Közigazgatástudomány, 1938 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1938 / 1. szám
2 jogosult. Eddigi egyoldalúságában egyik sem vezet megnyugtató eredményre. Ezért már megindult a két iránynak egymás keresése és a két kontinens elméletének fejlődése egymás felé. Angliában és Amerikában is elismerik már külön közigazgatási jognak a létét és megindult annak a fejlődése. Viszont az európai kontinensen is tért hódít a közigazgatásban az eredményesség és gazdaságosság követelménye, amit a kontinensen racionalizálásnak hívnak. Amerikában az egyetemeken külön van a jogi kar (Lam School) és az államtudományi kar (Political Science Department). A közigazgatással való elméleti foglalkozás fejlettebb az utóbbiakban, és ahogyan ezt igen magas fokon művelik, az szoros szellemi rokonságban van a közigazgatástannak azzal a felfogásával, amelyet a kontinensen Lorenz von Stein, s nálunk Concha Győző, képviselt és amely itt a közigazgatási jog művelése mellett az utóbbi évtizedekben teljesen háttérbe szorult. A közigazgatástudomány művelése a mai időkben tehát inkább, mint bármikor máskor, szükségessé teszi a külföldi tudományos irodalom figyelemmel kísérését. A háború előtti magyar tudományos irodalmon szembeszökően érvényesült a német tudomány túlnyomó befolyása és mellette csak a francia jutott számottevő szerephez. Kevés volt az érdeklődés az olasz iránt és meglehetősen figyelmen kívül hagyta az egész angol irodalmat és fejlődést. Intézetünk célkitűzéséből folyik, hogy ép annyi gonddal és alapossággal tartsa számon az angolszász tudományos termelést, mint az európai kontinensnek forradalmon átment nagyhatalmainak irányát és a francia irodalmat. 3. A közigazgatás tudományos művelése tehát gyökeres átalakuláson megy át és horizontja sokszorosan kitágult. De nem csak a közigazgatás tudománya ment át ebbe a nagyjelentőségű ríz korszakába, hanem maga a közigazgatás is a XX. század államában új helyzetben van. A törvényhozás, közigazgatás és igazságszolgáltatás egyensúlyán felépülő XIX. századbeli állam fokozatos fejlődés folytán odajutott, hogy a közigazgatás túlsúlya a másik két funkcióval szemben tagadhatatlan. Ez a fejlődés sokáig észrevétlen volt. A világháború óta oly nyilvánvaló, hogy követeli a figyelembevételt. A XIX. század államának át kell alakulnia a XX. század államává. Az átalakulást követeli és kikényszeríti az a nagy technikai fejlődés és az a gazdasági, kapitalista fejlődés, amely a kettő közé esik. Az átalakulást három nagyhatalom másként, mint mélyreható forradalommal, nem tudta megoldani. Az angolszász államok nyújtják a legjobb példát a forradalom nélküli átalakulásra, az evolúcióra, de nem mondhatják el még magukról.