Közgazdasági Szemle – 2017.

január - Török Ádám: A brexit közbenső állapota

KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, LXIV. ÉVF., 2017. JANUÁR (1-16. o.) TÖRÖK ÁDÁM A brexit közbenső állapota Volt egyszer egy kvantumelméleti gondolatkísérlet, amely a „sem élő, sem holt” jel­legű átmeneti állapotok megjelenítéséhez, a filozófiai érdeklődésűek számára pedig a bennük való metafizikai elmélyedéshez adott szemléletes eszközt. Ezt a gondolatkí­sérletet ma Erwin Schrödinger macskamodelljeként ismerjük. Ez a tanulmány a brexit elemzéséhez próbál kiindulni a macskamodellből. A brexit folyamata megkezdődött ugyan a 2016. júniusi brit népszavazással, jogi értelemben azonban valójában még nem is létezik. 2016 őszén ugyan várható, hogy a brit kormány 2017-ben elindítja majd a kiválás folyamatát, korántsem biztos azonban, hogy ezt a folyamatot belátható időn belül le is lehet zárni. Többek között azért, mert nem látható olyan kereskedelempoliti­kai modell, amely mindkét felet kielégítené. Például nem látszik kivitelezhetőnek, hogy az Egyesült Királyság az egységes európai piac keretei között maradna, az EU viszont elérné a munkaerőpiac nyitottságának megtartását. A két fél kompromisszumos stratégiája könnyen a halogatás lehet: folyamatosan hangsúlyozhatnák, hogy a brexit megkezdődött, miközben fenntartják az integráció 2016 előtti állapotát, így pedig éve­kig fennmaradhatna a 2016-ban egyelőre megfigyelhető átmeneti macskaszituáció. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, F15. A brexit nem is világosan meghatározott fogalom. A brexitről szóló népszavazás csak kezdeményezte, szigorú jogi értelmezésben pedig csupán ajánlotta az Egyesült Király­ság kiválását az EU-ból, a brexit folyamata azonban ezzel még nem feltétlenül indult el. Hol tart akkor a folyamat? Vannak, akik már most „brexit utáni helyzetről” vagy „2016. június 23-i brexitről” beszélnek, de ez nyilván nem igaz. Természetesen nem védhető jól az az álláspont sem, amely szerint a brexit ügyében eddig nem is történt semmi visszafordíthatatlan. Könnyen lehet, hogy valahol a két álláspont között van az igazság, azt viszont eléggé nehéz lenne leírni a közgazdaságtanban gyakran alkal­mazott bináris (igaz­ hamis) logikával. * Köszönet illeti Konka Boglárkát igen hasznos és alapos segítségéért. A tanulmány irodalomfeldolgo­zási módszere eltér a szokásostól: a brexit előtörténete egyelőre igen rövid, így kevés tudományos forrás áll rendelkezésre a folyamatról. A tanulmány szerzője ezért alig támaszkodhatott tudományos cikkekre, helyettük szakpolitikai elemzéseket, szakértői anyagokat és műhelytanulmányokat kellett felhasználnia. Török Ádám akadémikus, egyetemi tanár, Pannon Egyetem és BME (e-mail: torok.adam@yahoo.com). A kézirat első változata 2016. november 16-án érkezett szerkesztőségünkbe. DOI: http://dx.doi.org/10.18414/KSZ.2017.Ll

Next