Közlekedés, 1969 (59. évfolyam, 1-24. szám)
1969-10-10 / 19. szám
Köszönjuk a VII. Szakszervezeti Világkongresszust! Munkakongresszus előtt Október 17—31. között Budapesten kerül megrendezésre a VI. Szakszervezeti Világkongresszus, amelyre 124 ország 230 szakszervezete kapott meghívást. Nagy nemzetközi szakszervezeti esemény színhelye lesz október második felében a magyar főváros, hiszen egy SZDSZ-kongresszus sohasem formális aktus, hanem olyan határozathozatallal, irányvonal-meghatározással jár, amely komoly kötelezettségeket ró a nemzetközi szakszervezeti mozgalomra. Olyan határozatok születnek minden SZVSZ-kongresszuson, amelyeknek nemzetközi visszhangja támad, amelyeknek jelentősége rendkívül komoly a nemzetközi munkásmozgalomban, a nemzetközi helyzet alakulásában. Az SZVSZ világkongreszszusa óta — amelyet 1945-ben, Párizsban tartottak meg — bebizonyosodott, hogy valóban nagy nemzetközi szakszervezeti vitát jelentenek az SZDSZ kongresszusai, a szakszervezeti világ mindenkori legégetőbb kérdései kerülnek ezeken a tanácskozásokon megvitatásra. A budapesti tanácskozáson sem lesz másként. A budapesti kongresszus egyik fontos, jelemző vonása, hogy a szakszervezeti világkongresszus nyitva áll minden olyan ország, kontinentális és világszinten működő szakszervezet számára — akár tagja az SZDSZ-nek, akár nem —, amelyek ki szeretnék cserélni tapasztalataikat a munkásosztály törekvéseinek diadaláért folyó harcban. Pierre Gensous, az SZDSZ főtitkárhelyettese egy, Budapesten megtartott előzetes sajtótájékoztatóján azt mondotta, hogy ezt a kongresszust nagy egységtüntetéssé kívánják tenni. Ebben a szellemben történt 424 ország 230 szakszervezetének meghívása, és ezt a törekvést támasztja alá a kongreszszus négy fő napirendi pontja is. 4. Az SZDSZ és a szakszervezetek szerepe, feladatai és felelőssége a dolgozók egysége érdekében a társadalmi haladásért; a szakszervezeti és demokratikus szabadságjogokért; a nemzeti függetlenségért; a békéért; a monopóliumok kizsákmányolása, az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus ellen vívott harcban. 2. Beszámoló a vietnami helyzetről; a vietnami dolgozók, a vietnami nép harcáról a támadó amerikai imperialisták ellen; a béke helyreállításáért Vietnamban; s a világ dolgozói és népei szolidaritásának fejlesztéséről. 3. A fejlődő országok szakszervezetei előtt felmerülő problémák. 4. A szakszervezetek és a tudományos-technikai haladás. A négy fő napirendi ponton kívül a kongresszus munkabizottságai még egész sor időszerű problémát vitatnak meg, amelyek valóban munkakongresszussá avatják a budapesti tanácskozást, miután a jelenkori szakszervezeti helyzet legfontosabb realitásaival foglalkoznak. Az egész világ — a burzsoázia is —, nagy figyelemmel kíséri ezt a tanácskozást, amelynek — a többi között — feladata meghatározni az egész világ szakszervezetei számára a közös feladatokat, és rámutatni a nagy felelősségre, amelyek az egyes szakszervezetekre hárulnak. Jó munkát, sok sikert kívánunk ezekhez a nagy horderejű törekvésekhez, amelyek megvalósítása az egész munkásosztály ügyét hivatottak újabb, jelentős lépéssel előrevinni, és biztosítják a béke, a haladás erőinek szorosabb egységét is.) Világ proletárjai egyesüljetek! A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LIX. ÉVFOLYAM 19. SZÁMÁRA 1969. OKTÓBER 10. A kibővített központi vezetőségi ülés állásfoglalása A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete kibővített központi vezetőségi ülése megállapította, hogy az elmúlt két év során szakszervezetünk általában eredményesen tevékenykedett a XXVII. Kongreszuson elfogadott határozatok végrehajtásáért. Eredményesen vett részt az új gazdaságirányítási rendszer előkészítésében és bevezetésében, valamint az országgyűlés által jóvohakoncepció megvalósításában. — A hármas évforduló tiszteletére szervezett munkaverseny jól tükrözte a dolgozók aktivitását. — Fejlődött a szocialista brigádmozgalom. — Határidő előtt megvalósult a szakmához tartozó ipari munkások és karbantartó dolgozók munkaidő-csökkentése. — Szakszervezeti szerveink fellépése nyomán sikerült az eddig kialakult szinten biztosítani a béren kívüli juttatásokat. — Csökkent az üzemi balesetek száma. — Kellő időben bekapcsolódott szakszervezetünk a IV. ötéves terv előkészítésébe. Erősödött az üzemi demokrácia. A Központi Vezetőség vitája kiterjedt a szakszervezeti munka minden területére. A legnagyobb érdeklődést a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulása váltotta ki. Megállapítást nyert, hogy a munka kétségtelen eredményei mellett számos negatív jelenség azt mutatja, a közlekedési dolgozóknál még nem sikerült teljesen érvényre juttatni a párt életszínvonal politikáját, nem tudtunk eléggé élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a szocializmus alapjainak lerakása biztosított. Nem haladtunk előre kellő ütemben: — az életszínvonal emelésében a közlekedési dolgozók egyes csoportjainak keresete nem áll arányban az általuk végzett munka fontosságával és a munkavégzés kedvezőtlen körülményeivel; — a foglalkoztatási idő csökkentésében még mindig megvan a törvényes lehetőség arra, hogy egyes utazóforgalmi dolgozókat havi 300 órán át foglalkoztassanak. Magas az átlagos foglalkoztatási idő, sok szabadnapot vonnak el a dolgozóktól, a közúti baleseti helyzet javításában emelkedett a balesetek száma, melyekhez nagyrészt hozzájárult a dolgozók kimerültsége és túlfoglalkoztatátása is; — a törvényesség betartásában még mindig előfordul, hogy nem, tartják be a Munka Törvénykönyv, a Kollektív Szerződés, a munkavédelmi szabályzatok egyes előírásait A hiányosságok okai; ■ a népgazdaság fejlődésének, jelenlegi üteme miatt egyes jogos követelések megvalósítását el kellett odázni; ■ szakszervezetünknek nem volt elég ereje minden esetben, hogy érvényt szerezzen a dolgozók jogos követeléseinek; a dolgozók reális igényeinek megfogalmazása, a szakma szükségleteinek tudományos kidolgozása késve kezdődött el és nem haladt kellő ütemben. Még ma sincs meghatározva a dolgozók létminimuma. Nem került kidolgozásra a nyugdíjrendszerben szükséges módosítás; szakszervezeti szerveink nem minden esetben voltak kitartóan következetesek az illetékes felsőbb állami, párt és szakszervezeti szervek előtt, a dolgozók jogos sérelmeinek felvetésében, illetve azok megoldásának sürgetésében. — nem védték kellő határozottsággal álláspontjukat, nem folytattak kellő következetességgel harcot a dolgozók és a vezetők között meglévő hibás felfogások, téves szemléletek ellen. A jövőben a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában gyorsabban kell előrehaladnunk. Olyan feltételeket kell biztosítani, amelyek vonzóbbá teszik a közlekedést. A többi szocialista országhoz hasonlóan nálunk is fel kell számolni a közlekedésnek a népgazdaság többi ágához viszonyított elmaradottságát. A XXVII. KONGRESSZUS ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉSEINEK MARADÉKTALAN VÉGREHAJTÁSA ÉRDEKÉBEN A KIBŐVÍTETT KÖZPONTI VEZETŐSÉGI ÜLÉS ÁLLÁST FOGLAL, HOGY SZAKSZERVEZETI SZERVEINK; - gondoskodjanak, hogy — a vállalati erőforrások, eredmények alakulásától függően — előre kidolgozott terv szerint rendszeresen kerüljön sor bérfejlesztésre, elsősorban az alapbérek emelésére, különös figyelemmel az alacsony keresetűek állománycsoportjaira; ■ követeljék meg a vállalati vezetőktől, hogy a foglalkoztatási idő csökkentésére készített terveket maradéktalanul valósítsák meg az érintett dolgozók bérszínvonalának előírt ütemű növelése mellett. Mozgósítsák a dolgozókat, hogy elgondolásaikkal, javaslataikkal segítsék elő a foglalkoztatási idő csökkentését. ■ ügyeljenek arra, hogy a munkaidő és foglalkoztatási idő csökkentésére készített tervek összeállításánál különös gondot fordítsanak a termelékenység növelésére. Szorgalmazzák a gépesítés fokozását, különösen a kisgépesítést, a rakodás-gépesítést, a műszaki színvonal fejlesztését, a korszerű technika és technológia alkalmazását; ■ biztosítsák a törvényesség betartását, különösen a dolgozók jogait érintő törvények, rendeletek, jogszabályok érvényesítését. Követeljék meg a Kollektív Szerződésben és a Vállalati Munkavédelmi Szabályzatban foglaltak maradéktalan végrehajtását. A mulasztókkal szemben hatáskör szerint kezdeményezzenek felelősségrevonást, érvényesítsék jogaikat a részesedési alap nem pénzbeni részének felhasználásánál. Biztosítsák a béren kívüli juttatásoknak a vállalati nyereséggel összhangban álló fejlesztését, különös tekintettel a forgalmi utazó dolgozók üzemi étkeztetésének megoldására; használják fel a nyereségből képzett fejlesztési alap lakásépítésre felhasználható összegét. A vállalatok adjanak támogatást a részesedé s. A bérkérdések rendezéséhez: Szükségesnek tartjuk, hogy a többi európai szocialista országokban kialakult gyakorlatnak megfelelően a IV. ötéves terv időszakában a közlekedésben az egy órára jutó átlagkereset a bérből és a fizetésből élők órakeresetének átlagát elérje. Szükségesnek tartjuk az utazóforgalmi dolgozók egy részénél alaptalanul alkalmazott káros megkülönböztetés megszüntetését és annak biztosítását, hogy a túlórák a Munka Törvénykönyvben elősi alapból, valamint jogi és műszaki segítséget a lakást építő dolgozók számára. Járjanak el a tanácsi szerveknél, hogy gyorsítsák meg a házhelyek kiutalását, szorgalmazzák a már elhatározott üdülő építkezéseket, elsősorban a családos és gyógyüdülők fejlesztését. Kezdeményezzék közös üdülők, gyermekintézmények építését, az ilyenekhez szükséges anyagi alapok kialakítását; — ellenőrizzék, hogy a szociális, kulturális beruházások kellő ütemben elkészüljenek, hogy a munkakörülmények javítása érdekében a vállalati fejlesztési alapból kellő ráfordítások történjenek. Szociális, kulturális létesítmények hiányában ne járuljanak hozzá új létesítmények üzembehelyezéséhez, és fordítsanak nagyobb gondot az egyes rétegek (fiatalok, nők, nagycsaládosok stb.) érdekvédelmének képviseletére. A szakmához tartozó dolgozók problémáinak megoldására éveken keresztül történtek erőfeszítések. Az elmaradások felszámolásához azonban a saját erőforrások további felhasználása mellett központi segítségre is szükség van. A kibővített központi vezetőségi ülés kéri a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy nyújtson megfelelő segítséget, itt pótlékkal kerüljenek elszámolásra. Szükségesnek tartjuk az érvényben levő bértarifa táblázat módosítását. 3. A foglalkoztatási idő csökkentéséhez: Szükségesnek tartjuk a kormányhatározatban foglaltak — a 210 órás foglalkoztatási idő megvalósítását, azután pedig a IV. ötéves terv során a 191 órás munkaidő meghatározását, illetve alkalmazását a közlekedési vállalatoknál dolgozók részére. Szükségesnek tartjuk a foglalkoztatási idő csökkentéséhez a központi pénzügyi segítségen kívül a közgazdasági szabályozók módosítását is. Szükségesnek tartjuk a gépkocsivezetőknél rendeletileg engedélyezett egyéni 300—310 órás felső foglalkoztatási határ jelentős leszállítását. 3. A nyugdíjrendszer fejlesztéséhez. Szükségesnek tartjuk olyan nyugdíjrendszer bevezetését a IV. ötéves terv időszakában, amelyben a nyugdíjak rugalmasan követik az ármozgásokat. Szükségesnek tartjuk az utazóforgalmi, valamint a dokkmunkások korkedvezményes nyugellátásának bevezetését, figyelembe véve a szolgálati idő és a foglalkoztatásból eredő egészségi károsodás mértékét. 4. Az egyes juttatások rendezéséhez: Szükségesnek tartjuk a Munka Törvénykönyvének olyan módosítását, hogy a jubileumi jutalom az 1 havi átlagkeresettel legyen egyenlő. Szükségesnek tartjuk a távolsági autóbusz gépkocsivezetők kiküldetési költségénél az indokolatlan megkülönböztetés megszüntetését. Szükségesnek tartjuk az autóközlekedési dolgozók részére az utazási kedvezmények egységesítését. 5. A közlekedési dolgozók fokozottabb megbecsüléséhez: Szükségesnek tartjuk, hogy egyes forgalmi munkakörökben tevékenykedő utazóforgalmi dolgozókat szakmunkásnak minősítsenek. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete a jövőben is mindent elkövet szocialista társadalmi rendszerünk politikai és gazdasági erősítése érdekében. Tudatában van annak, hogy dolgozó népünk és benne a közlekedési dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása csak a munkáshatalom és a népgazdaság erősítése útján oldható meg. Határozott törekvés, hogy intézményi, vállalati, tröszt és központi szervei a közlekedésben jelentkező ellentmondások feltárásával, ezek feloldására vonatkozó javaslatokkal segítsék az élet- és munkakörülmények gyorsabb ütemű javítását. Tudatos nevelőtevékenység nyomán a dolgozók mind teljesebb mértékben magukénak vallják a szocialista eszméket,, fiktív részek legyenek a szocializmus teljes felépítésének. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága felhívása Magyar dolgozók! Szervezett munkások! Dolgozó fiatalok! . Hazánk dolgozói a Tanácsköztársaság félévszázados évfordulója tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaversenyben tanúbizonyságot téve tehetségükről és szorgalmukról, eredményesen valósítják meg idei népgazdasági tervünket, a vállalati célkitűzéseket. A dolgozók, a vállalati kollektívák önálló elgondolásai, a feladatokhoz igazodó bátor kezdeményezései a gazdasági reform kibontakozásának is nélkülözhetetlen erőforrásai. Hasznosan szolgálják gazdasági és társadalmi életünk egyenletes fejlődését, segítik szocialista hazánk erősödését. A SZOT és a KISZ Központi Bizottsága tiszteletét és elismerését fejezi ki az idei feladatok megvalósításán tudatosan és lelkiismeretesen dolgozó millióknak. Egyben kéri a vállalatok, gazdaságok, intézmények kollektíváit, hogy a jubileumi versenyt töretlenül és következetesen folytassák az 1969. évi feladatok teljes megvalósításáért. Magyar dolgozók! Közeledik hazánk történelmének kiemelkedő eseménye, felszabadulásunk 25. évfordulója. Minden becsületes ember őszinte megelégedettséggel és büszkeséggel nyugtázhatja azokat az eredményeket, amelyeket dolgozó népünk e negyedszázad alatt elért a szocializmus építésében. Napjainkban a dolgozók körében egyre erőteljesebben érlelődik az a szándék, hogy a történelmi évfordulóról az alkotás újabb sikereivel emlékezzenek meg. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága egyetért Pártunk Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ünnepi felhívásával. Teljes szívből üdvözli a dolgozók kezdeményezéseit és kívánatosnak tartja, hogy a felszabadulási munkaverseny az egész országban, minden munkahelyen tömegesen kibontakoz A SZOT és a KISZ KB célszerűnek tartja, hogy a felszabadulási munkaverseny az 1970. évi népgazdasági és vállalati tervcélkitűzésekkel összhangban, azok teljesítéséért folyjék egész éven át. A felszabadulási verseny jelentőségét emeli, hogy az 1970-es esztendő harmadik ötéves tervünk utolsó éve, amelynek sikeres befejezése egyben kedvező feltételeket teremt negyedik ötéves tervünk megalapozásához. Ez egyúttal további fejlődésünk záloga.. A felszabadulási munka- verseny a népgazdaság minden ágában segítse elő fő gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítását. Ennek érdekében minden munkahelyen tekintsék fontos feladatnak a munka, a gazdálkodás hatékonyságának növelését, mert ez teremt szilárd alapokat a dolgozók személyes jövedelmének, szociális és kulturális helyzetének fejlesztéséhez. A munkahely kollektívái és vezetői tegyenek együttes erőfeszítéseket a termelékenység növelésére, a munkaeszközök, a munkaidő és a személyi képességek jobb felhasználására, a termékek és a szolgáltatások minőségének, korszerűségének javítására. Mindezek együttesen eredményezzék a lakosság zavartalan, jó áruellátását, a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését. A SZOT és a KISZ KB felhívja a kiváló dolgozókat, a szakma ifjú mestereit, a szocialista brigádok több mint egymillió tagját, valamennyi dolgozót , akiknek drága a szocializmus ügye, hazánk és népünk boldogsága — hogy képességei legjavát adva segítse e célok valóraváltását. A SZOT és a KISZ KB felhívja a vállalatok gazdasági vezetőit, szakszervezeti és KISZ tisztségviselőit, hogy rendszeresen ismertessék a dolgozókkal a gazdálkodás hatékonyságát növelő munkahelyi lehetőségeket. Tegyék jobban érdekeltté ezek hasznosításában az egyéneket és a kollektívákat, ünnepeljük méltó módon, jó munkával, további sikerekkel hazánk nagy történelmi eseményét, felszabadulásunk 25. évfordulóját. SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSA MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI BIZOTTSÁGA