Közgazdasági Szemle – 2018.
január - Csaba László: Az intézményi gazdaságtan és a főáram
CSABA LÁSZLÓ k I merült - szovjet matematikai iskola képviselője, Leonyid Kantorovics nyerte el még 1975-ben, mégpedig a neoklasszikusok érdeklődésének középpontjában álló optimális forráselosztás témájában végzett - vagyis hangsúlyozottan nem rendszer- vagy térségspecifikus - kutatásaiért (Kantorovich [1965]). Ha azonban a közvetlen tudományos hatást vizsgáljuk - itt természetesen nem jelentkezik egy-egy eredmény társadalmi relevanciája -, akkor az orosz Nobel-díjas legtöbbször idézett, társszerzős cikkét 1610, a második legtöbbet idézett munkáját 1100 alkalommal idézték. Ugyanezen adatbázis szerint viszont Kornai A szocialista rendszerére csak az angol nyelvű kiadást számítva 3435, A hiány angol nyelvű kiadására pedig 3250 alkalommal hivatkoztak. Kornai könyveinek hatása eme mérhető szempont szerint is figyelemreméltóan nagyobb. Kornai kimutatható - formális - hatása jelentősen meghaladja számos későbbi Nobel-díjra méltatott pályatársáét is. Például a 2016-ban kitüntetett Bengt Holmström (3141 és 1668 idézet), a 2005. évi győztes, Robert Aumann (2851 és 1930) vagy a 2012- ben díjazott Alvin Roth (2700 és 2492) is alulmarad. Ha az öt legtöbbet hivatkozott művet vesszük alapul, Kornai előnye mindahányukkal szemben utcahossznyivá nő, és még inkább ez a helyzet a teljes idézettség tekintetében. Kornai művei kivétel nélkül megjelentek magyarul, és emellett számos más, a művek célközönsége szempontjából fontos nagy nyelven, így kínaiul, németül és oroszul is. Ez a művek társadalmi hatása és alkalmazása szempontjából sem közömbös, de önértéke is van (a szépirodalomban, a történettudományban, de a matematikában sem vonja kétségbe ezt senki). Ilyen háttér mellett válik igazán izgalmassá az a rejtély, amelyet már azonosított az elmúlt évtizedek számos megfigyelője. Miképpen lehet az, hogy Kornai több mint fél évszázados személyes és publikációs jelenléte, igen eredeti és a főáram mikroökonómiai vonalával sok tekintetben egybevágó - általában már korábban közreadott - meglátásai nem váltak a főáram és az ezt leképező globális közgazdasági doktori program szerves részévé? Az sem kézenfekvő, hogy a szocializmus idején szinte kötelező - Nyugaton is megfigyelhető - idézettség csökkenjen, miközben a felismerések intellektuális ereje és eredetisége változatlanul nagy. Válaszunkat majd az írás végén adjuk meg. Most legyen elég annyit előrebocsátanunk, hogy Kornai János sok évtizedes és igen szerteágazó munkásságát, a különböző tudományágakra és a gyakorlatra tett hatását ma még aligha tudjuk kellő mélységben áttekinteni. Mint bemutatjuk, munkásságának vezérfonalát jelenti a Google Scholar (letöltve 2017. május 23.). E forrás korlátozott megbízhatóságát és módszertani gyengéit magunk is többször szóvá tettük, első közelítésnek azonban tisztán szemléltetési célra nincs jobb. 2 Google Scholar (letöltve: 2017. augusztus 26.): A díj - odaítélését követően - természetesen inflálja az idézettséget. A Scopus és a Web of Science más adatokat közöl, mivel a gyűjtés köre csak az általuk kiemelt folyóiratokra vonatkozik, könyvek és könyvfejezetek, valamint más tudományos közlemények egyáltalán nem szerepelnek, mint ahogy nem jelenik meg az angol-amerikai akadémiai körön kívüli (például német, orosz vagy francia nyelvű) munkákban történő említés sem. Az érdeklődőknek a hozzáférést jelentősen megkönnyíti, és épp ezért a rövid, egyértelmű értékelést kizárja, hogy az életmű jelentős része, különösen az elmúlt negyedszázad termése online is elérhető a szerző igényes honlapján: www.kornai-janos.hu.