Közgazdasági Szemle – 2017.
január - Török Ádám: A brexit közbenső állapota
KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, LXIV. ÉVF., 2017. JANUÁR (1-16. o.) TÖRÖK ÁDÁM A brexit közbenső állapota Volt egyszer egy kvantumelméleti gondolatkísérlet, amely a „sem élő, sem holt” jellegű átmeneti állapotok megjelenítéséhez, a filozófiai érdeklődésűek számára pedig a bennük való metafizikai elmélyedéshez adott szemléletes eszközt. Ezt a gondolatkísérletet ma Erwin Schrödinger macskamodelljeként ismerjük. Ez a tanulmány a brexit elemzéséhez próbál kiindulni a macskamodellből. A brexit folyamata megkezdődött ugyan a 2016. júniusi brit népszavazással, jogi értelemben azonban valójában még nem is létezik. 2016 őszén ugyan várható, hogy a brit kormány 2017-ben elindítja majd a kiválás folyamatát, korántsem biztos azonban, hogy ezt a folyamatot belátható időn belül le is lehet zárni. Többek között azért, mert nem látható olyan kereskedelempolitikai modell, amely mindkét felet kielégítené. Például nem látszik kivitelezhetőnek, hogy az Egyesült Királyság az egységes európai piac keretei között maradna, az EU viszont elérné a munkaerőpiac nyitottságának megtartását. A két fél kompromisszumos stratégiája könnyen a halogatás lehet: folyamatosan hangsúlyozhatnák, hogy a brexit megkezdődött, miközben fenntartják az integráció 2016 előtti állapotát, így pedig évekig fennmaradhatna a 2016-ban egyelőre megfigyelhető átmeneti macskaszituáció. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, F15. A brexit nem is világosan meghatározott fogalom. A brexitről szóló népszavazás csak kezdeményezte, szigorú jogi értelmezésben pedig csupán ajánlotta az Egyesült Királyság kiválását az EU-ból, a brexit folyamata azonban ezzel még nem feltétlenül indult el. Hol tart akkor a folyamat? Vannak, akik már most „brexit utáni helyzetről” vagy „2016. június 23-i brexitről” beszélnek, de ez nyilván nem igaz. Természetesen nem védhető jól az az álláspont sem, amely szerint a brexit ügyében eddig nem is történt semmi visszafordíthatatlan. Könnyen lehet, hogy valahol a két álláspont között van az igazság, azt viszont eléggé nehéz lenne leírni a közgazdaságtanban gyakran alkalmazott bináris (igaz hamis) logikával. * Köszönet illeti Konka Boglárkát igen hasznos és alapos segítségéért. A tanulmány irodalomfeldolgozási módszere eltér a szokásostól: a brexit előtörténete egyelőre igen rövid, így kevés tudományos forrás áll rendelkezésre a folyamatról. A tanulmány szerzője ezért alig támaszkodhatott tudományos cikkekre, helyettük szakpolitikai elemzéseket, szakértői anyagokat és műhelytanulmányokat kellett felhasználnia. Török Ádám akadémikus, egyetemi tanár, Pannon Egyetem és BME (e-mail: torok.adam@yahoo.com). A kézirat első változata 2016. november 16-án érkezett szerkesztőségünkbe. DOI: http://dx.doi.org/10.18414/KSZ.2017.Ll