Közlekedés, 1969 (59. évfolyam, 1-24. szám)

1969-10-10 / 19. szám

Köszön­juk a VII. Szakszervezeti Világkongresszust! Munka­kongresszus előtt Október 17—31. között Bu­dapesten kerül megrendezésre a VI. Szakszervezeti Világ­­kongresszus, amelyre 124 or­szág 230 szakszervezete kapott meghívást. Nagy nemzetközi szakszervezeti esemény szín­helye lesz október második fe­lében a magyar főváros, hiszen egy SZDSZ-kongresszus soha­sem formális aktus, hanem olyan határozathozatallal, irányvonal-meghatározással jár, amely komoly kötelezett­ségeket ró a nemzetközi szak­­szervezeti mozgalomra. Olyan határozatok születnek minden SZVSZ-kongresszuson, ame­­­­ly­eknek nemzetközi visszhang­ja támad, amelyeknek jelen­tősége rendkívül komoly a nemzetközi munkásmozgalom­ban, a nemzetközi helyzet ala­kulásában. Az SZVSZ­­ világkongresz­­szusa óta — amelyet 1945-ben, Párizsban tartottak meg — be­bizonyosodott, hogy valóban nagy nemzetközi szakszerve­zeti vitát jelentenek az SZDSZ kongresszusai, a szakszervezeti világ mindenkori legégetőbb kérdései kerülnek ezeken a ta­nácskozásokon megvitatásra. A budapesti tanácskozáson sem lesz másként. A budapes­ti kongresszus egyik fontos, jelemző vonása, hogy a szak­­szervezeti világkongresszus nyitva áll minden olyan or­szág, kontinentális és világ­szinten működő szakszervezet számára — akár tagja az SZDSZ-nek, akár nem —, ame­lyek ki szeretnék cserélni ta­pasztalataikat a munkásosz­tály törekvéseinek diadaláért folyó harcban. Pierre Gensous, az SZDSZ főtitkárhelyettese egy, Buda­pesten megtartott előzetes saj­tótájékoztatóján azt mondotta, hogy ezt­ a kongresszust nagy egységtüntetéssé kívánják ten­ni. Ebben a szellemben történt 424 ország 230 szakszervezeté­nek meghívása, és ezt a törek­vést támasztja alá a kongresz­­szus négy fő napirendi pontja is. 4. Az SZDSZ és a szakszer­vezetek szerepe, feladatai és felelőssége a dolgozók egysége érdekében a társadalmi hala­dásért; a szakszervezeti és de­mokratikus szabadságjogokért; a nemzeti függetlenségért; a békéért; a monopóliumok ki­zsákmányolása, az imperializ­mus, a kolonializmus és a neo­­kolonializmus ellen vívott harcban. 2. Beszámoló a vietnami helyzetről; a vietnami dolgo­zók, a vietnami nép harcáról a támadó amerikai imperialis­ták ellen; a béke helyreállítá­sáért Vietnamban; s a világ dolgozói és népei szolidaritá­­sának fejlesztéséről. 3. A fejlődő országok szak­­szervezetei előtt felmerülő problémák. 4. A szakszervezetek és a tudományos-technikai haladás. A négy fő napirendi ponton kívül a kongresszus munkabi­zottságai még egész sor idő­szerű problémát vitatnak meg, amelyek valóban munkakong­resszussá avatják a budapesti tanácskozást, miután a jelen­kori szakszervezeti helyzet legfontosabb realitásaival fog­lalkoznak. Az egész világ — a burzsoá­zia is —, nagy figyelemmel kíséri ezt a tanácskozást, amelynek — a többi között — feladata meghatározni az egész világ szakszervezetei számára a közös feladatokat, és rámu­tatni a nagy felelősségre, ame­lyek az egyes szakszervezetek­re hárulnak. Jó munkát, sok sikert kívá­nunk ezekhez a nagy hordere­jű törekvésekhez, amelyek megvalósítása az egész mun­kásosztály ügyét hivatottak újabb, jelentős lépéssel előre­vinni, és biztosítják a béke, a haladás erőinek szorosabb egy­ségét is.) Világ proletárjai egyesüljetek! A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LIX. ÉVFOLYAM 19. SZÁM­ÁRA 1969. OKTÓBER 10. A kibővített központi vezetőségi ülés állásfoglalása A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete kibő­vített központi vezetőségi ülé­se megállapította, hogy az el­múlt két év során szakszerve­zetünk általában eredménye­sen tevékenykedett a XXVII. Kongreszuson elfogadott hatá­rozatok végrehajtásáért.­­ Eredményesen vett részt az új gazdaságirányítási rend­szer előkészítésében és be­vezetésében, valamint az országgyűlés által jóvoha­­koncepció megvalósításá­ban. — A hármas évforduló tiszte­letére szervezett munkaver­seny jól tükrözte a dolgo­zók aktivitását. — Fejlődött a szocialista bri­gádmozgalom. — Határidő előtt megvalósult a szakmához tartozó ipari munkások és karbantartó dolgozók munkaidő-csök­kentése. — Szakszervezeti szerveink fellépése nyomán sikerült az eddig kialakult szinten biztosítani a béren kívüli juttatásokat. — Csökkent az üzemi balese­tek száma. — Kellő időben bekapcsoló­dott szakszervezetünk a IV. ötéves terv előkészítésébe.­­ Erősödött az üzemi demok­rácia. A Központi Vezetőség vitája kiterjedt a szakszervezeti munka minden területére. A legnagyobb érdeklődést a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek alaku­lása váltotta ki. Megállapítást nyert, hogy a munka kétségtelen eredményei mellett számos negatív jelen­ség azt mutatja, a közlekedési dolgozóknál még nem sikerült teljesen érvényre juttatni a párt életszínvonal politikáját, nem tudtunk eléggé élni azok­kal a lehetőségekkel, amelye­ket a szocializmus alapjainak lerakása biztosított. Nem ha­ladtunk előre kellő ütemben: — az életszínvonal emelésében a közlekedési dolgozók egyes csoportjainak keresete nem áll arányban az általuk vég­zett munka fontosságával és a munkavégzés kedvezőtlen körülményeivel; — a foglalkoztatási idő csökkentésében még mindig megvan a tör­vényes lehetőség arra, hogy egyes utazóforgalmi dolgozó­kat havi 300 órán át foglal­koztassanak. Magas az átla­gos foglalkoztatási idő, sok szabadnapot vonnak el a dolgozóktól,­­ a közúti baleseti helyzet javításában emelkedett a balesetek szá­ma, melyekhez nagyrészt hozzájárult a dolgozók kime­rültsége és túlfoglalkoztatá­­tása is; — a törvényesség betartásában még mindig előfordul, hogy nem, tartják be a Munka Törvénykönyv, a Kollektív Szerződés, a munkavédelmi szabályzatok egyes előírásait A hiányosságok okai; ■ a népgazdaság fejlődésének, jelenlegi üteme miatt egyes jogos követelések megvaló­sítását el kellett odázni; ■ szakszervezetünknek nem volt elég ereje minden eset­ben, hogy érvényt szerez­zen a dolgozók jogos köve­teléseinek; a dolgozók reális igényei­nek megfogalmazása, a szakma szükségleteinek tu­dományos kidolgozása kés­ve kezdődött el és nem ha­ladt kellő ütemben. Még ma sincs meghatározva a dolgozók létminimuma. Nem került kidolgozásra a nyugdíjrendszerben szüksé­ges módosítás; szakszervezeti szerveink nem minden esetben voltak kitartóan következetesek az illetékes felsőbb állami, párt és szakszervezeti szer­vek előtt, a dolgozók jogos sérelmeinek felvetésében, illetve azok megoldásának sürgetésében. — nem védték kellő határo­zottsággal álláspontjukat, nem folytattak kellő követ­kezetességgel harcot a dol­gozók és a vezetők között meglévő hibás felfogások, téves szemléletek ellen. A jövőben a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ja­vításában gyorsabban kell elő­rehaladnunk. Olyan feltétele­ket kell biztosítani, amelyek vonzóbbá teszik a közlekedést. A többi szocialista országhoz hasonlóan nálunk is fel kell számolni a közlekedésnek a népgazdaság többi ágához vi­szonyított elmaradottságát. A XXVII. KONGRESSZUS ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉSEINEK MARADÉKTALAN VÉGREHAJTÁSA ÉRDEKÉBEN A KIBŐVÍTETT KÖZPONTI VEZETŐSÉGI ÜLÉS ÁLLÁST FOGLAL, HOGY SZAKSZERVEZETI SZERVEINK; - gondoskodjanak, hogy — a vállalati erőforrások, ered­mények alakulásától füg­gően — előre kidolgozott terv szerint rendszeresen kerüljön sor bérfejlesztésre, elsősorban az alapbérek emelésére, különös figye­lemmel az alacsony kerese­tűek állománycsoportjaira; ■ követeljék meg a vállalati vezetőktől, hogy a foglal­koztatási idő csökkentésére készített terveket maradék­talanul valósítsák meg az érintett dolgozók bérszínvo­nalának előírt ütemű növe­lése mellett. Mozgósítsák a dolgozókat, hogy elgondolá­­saikk­al, javaslataikkal se­gítsék elő a foglalkoztatási idő csökkentését. ■ ügyeljenek arra, hogy a munkaidő és foglalkoztatá­si idő csökkentésére készí­tett tervek összeállításánál különös gondot fordítsanak a termelékenység növelésé­re. Szorgalmazzák a gépesí­tés fokozását, különösen a kisgépesítést, a rakodás-gé­pesítést, a műszaki színvo­nal fejlesztését, a korszerű technika és technológia al­kalmazását; ■ biztosítsák a törvényesség betartását, különösen a dol­gozók jogait érintő törvé­nyek, rendeletek, jogszabá­lyok érvényesítését. Köve­teljék meg a Kollektív Szer­ződésben és a Vállalati Munkavédelmi Szabályzat­ban foglaltak maradéktalan végrehajtását. A mulasztók­kal szemben hatáskör sze­rint kezdeményezzenek fe­­lelősségrevonást, érvényesítsék jogaikat a ré­szesedési alap nem pénzbe­­ni részének felhasználásá­nál. Biztosítsák a béren kí­vüli juttatásoknak a válla­lati nyereséggel összhang­ban álló fejlesztését, külö­nös tekintettel a forgalmi utazó dolgozók üzemi étkez­tetésének megoldására; használják fel a nyereség­ből képzett fejlesztési alap lakásépítésre felhasználható összegét. A vállalatok adja­nak támogatást a részesedé­­ s. A bérkérdések rendezéséhez: Szükségesnek tartjuk, hogy a többi európai szocialista országokban kialakult gyakor­latnak megfelelően a IV. öt­éves terv időszakában a köz­lekedésben az egy órára jutó átlagkereset a bérből és a fi­zetésből élők órakeresetének átlagát elérje. Szükségesnek tartjuk az utazóforgalmi dolgozók egy részénél alaptalanul alkalma­zott káros megkülönböztetés megszüntetését és annak biz­tosítását, hogy a túlórák a Munka Törvénykönyvben elő­si alapból, valamint jogi­ és mű­szaki segítséget a lakást építő dolgozók számára. Járjanak el a tanácsi szer­veknél, hogy gyorsítsák meg a házhelyek kiutalását,­­ szorgalmazzák a már elha­tározott üdülő építkezése­ket, elsősorban a családos és gyógyüdülők fejlesztését. Kezdeményezzék közös üdü­lők, gyermekintézmények építését, az ilyenekhez szükséges anyagi alapok ki­alakítását; — ellenőrizzék, hogy a szociá­lis, kulturális beruházások kellő ütemben elkészülje­nek, hogy a munkakörül­mények javítása érdekében a vállalati fejlesztési alap­ból kellő ráfordítások tör­ténjenek. Szociális, kulturá­lis létesítmények hiányában ne járuljanak hozzá új lé­tesítmények üzembehelye­zéséhez, és fordítsanak nagyobb gondot az egyes rétegek (fiatalok, nők, nagycsaládosok stb.) érdekvédelmének képvise­letére. A szakmához tartozó dolgo­zók problémáinak megoldásá­ra­ éveken­ keresztül történtek erőfeszítések. Az elmaradások felszámolásához azonban a saját erőforrások további fel­­használása mellett központi segítségre is szükség van. A kibővített központi vezetőségi ülés kéri a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy nyújtson megfelelő segítséget, itt pótlékkal kerüljenek elszá­molásra. Szükségesnek tartjuk az ér­vényben levő bértarifa táblá­zat módosítását. 3. A foglalkoztatási idő csökkentéséhez: Szükségesnek tartjuk a kor­mányhatározatban foglaltak — a 210 órás foglalkoztatási idő­­ megvalósítását, azután pedig a IV. ötéves terv során a 191 órás munkaidő megha­tározását, illetve alkalmazását a közlekedési vállalatoknál dolgozók részére. Szükségesnek tartjuk a fog­lalkoztatási idő csökkentésé­hez a központi pénzügyi segít­ségen kívül a közgazdasági szabályozók módosítását is. Szükségesnek tartjuk a gép­kocsivezetőknél rendeletileg engedélyezett egyéni 300—310 órás felső foglalkoztatási ha­tár jelentős leszállítását. 3. A nyugdíjrendszer fejlesztéséhez. Szükségesnek tartjuk olyan nyugdíjrendszer bevezetését a IV. ötéves terv időszakában, amelyben a nyugdíjak rugal­masan követik az ármozgáso­kat. Szükségesnek tartjuk az utazóforgalmi, valamint a dokkmunkások korkedvezmé­nyes nyugellátásának beve­zetését, figyelembe véve a szolgálati idő és a foglalkozta­tásból eredő egészségi károso­dás mértékét. 4. Az egyes juttatások rendezéséhez: Szükségesnek tartjuk a Munka Törvénykönyvének olyan módosítását, hogy a ju­bileumi jutalom az 1 havi át­lagkeresettel legyen egyenlő. Szükségesnek tartjuk a tá­volsági autóbusz gépkocsive­zetők kiküldetési költségénél az indokolatlan megkülönböz­tetés megszüntetését. Szükségesnek tartjuk az au­tóközlekedési dolgozók részére az utazási kedvezmények egységesítését. 5. A közlekedési dolgozók fokozottabb megbecsüléséhez: Szükségesnek tartjuk, hogy egyes forgalmi munkakörök­ben tevékenykedő utazóforgal­mi dolgozókat szakmunkás­nak minősítsenek. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete a jö­vőben is mindent elkövet szo­cialista társadalmi rendsze­rünk politikai és gazdasági erősítése érdekében. Tudatában van annak, hogy dolgozó né­pünk és benne a közlekedési dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek javítása csak a munkáshatalom és a népgaz­daság erősítése útján oldható meg. Határozott törekvés, hogy intézményi, vállalati, tröszt és központi szervei a közlekedés­ben jelentkező ellentmondások feltárásával, ezek feloldására vonatkozó javaslatokkal segít­sék az élet- és munkakörülmé­nyek gyorsabb ütemű javítá­sát. Tudatos nevelőtevékenység­ nyomán a dolgozók mind telje­sebb mértékben magukénak vallják a szocialista eszméket,, fiktív részek­ legyenek a szo­cializmus teljes felépítésének. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága felhívása Magyar dolgozók! Szerve­zett munkások! Dolgozó fia­talok! . Hazánk dolgozói a Tanács­­köztársaság félévszázados év­fordulója tiszteletére kezde­ményezett szocialista munka­versenyben tanúbizonyságot téve tehetségükről és szorgal­mukról, eredményesen való­sítják meg idei népgazdasági tervünket, a vállalati célkitű­zéseket. A dolgozók, a válla­lati kollektívák önálló elgon­dolásai, a feladatokhoz iga­zodó bátor kezdeményezései a gazdasági reform kibonta­kozásának is nélkülözhetetlen erőforrásai. Hasznosan szol­gálják gazdasági és társadal­mi életünk egyenletes fejlő­dését, segítik szocialista ha­zánk erősödését. A SZOT és a KISZ Köz­ponti Bizottsága tiszteletét és elismerését fejezi ki az idei feladatok megvalósításán tu­datosan és lelkiismeretesen dolgozó millióknak. Egyben kéri a vállalatok, gazdasá­gok, intézmények kollektíváit, hogy a jubileumi versenyt tö­retlenül és következetesen folytassák az 1969. évi felada­tok teljes megvalósításáért. Magyar dolgozók! Közeledik hazánk törté­nelmének kiemelkedő esemé­nye, felszabadulásunk 25. év­fordulója. Minden becsületes ember őszinte megelégedett­séggel és büszkeséggel nyug­tázhatja azokat az eredmé­nyeket, amelyeket dolgozó népünk e negyedszázad alatt elért a szocializmus építésé­ben. Napjainkban a dolgozók körében egyre erőteljesebben érlelődik az a szándék, hogy a történelmi évfordulóról az alkotás újabb sikereivel em­lékezzenek meg. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a KISZ Köz­ponti Bizottsága egyetért Pár­tunk Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának ünnepi felhívásával. Teljes szívből üdvözli a dolgozók kezdemé­nyezéseit és kívánatosnak tartja, hogy a felszabadulási munkaverseny az egész or­szágban, minden munkahe­lyen tömegesen kibontakoz­ A SZOT és a KISZ KB célszerűnek tartja, hogy a fel­szabadulási munkaverseny az 1970. évi népgazdasági és vál­lalati tervcélkitűzésekkel össz­hangban, azok teljesítéséért folyjék egész éven át. A fel­­szabadulási verseny jelentő­ségét emeli, hogy az 1970-es esztendő harmadik ötév­es tervünk utolsó éve, amely­nek sikeres befejezése egy­ben kedvező feltételeket te­remt negyedik ötéves tervünk megalapozásához. Ez egyúttal további fejlődésünk záloga.. A felszabadulási munka-­ verseny a népgazdaság min­den ágában segítse elő fő gazdaságpolitikai célkitűzése­ink megvalósítását. Ennek ér­dekében minden munkahe­lyen tekintsék fontos feladat­nak a munka, a gazdálkodás hatékonyságának növelését, mert ez teremt szilárd alapo­kat a dolgozók személyes jö­vedelmének, szociális és kul­turális helyzetének fejleszté­séhez. A munkahely kollektívái és vezetői tegyenek együttes erőfeszítéseket a termelé­kenység növelésére, a munka­eszközök, a munkaidő és a személyi képességek jobb fel­­használására, a termékek és a szolgáltatások minőségének, korszerűségének javítására. Mindezek együttesen eredmé­nyezzék a lakosság zavarta­lan, jó áruellátását, a nem­zetközi szerződésekben vál­lalt kötelezettségek teljesíté­sét. A SZOT és a KISZ KB felhívja a kiváló dolgozókat, a szakma ifjú mestereit, a szocialista brigádok több mint egymillió tagját, valamennyi dolgozót , akiknek drága a szocializmus ügye, hazánk és népünk boldogsága — hogy képességei legjavát adva se­gítse e célok valóraváltását. A SZOT és a KISZ KB felhívja a vállalatok gazdasá­gi vezetőit, szakszervezeti és KISZ tisztségviselőit, hogy rendszeresen ismertessék a dolgozókkal a gazdálkodás hatékonyságát növelő munka­helyi lehetőségeket. Tegyék jobban érdekeltté ezek hasz­nosításában az egyéneket és a kollektívákat, ünnepeljük méltó módon, jó munkával, további sike­rekkel hazánk nagy történel­mi eseményét, felszabadulá­sunk 25. évfordulóját. SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSA MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI BIZOTTSÁGA

Next