Közlekedés, 1948 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1948-11-01 / 9. szám
W4A thwrmiher I. KÖELEKÍVI» am It in ............... t . A magyar szakszervezetek XVI. kongresszusa, visszatekintve a Szakszervezeti Tanács fennállásának 50 esztendejére, büszke elégétellel állapítja meg hogy a magyar munkásosztály félévszázados harcai, a munkásosztály legjobbjának odaadása és áldozta, nem voltak hiábavalók: a magyar munkásosztály a félfeudális és nagytőkés reakcióval vívott — vereségekben és sikerekben gazdag— küzdelmei közepette hatalmas erővé szerveződött, az ország vezető erejévé lett. Miután a dicsőséges szovjet hadsereg felszabadította az országot, a munkásosztály élt a lehetőséggel és Szövetségben a parasztság millióival, sikerrel megvívta a harcot az új Magyarország felépítséért. A munkásosztály vezetésével a magyar dolgozó nép a német fasiszták és magyar cinkosaik által elpusztított országot niéhány esztendő megfeszített, kemény munkájával újjáépítette, de nem a kizsákmányoló osztályok, nem a nagybirtokosok és nagytőkések, hanem saját maga számára. Magyarország gazdasági szerkezete alapvetően megváltozott. A feudális nagybirtokosok földje parasztkézre jutott. A gyáripar, a hitelszervezet, a külkereskedelem diintőleg az állam kezébe került. A munkásosztály, megszilárdítva szövetségét a dolgozó parasztsággal, évekig tartó súlyos harcokban sorozatos csapásokat mért a nagybirtokos, tőkés és zsírosparaszti reakcióra, felszámolta a nagybirtokos osztályt, kiszorította a hatalomból a totó feosztályt, létrehozta a népi demokratikus államhatalmat, a munkásosztály és a dolgozó parasztság államhatalmát a munkásosztály vezetésével. E gazdasági s politikai győzelmek elsősorban a munkaegységnek köszönhetők, amelyént a Magyar Kommunista Párt a baloldali szociáldemokraták támogatásával szívós harcot folytatott a szociáldemokrata jobboldal, a belső osztályellenség, és az imperialisták ellett. E harc eredménye a szociáldemokrata jobboldal ideológiai és szervezeti szétzúzása, a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása lett. A magyar szakszervezetek teljes erejükkel támogatják a Magyar Dolgozók Pártját, mely vezeti a magyar munkásosztályt, a magyar dolgozó népet minden-’zsákmányolás megszüntetéséért, a szocializmus megvalósításáért folyó harcban. A Magyarországon végbement gazdasági és hatalmi változások eredményeként Magyarország rálépett a szocializmus építésének útjára. A tervgazdálkodással, a hároméves tervvel a magyar dolgozó nép megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását. A szocializmus építésének döntő kérdése, az iparnak, elsősorban a nehéz- és gépiparnak fejlesztése, mert az ipar és ezen belül a nehéz- és gépipar az egész nemzetgazdaság alapja és motorja, mert a nehéz- és gépipar fejlesztése biztosítja nemcsak a tömegfogyasztást szolgáló könnyűipar kifejlődését, hanem a mezőgazdaság gépesítését is, ami viszont a termelőszövetkezetek kialakításával egyetemben a mezőgazdaság szocialista útra való átvezetésének előfeltétele. Ezeket a feladatokat a gazdasági és hatalmi állásaikból, kiszorított volt uralkodó osztályok és maradványok, valamint a kulákság fokozódó ellentállása, az osztályharc élesedése közepette kell megoldani. Az osztályharcot méginkább kiélezi az a támogatás, melyet az imperialisták a kizsákmányoló osztályoknak és maradványaiknak nyújtanak, melynek követketében ezek Magyarország külső ellenségeinek hajaáruló ügynökségévé alakulnak át. A reakciós erők fő góca, a külföldi imperialisták fő támasza ma a klerikális reakció, élén Mindszenty érsekkel, akit nyíltan, vagy burkoltan támogat a reakció minden válfaja. Határozottan leszögezve, hogy a szervezett munkásság a teljes vallásszabadságnak és az egyházak szabad működésének híve, a Kongresszus 1.800.000 szervezett dolgozó nevében sürgeti és követeli, hogy a kormányzat vessen véget Mindszenty József demeokráciaellenes ézelmeinek, a nép egységének megbontására irányuló klerikális izgatásnak, az imperialisták érdekét szolgáló háborús rémhírterjesztésnek, templomi szószék felhasználásának népellenes politikai agitáció céljaira. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének fejlesztése érdekében a Kongresszus helyesli és támogatja a Magyar Dolgozók Pártja kezdeményezését a Függetlenségi Front újjászervezésére, az összes demokratikus erők, az országépítésben résztvevő társadalmi rétegek szorosabb összefogásának kiépítésére. Ebből az összefogásból, az új Függetlenségi Front munkájából a Szakszervezetek vállalják az őket megillető részt. A belső osztályellenség és az imperialisták aknamunkájával, szabotázstevékenységével szemben a Kongreszszus fokozott éberségre hívja fel a munkásosztolist, az egész dolgozó népet. n. A Magyar Szakszervezetek XVII. kongresszusa jóváhagyja a Szakszervezeti Tanácsnak a XVI. kongresszus óta folytatott tevékenységét és megállapítja, hogy munkájának irányvonala általában helyes volt. 1. A Szakszervezeti Tanács vezetésével a szakszervezetek a munkavállalók döntő többségét egyesítették soraikban, bevonták az országépítés munkájába. 2. A Szakszervezetek jó támaszai voltak a Magyar Kommunista Párt és a szociáldemokrata baloldal harcának a reakció ellen, a munkásegységért és jelentős szerepük volt abban, hogy sikerült megteremteni a magyar munkásosztály, a dolgozó nép vagy egységes pártját, a Magyar Dolgozók Pártját és kiszorítani a hatalomból s a városban döntőleg gazdasági pozícióikból is a kizsákmányoló osztályokat. 3. Érdeme a szakszervezeteknek, hogy a dolgozó tömegeket a hároméves terv végrehajtásáért, a termelés fejlesztéséért ■mozgósították, megszervezték a munkaversenyt, az élmunkás és brigád-mozgalmat. Jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy elértük a háború előtti termelési színvonalat s így nem utolsó sorban nekik köszönhető, hogy célul tűzhettük, fei a hároméves terv megvalósítását 2 év és 5 hónap alatt. h. A szakszervezetek összeegyeztetve a dolgozók érdekeinek védelmét a népi demokratikus állam érdekeivel, bérpolitikájukkal (kollektív szerződések, teljesítmény bérrendszer, stb.) elérték, hogy a dolgozók életszínvonala a stabilizáció első hónapjaihoz képest közel kétszeresére emelkedett. Ugyanakkor jelentős szociálpolitikai és kulturális vívmányokat biztosítottak a dolgozóknakfizetett szabadság, tománcvédelem, egyenlő munkáért egyenlő bérlőknek és fiataloknak, munkásüdültetés, üzemi napközi otthonok, üzemi étkeztetés, kultúr-03 sportmozgalom kifejlesztése, a dolgozók társadalmi és állami oktatása,, stb.). Megállapítva az igen jelentős sikereket,, a Kongresszus ugyanakkor leszögezi, hogy a szakszervezeti mozgalomban és a szakszervezeti vezetésben komoly hiányosságok és hibák is voltak és vannak: a tagságnak csak aránylag tárg részét sikerült bevonni az aktív munkába s a szakszervezeti mozgalom elmaradt a tagság széles tömegeinek politikai nevelése és felvilágosítása terén. Nem tudatosította eléggé a szervezett munkásság és általában a dolgozók között azt a döntő fordulatot, mely a magyar demokráci, fejlődésében — a polgári demokráciától a népi demokráciához — bekövetkezett! Nem vitte be kellő mértékben a dolgozók tudatába, hogy a népi demokrácia kialakulásával Magyarországon alapvetően meg kell változnia a munkásosztály, a dolgozók viszonyának a termeléshez, az államhoz. Maguk a szakszervezetek elkésve fordultak a termelés kérdései felé. Elmaradtak új szakszervezeti funkconáriusok új szakszervezti káderek felkutatásában és kinevelésében. Nem folytattak tudatos, következetes harcot a szakszervezetekben itt-ott jelentkező bürokratizálódás ellen. A szakszervezetek döntő feladatai minél szélesebb dolgozó tömegeket bevonni a szocialista építés munkájába és tudatosítani bennük, hogy végső fokon egyéni érdekeik és a közösség érdekei egybeesnek. Fokozottan kell harcolniuk a termelés emeléséért, a minőség megjavításáért, a selejt csökkentéséért, a kollektív szerződések és a teljesítmény-bérrendszer betartásáért, a közösség rovására nema lazítások útján, csalárd módon elírt jogosulatlan bértöbblet ellen, a normák helyes megállapításáért, a munka termelékenységének növeléséért, a termelékenység háború előtti színvonalának eléréséért és túlszárnyalásaiért. A szakszervezetek elsőrendű feladata továbbra is a gyárak, műhelyek és munkabrigádok versenyének megszervezése és fejlesztése a termelési tervek végrehajtásáért és túlszárnyalásaiért! A verseny keretében tömegmozgalommá kell fejleszteni az élmunkás mozgalmat. Meg kell szervezni a munkaverseny tapasztalatainak kicserélését, rendszeresen ellenőrizni kell a versenyfeltételek teljesítését, az ellenőrzésbe , maguknak a terveknek kidolgozásába termelési értekezletek útján be kell vonni a dolgozókat. Küzdeni kell a munkafegyelem további megszbrdításáért, erősíteni kell a gyárak, üzemek vezetésében a személyi felelősséget támogatni és ellenőrizni kell munkájukban a termelés vezetőit. A szakszervezetek feladata védeni a dolgozók érdekeit a bér- és munkaviszonyok terén, egészségügyi, szociális és kulturális vonatkozásban. Ellenőrizniük kell a munkaügyi törvények és rendeletek, a kollektív szerződések betartását a magánparban a tőkésekkel szemben, de az államosított üzemekben azokkal a vállalatvezetőkkel szemben is, akik bár a nép államának képviselői, mégis követhetnek el a dolgozók rovására hibákat és mulasztásokat. A szakszervezeteknek irányt kell venniök arra, hogy fokozatosan kezükbe vegyék a társadalombiztosítást és egységesítsék a különféle társadalombiztosító intézeteket. Első lépésként 1948 végéig meg kell valósítani az OIT és a MABI egyesítését. A Kongresszus magáévá teszi azt az alulról jövő kezdeményezést, hogy a dolgozók keresetük 1%-ával járuljanak hozzá, az öregségi jómadélysíphoz az öregségi járadék 50%-os felemelése érdekében. A segélyezés terén biztosítani kell az üzemi, a szakszervezeti és a társadalombiztosító intézetek által nyújtott segélyezés összhangját. Irányt kell venni arra, hogy az összes szakszervezetek tagjaiknak házassági, újszülötti, haláleseti és rendkívüli segélyt nyújtsanak. Ugyan,ekkor harcot kell folytatni a segélyezés terén a közérdeket sértő visszaélések ellen. Tovább kell fejleszteni a dolgozók üdültetését, megszüntetve azt az állapotot, hogy míg egyes üdülők nincsenek kellőképpen kihasználva, addig számos üzem dolgozóinak alig van üdülési lehetősége. Ki kell epítani az üzemi bölcsédék intézményét, az óvodáskorú gyermekek részére üzemi és körzeti napközi otthonok felállítását kell szorgalmazni. A szakszervezeteknek az eddiginél nagyobb gondot kell fordítaniuk a kulturális tömegmunka kifejlesztésére, a dolgozók kulturális öntevékenységének, szórakozásának megszarvertésére, a munkásotthonokban kultúráiig klubélet teremtésére. Még jobban ki kell építeni a szakoktatást, fejleszteni kell a szakszervezeti szemináriumokat, szabadegyetemeket, általában fel kell karolni és támogatni kell a dolgozók művelődési törekvéseit. A maridiság leküzdésére széles körben kell terjeszteni a természettudományos ismereteket. Tanulmányi segélyekkel, szakszererű ösztöndíjakkal kell támogatni a tehetséges munkásokat közép- és főiskolai tanulmányaikban. Üzemi bizottsági tagok, bizalmiak és a szakszervezeti munka különböző területein működők Számára szaktanfolyamokat kell szervezni. Rendszeresíteni kell az új szakszervezeti káderek felkutatására, megismerésére s nevelésére irányuló munkát. A szakszervezeteknek messzemenően támogatniok kell a dolgozók (üzemek, szereszervesetek) spermazgálmát, hogy ezzel is hozzájáruljanak a munkásfiatalság testi és szellemi megedzéséhez, nem utolsó sorban a honvédelem érdekében is. A Kongresszus megállapítja, hogy a szakszervezeti nőmozgalom komoly eredményeket ért el és szükségesnek tartja, hogy az egyes szakszervezetek, valamint a Szakszervezeti Tanács továbbra is messzemenő támogatást nyújtsanak a nőmozgalomnak, küzdjék le a nők vezetőhelyekre állításával szemben észlelhető elfogultságot és mind nagyobb mértékben vonják be a dolgozó nőket a szakszervezeti vezetés munkájába. A Kongresszus messzemenő támogatásáról biztosítja a szervezett munkásifjúságot,és annak vezető szervét, a SzIT-ét. Kötelességévé teszi a szakszervezeseknek, hogy az eddigi, ml még nagyobb mértékben támogassák a Szít munkáját, amely a munkásifjúság szocialista szervezésére és nevelésére irányul. A munkásosztály politikai egységének megteremtése, a Szakszervezeti mozgalom fejlődése, az ország gazdasági szerkezetének és hatalmi viszonyainak megváltozása lehetővé és szükségessé tette, hogy a magyar Szakszervezetek történelmi jelentőségű lépést tegyenek előre és magasabb szervezeti formára térjenek át. A Kongresszus kimondja, hogy szájánál szervezeteket fokozatosan iparági szervezetekké kell fejleszteni, annak az elvnek alapján, hogy egy üzemnek minden dolgozója egy szakszervezethez tartozzék. Az üzemekben, intézményekben és hivatalokban létre kell hozni a szakszervezetek helyi csoportjait. A szakszervezeti munka súlypontjának a munkahelyen kell lennie. A létesítendő üzemi szakszervezeti helyi csoport vezetőégerve az üzemi bizottság lesz, amely irányítja a nagyüzemekben választandó műhelybizottságokat és rajtuk keresztül az egész üzem bizalmi testületét. Az üzemi bizottságok, a műhelybizottságok tagjait, valamint az egyes műn. kiscsoportok bizalmiéit a szakszervezet, demokrácia követelményeinek megfelelően a szakszervezet tagjai közvetlen, titkos szavazással választják meg. Az üzemi bizottság megválasztását a szakszervezet központi vezetősége, a műhelybizottságok és a bizalmiak megválasztását az üzemi bizottság hagyja jóvá. A megválasztott bizottságok és bizalmiak munkájukról választóiknak rendszeresen beszámolni tartoznak. Az üzemi bizottság saját kebeléből választja titkárét és elnökét. Az üzemi bizottság felelős vezetője ,a titkár. A műhelybizottság saját kebeléből titkárt választ. Az üzemi bizottság tikára, vagy más tagja, ha függetlenítve van, a szakszervezet alkalmazottjává válik. A műhelybizottságok tagjai és a bizalmiak nem lehetnek függetlenített alkalmazottak, hanem részt kell venniük a termelő munkában és az üzemi bizottságok tagjai közül is csak annyit szabad függetleníteni, amennyi az előírásnak megfelel. A magántőke kezén lévő üzemekben és vállalatokban az üzemi bizottságok, átalakulva az üzemi szakszervezeti csoport vezető szerveivé, tovább gyakorolják eddigi jogkörüket. Az iparági szakszervezetek megteremtése során a kisiparban dolgozók szervezeti összefogásának fejlesztése érdekében a szükséges szervezeti átépítésről a Szakszervezeti Tanácsnak kell gondoskodnia. A szakszervezeti demokrácia alapelvei, a szakszervezeti mozgalom fejlődésének érdeke megkövetli, hogy az önkéntes tagságot kivétel nélkül mindenütt megvalósítsák és általánossá tegyék. A szakszervezeti járulék hivatalból való levonását a bérből, vagy fizetésből, ott, ahol ezt még nem szüntették meg, haladéktalanul meg kell szüntetni. A Kongresszus éberségre hív fel az imperialistákat szolgáló jobboldali szociáldemokraták, a munkásság egységének megbontására irányuló esetleges kísérleteivel szemben és felszólítja a dolgozókat, hogy a munkáso"e gygéget, mint szemük fényét, védelmezzék. A Kongresszus szükségesnek tartja Irányelvek kidolgozását a szakszervezetek szerepéről, munkájáról és feladatiról. Ezeknek az irányelveknek célja, hogy a szakszervezetek gyakorlati munkájuk számára egységes elvi alapot nyerjenek. A Kongresszus az irányelvek kidolgozásával a Szakszervezeti Tanácsot bízza meg. nx A magyar szakszervezetek az osztályharcos nemzetközi munkásmozgalom részét alkotják, eltéphetetlen szolidarítás fűzi őket a tőkés kisákmányolás, a nemzeti, a gyarmai elnyomás, a reakció minden válfaja ellen küzdő dolgozó tömegekhez ,s szabadságszerető népekhez. A magyar szakszervezetek a munkásinternacionalizmus szellemében küzdenek a népek testvériségéért, szabadságáért és függetlenségéért. Éppen ezért harcolnak az impe- ’ rialista háborús uszítók ellen, akik — élükön az amerikai imperialistákkal — a népek függetlenségére és szabadságára törnek, a világ demokratikus és szocialista mozgalmát igyekeznek megsemmisíteni, a gyarmati népek szabadságharcát akarják elfojtani, háborút készítenek elő a Szocialista Szovjetúnió és a szocializmust építő népi demokráciák ellen. Az amerikai imperialisták és csatlósaik szerte a világon a legsötétebb reakciós és fasiszta erőket, a dolgozó nép legádázabb ellenségeit és hóhérait támogatják Németországban éppúgy, mint Franciaországban, Spanyolországban és Görögországban éppúgy, mint nálunk Magyaroszágon. Az amerikai imperialisták és csatlósaik háborús uszításával szemben a békét és a társadalmi haladást meg lehet védeni a munkásosztály nemzetközi összefogása, a szabadságszerető népek tömörülése, a világ demokratikus és szocialista erőinek egységfrontja útján. A Kongresszus 1.600.000 szervezett magyar dolgozó nevében teljes szolidaritásáról biztosítja " a következetes sztálini békepolitikát folytató Szovjetuniót és határozottan síkraszáll a magyar népi demokrácia és a Szovjetunió, valamint a többi népi demokratikus állam imperialista" ellenes, önvédelmi szövetség© mellett. Szolidaritásáról biztosítja az amerikai imperialisták és belföldi ügynökeik ellen hősiesen küzdő francia és olasz szervezett munkásságot, a hős görög, kínai, spanyol, indonéz és vietnami népet. A Kongresszus harcos üdvözletét küldi a Szakszervezeti Világszövetségnek és megbélyegzi az angol szakszervezetek jobboldali vezetőit, akik az imperializmus érdekében igyekeznek megbontani a nemzetközi szakszervezeti egységet. A Kongresszus megbélyegzi és elítéli a Jugoszláv Kommunista Párt áruló vezetőit, Titót és csoportját, akik szepibefordultak a népi demokráciákkal, a Szovjetunióval és elárulva saját népük érdekeit, az imperialisták szolgálatába szegődtek. A magyar Szervezett munkásság változatlanul szolidáris a hős jugoszláv dolgozó néppel és bízik benne, hogy végetvetve áruló vezetői bűnös tevékenységének, visszavezeti országát a demokratikus és szocialista népek békefrontjába. A béke védelmében a magyar Szakszervezetek szükségesnek tartják Magyarország véderejének kiépítését, a magyar honvédség megerősítését, támogatják a magyar köztársaság kormányzatát erre irányuló munkájában és felszólítják a magyar munkásosztályt, a dolgozó népet honvédségünk támogatására. A magyar szakszervezetek kijelentik, hogy minden erejüket latba vetik a béke, a népi demokrácia vívmányai, a szocialista építőmunka feltételeinek megvédelmezésére az imperialista háborús uszítókkal és magyarországi ügynökeikkel szemben, hogy teljes erőivel támogatják a nagy szocialista Szovjetúnió vezetése alatt a békét, a társadalmi haladást, a nemzeti függetlenséget védelmező nemzetközi szocialista frontot. HATÁROZATI JAVASLATA A Magyar Szakszervezetek XVII. Kongresszusának