUÁR BÉKÉS GÁBOR-HALPERN LÁSZLÓ­Külkereskedelem és a vállalatok közötti különbségek Cikkünk vállalati mérleg- és termékszintű külkereskedelmi adatok alapján mu­tatja be a magyar külkereskedelem általános jellemzőit, valamint az exportdi­namika sajátosságait. Empirikus elemzésünk a heterogén vállalatokra építő mo­dellek logikáját követi. Ezekkel a modellekkel összhangban azt találtuk, hogy a magyar külkereskedelem erősen koncentrált, így például a vállalatok 5 százaléka bonyolítja az export és az import több mint 80 százalékát. A külkereskedő válla­latok (exportálók és importálók egyaránt) jelentősen termelékenyebbek, mint az egyéb szempontokból hasonló, nem külkereskedő vállalatok, sőt a külkereskedel­mi státus fontosabb szerepet játszik a vállalatok közötti különbségekben, mint a hazai vagy külföldi tulajdon. Bemutatjuk a magyar külkereskedelem empirikus kutatásának néhány fontosabb - az export és import viszonyára, az innováció szerepére, valamint a külkereskedelem stabilitására vonatkozó - eredményét is, amelyek alapján kijelenthető, hogy a vállalatok külpiacra való kilépése a verseny­­képesség és a növekedés szempontjából kulcskérdés, a gazdaságpolitikának ezt kell szem előtt tartania és megfelelő eszközökkel támogatnia.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: D24, F14, L25. A gazdasági növekedésben, a fejlettebb országokhoz történő felzárkózásban komoly szerepet játszik az, hogy egy ország vállalatai képesek-e sikeresen bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. A közgazdaságtan régóta vizsgálja, hogy miképpen hat az országok exportszerkezetére a tényezőellátottság, és milyen hatásokkal jár a külkereskedelem előtt álló akadályok lebontása az országok közötti munkamegosz­tásra és a jólétre. Az utóbbi évtizedben kibontakozó, a Melitz [2003] által elindított „új-új” külkereskedelmi elmélet a termelési tényezők mellett a vállalati termelékeny­ség különbözőségének kiemelkedő szerepére is felhívja a figyelmet. A vállalatok közötti heterogenitás figyelembevétele befolyásolja a külkereskede­lem és a globalizáció erősödésének hatásáról alkotott képünket, a szűken definiált . A tanulmány az OTKA K-81947 sz. kutatás támogatásával készült. A szerzők köszönetet monda­nak Ilyés Istvánnak kiváló asszisztensi munkájáért. Békés Gábor az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos munkatársa. Halpern László az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet kutatási igazgatója. Muraközy Balázs az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos munkatársa.

Next