Közlekedés, 1971 (61. évfolyam, 1-24. szám)
1971-02-25 / 4. szám
% Munkájuktól emberi sorsok függnek A Hunyadi, az újpesti holtágban tavaszról álmodik társaival, a Rákóczival, Zebegénnyel, Tahival és a többivel együtt. A télre a MAHART hajójavító üzemébe hozzák mindegyiket hosszabb-rövidebb ideig tartó kezelésre. De, még most sem hagyják pihenni, mert ahonnan nyáron szerelmespárok nézik elmerengve a dunai partokat a sétahajón, most pufajkás, overállos munkásbrigád kalapálása „zavarja” a téli álmot. Minden évben kitüntetés Cseh János szakszervezeti bizottsági titkár kíséretében kerestük fel a Hunyadi személyszállító hajón dolgozó ,Dózsa György” brigádot, hogy téli munkájukról, életükről elbeszélgessünk. Már a találkozáskor láthatjuk: igyekeznek, sietnek, minden percet kihasználva dolgoznak. Szoros a munka, nemcsak azért, mert jön a tavasz, de a vállalások kötelezik a brigádot, és ezt nagyon komolyan veszik. — Már tíz éve, hogy megalakult a brigád és azóta évről évre kapunk valami kitüntetést: oklevelet, jelvényt, jutalmakat. Persze nagyon megdolgozunk érte — meséli Túras Sándor brigádvezető. — De ilyen nehéz helyzetben még nem voltunk. Tizenöt tagot számlált évek során a brigád, aztán családi okok, katonaság, elköltözés és valljuk be, a túlsó part csábítása lemorzsolta a létszámot. Hla öten vagyunk, meg van három ipari tanulónk is. De, akik itt vagyunk, becsülettel helytállunk. — A túlsó partot emlegette. . — Nem panaszként mondtam, de az igazsághoz tartozik. Újpestnek nagy az elszívó hatása, és akkor, amikor a mi embereink fagyos hidegben 9,80- as órabérért dolgoznak, odaátról jóval több pénzért hívják az embereket. Az üzemben nagyszerű törzsgárda tartja a frontot, ha nehézségekkel is, de megtesszük a kötelességünket. Azonban a vezetőinknek fel kell figyelni az aránytalanságokra, mert azt a száz embert, akik jelenleg is hiányoznak, pótolni kellene. A hiányzók pótlásáért — Hogyan pótolja a brigád a hiányzó embereket? — Öt ember természetesen nem tud tizenöt helyett dolgozni. De jó munkaszervezéssel, a munkaidő teljes kihasználásával jó néhány ember helyett is dolgozunk. Az igazsághoz tartozik, hogy az emberi munka megkönnyítésére darukat állítottak be, kisgépeket kaptunk segítségül és sok egyéb könnyítést, juttatást, amiket a kollektív szerződés is biztosít. Mint a pufajkát, a védőitalt stb. Azok a mostoha körülmények is enyhültek, amikor a kalapács szinte odafagyott a kezünkhöz. Megkeresték a módját és most fűtik a motorosokat, amelyeken dolgozunk. Ha külső munkán vagyunk és nagyon fázunk, beleszaladhatunk kissé felmelegedni. Szakszervezeti tisztségben — Ezt a helytállást bizonyára méltányolja az üzem? — Előbb panaszkodtam, most hadd dicsekedjek. A brigádomat nagyon megbecsülik és amikor csak lehet, juttatásokat, pénzjutalmat kapunk. Én magam már többször voltam jutalomüdülésen és a brigádunk is járt már pihenéssel, tanulmányúttal, tapasztalatcserével összekötött hajótúrán. Mindezt a szakszervezettől kaptuk, amiért valóban hálásak vagyunk. — A szakszervezeti bizottsággal tehát jó kapcsolat alakult ki? — A kapcsolat nem azon múlik, hogy ki mit vállal szakszervezeti feladatként, hanem, hogy érzi-e, átérzi-e annak jelentőségét, hogy az ő jó-rossz munkájától emberi sorsok függnek, hogy egy embernek segíthetnek. Ezért vállaltam a vezető bizalmi tisztséget a lakatosműhelyben, ahol 45 ember dolgozik és ezért intézi valóban lelkiismerettel egyik brigádtagunk, Szíva György a munkahelyi bizottság szociális ügyeit. És ha a szakszervezeti munkáról beszélek, hadd tegyem hozzá: nem lehet ezt a gazdasági munkától függetlenül végezni. A vállalásokat, a versenyeket a szakszervezet szervezi. Amikor mi a Hunyadi munkálatait három nappal a határidő előtt befejeztük túlórázás nélkül, vagy a Kőszeg motoros vezérlőpultján valóban minőségi munkát nyújtunk, abban a szakszervezeti bizottságot képviseljük. Példamutatással, emberi helytállással. — Akkor is szervezett dolgozók vagyunk, amikor szakmailag továbbképezzük magunkat. Úgy érezzük, ez a brigádbecsülethez tartozik. A gyűléseken való részvétel is, a pontos tagdíjbefizetés is. És mindezt csak erősítik azok a ,,fehérasztal konferenciák”, amelyeken szintén együtt veszünk részt. Oktatás, továbbképzés A brigád minden tagja részt vesz valamilyen politikai oktatáson és szakmai továbbképzésen. Sziva György például — korábban már elnyerte a „Szakma ifjú’ mestere” címet — a gépipari technikum másodéves hallgatója. Az ipari tanulók is nagyszerű szakmunkásokká válnak itt, mert a mesterek nagy szeretettel foglalkoznak velük. Kerekes Sándor most szabadult kiváló eredménnyel. — „Szeretek itt dolgozni, jól érzem magam a brigádban. De nemsokára bevonulok, meg kell szakítanom a kapcsolatot.” Csikós József 1959-től dolgozik az üzemben. Arról beszélt, hogy nem „kenyere” a vándorlás. Szereti ezt az üzemet, a munkatársakat. Nehéz olyan helyet otthagyni, amelyiket megszokja az ember. És ahol megbecsülik. De ... a fizetésen javítani kellene, a lehetőségekhez mérten. A kedves utasok, kirándulók a nyáron szeretettel gondolhatnak a Dózsa brigádra, mert az ő áldozatos munkájuk is hozzájárul a kellemes hajókiránduláshoz. Mosonyi László Túras Sándor brigádvezető: ..Tizenöt tagot számlált az évek során a brigád ... Ma öten vagyunk, meg vannak ipari tanulóink is..(Harmath István felv.) Nyolcmillió forintot fordítottak a munkakörülmények javítására A IV. ötéves terv számai előre sejtetik, hogy hazánkban erőteljesen halad az automobilizációs folyamat. Az elkövetkező években ugrásszerű fejlődésre számíthatunk. E program fokozott feladatot ró a KPM Autóközlekedési Tanintézet minden dolgozójára is. Nem csoda, hiszen az ország magánkocsi vezetőinek a képzése az ő kezükbe van letéve. Korszerű közlekedést oktatni, tanítani csakis korszerű eszközökkel lehet. Ezért az intézet vezetősége a beruházások sorát valósítja meg. Az elmúlt két esztendőben például a munkahelyek korszerűsítésére mintegy nyolcmillió forintot fordítottak. A tangarázsban például a női oktatók számára öltözőfürdőt létesítettek mintegy 60 000 forintos ráfordítással. Az Ipoly utcai műhelyben hasonló költséggel klubhelyiséget alakítottak ki. A Szőnyi úton levő telepen negyven ember számára kultúrhelyiség, öltöző és iroda létesült. Itt a sok társadalmi munka mellett 300 000 forintot használtak fel. Közismert volt hosszú időn át, hogy a vizsgabizottság a Népligetben zárt helyiséget kért. Nos, az ügy rendeződött, mivel két darab fűthető lakókocsit állítottak be. A Pest megyei iskola és a VIB-titkárság részére a Kálvária utcában ugyancsak korszerű munkakörülményeiket teremtenek. Az építkezés folyamatban van. A vidékiekről sem feledkeztek meg a fejlesztés során. Debrecen például 200 000 forintot kapott két tanterem kialakítására. Miskolcon a fejlesztés másfél millió forintba került és ebből mintegy hatszázezret a központi alapból fedeztek. Szegeden közel másfél millióért épületet vásároltak, és a korszerűsítés folyamatban van. A legnagyobb beruházást Eger és Pécs mondhatja magáénak, mert egyenként két és fél milliót kaptak a korszerű munkakörülmények megteremtésére. Nem marad ki a fejlesztésből Baja, Kaposvár, Salgótarján, Szekszárd, Tata, Veszprém és Siófok sem. Érdemes megemlíteni, hogy a dolgozók jelentős társadalmi munkát végeztek a saját munkakörülményeik javítására. A fokozottabb követelmények ellátásához a létszám bővítésével is számolnak az intézetnél. Az elmúlt évek során az oktatás kocsiparkja is lényegesen megfiatalodott, és valóban a forgalomban lévő típusokkal tudják a jövő vezetőit kiképezni. Negyvenmillió forint az az összeg is, amellyel egy ugyancsak régen vajúdó gondjuk nyer megoldást. Ez pedig a budapesti központ elhelyezése. A IV. ötéves tervben tehát megépül a korszerű központi ház és a további modernizálásra újabb húszmillió forintot fordítanak. Ezzel is elősegítik, hogy az országúti és városi közlekedésbe valóban jól képzett magán-gépkocsivezetők kerüljenek. KÖZLEKEDÉS 128 millió forint az utak fejlesztésére Komárom megye úthálózatának fejlesztésében a IV. ötéves terv során a legnagyobb összeget — 128 millió forintot — az 1-es számú főút korszerűsítésére fordítják. A 10-es számú Budapest—Dorog—Almásfüzitő útvonal felújítására ez évben 8 milliót költenek; az ötéves terv utolsó évében adják át a forgalomnak az új tatabányai kisbéri utat, amelynek munkálatait az idén megkezdik. 1971-ben három hidat is korszerűsítenek a mocsai bekötő úton, az őrisáp-bajóti úton és a nagysápi bekötő úton. Huszonötmillió forint beruházással gépkocsiszerviz épül Komáromban, 2 millió forintot fordítanak a közlekedéshez kapcsolódó kereskedelmi egységek létrehozására, fejlesztésére. Még az idén elkészül az AUTÓKER-üzlet Dorogon, jövőre pedig átadják a tatabányai és a táti új autóbusz-pályaudvar bisztróját. A GÉPKOCSIVEZETŐ ÁLLANDÓAN KÍSÉRJE FIGYELEMMEL AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOKAT 1971. február 1-től a piros lámpajelzésnél TILOS A JOBBRA KANYARODÁS! A DOLGOZÓ NŐK ÉRDEKÉBEN AMIKOR AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA 1970. februárjában megvitatta a nők politikai, gazdasági és szociális helyeztét, hosszú távra iránymutatást nyújtott arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedésekre, erőfeszítésekre van még szükség ahhoz, hogy a nők politikai, kulturális nevelése, érdekvédelmének ellátása társadalmunkban a fejlődés adta követelményeknek megfeleljen. A szakszervezetek szerepe e párthatározat végrehajtásában igen jelentős. Ezt a tényt figyelembe véve a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége is fokozottabb felelősséggel tűzte napirendre a témát, a Központi Bizottság és a SZOT elnökségének határozata alapján 1970. júliusában. Határozatot hozott a nők bérezését, szakmai képzését, politikai, kulturális fejlődését, a munkakörülmények, családi helyzet, gyermeknevelés, valamint a vonatkozó törvények, rendeletek érvényesítését illetően. Kimondta, hogy „az eddiginél határozottabban követeljék meg szakszervezeti szerveink a nők alkotmányunkban biztosított egyenjogúságának következetes érvényesítését, a gyakorlatban történő megvalósítását.” A határozat szellemének és útmutatásának megfelelően már az eltelt fél év alatt jelentős eredményekről adhatunk számot. Vegyünk sorra néhány példát. Tröszti és vállalati szakszervezeti szerveink a pártszervezetekkel és a gazdasági vezetéssel közösen felmérést végeztek, számba vették az egyedülálló és gyermeket nevelő édesanyákat, nagycsaládosokat. A felmérés eredménye mutatja, hogy szakmánk területén mintegy 2100 egyedülálló és gyermeket nevelő édesanya dolgozik, és 1080 nagy családot tartanak számon, ahol négy, illetve ennél több eltartott gyermek van. Már 1970. év végén sor került több vállalatnál nagyobb összegű segély, jutalom kiosztására, így a Budapesti Közlekedési Vállalatnál 93 családnak 145 000 forintot, a Teherautó javító Vállalatnál 35 dolgozónak 45 000, a Hungarocamion Vállalatnál 21 fő részére 35 000 forintot, a „METRO” Földalatti Vasút Vállalatnál 500 forinttól 2000 forintig terjedő pénzösszeget juttattak. Hasonló kezdeményezésekkel találkoztunk például a BM Gépkocsijavító Vállalatnál, a Volán 9. sz., 14. sz. vállalatoknál, ahol a karácsonyi csomagokhoz vásárlási utalványokat mellékeltek, melyeket élelmiszerboltokban vagy gyermekruházati üzletekben válthattak be. Számtalan olyan intézkedés született, amely a bölcsődei, óvodai férőhelyek bővítését szolgálja. A „METRO”, a MALÉV, a Debreceni Közlekedési Vállalat a helyi tanácsokkal együttműködve jelentős összeget fordít erre a célra. A BKV 120, a miskolci 3. sz. Volán Vállalat 100 férőhelyes óvodát létesít. A MAHART tervbe vette a jelenlegi 30 gyermeket befogadó óvoda bővítését. A Volán 9. sz. Vállalat 300 000 forintot fordít a IV. ötéves tervben bölcsődék és óvodák bővítésére. A NŐK BÉRRENDEZÉSE terén is tudunk kezdeti eredményekről beszélni. Az AFIT Építőipari és Szolgáltató Vállalatnál 29 alacsony keresetű nődolgozó fizetését rendezték. A BKV- nál szintén tervezik a férfiakkal azonos munkakörben dolgozó és alacsonyabb keresetű nők bérének rendezését Nagyon sok vita és ellentmondás alapját képezte a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő nők anyagi helyzetének megoldása visszatérésük után. Azt az álláspontot kell képviselnünk és elfogadtatnunk, hogy az eredeti munkahelyére és munkakörébe visszatérő nő megkapja azt a fizetést, melyet hasonló feltételek mellett dolgozó társai elértek a három év alatt. E téren is tapasztaltunk már fejlődést. A Volán 3. sz., 9. sz., a Szegedi Közlekedési Vállalatnál, az „AURAS” Autóalkatrész-gyárban intézkedési tervben rögzítették, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő nődolgozók bérét visszatérésük után 30 napon belül rendezni kell. Sőt ennél többet terveznek a BKV-nál, ahol kimondták, hogy „a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők számára biztosítani kell a feltételt arra, hogy a bérben és lehetőségekben is utolérjék a többieket”. Ennek érdekében előkészítő, szakmai, továbbképző tanfolyamok indítását tartják szükségesnek. Keresik a megoldást a dolgozó nők munkaidő-csökkentésére, munkahelyi körülményeik javítására. Különösen az egyedülálló és sokgyermekes családanyák éjszakai foglalkoztatását szeretnék megszüntetni a BKV-nál, a Volán-vállalatoknál, a MÁVAUT-forgalomnál. Több vállalat előirányozta a IV. ötéves terv keretében az orvosi szakrendelők bővítését, a nehéz munkafeltételek mellett dolgozók munkakörülményeinek javítását. (BKV, Volán 3. sz., 19. sz. Vállalat.) ISMERETES, hogy 1971. első hónapjaiban folynak az öt évre szóló kollektív szerződéskötések. Szakszervezeti szerveink itt kívánják biztosítani a nők jogait érvényesítő rendelkezéseket. A Központi Vezetőség mellett működő nőbizottság, valamint a közgazdasági és munkaügyi osztály munkatársai a nagyobb létszámban nőket foglalkoztató vállalatoknál csoportos beszélgetéseken vitatták meg az elkészült kollektív szerződéstervezeteket. Ennek azért van különös jelentősége, mert a kollektív szerződésekben lefektetett jogok és kötelességek meghatározó szerepet játszanak a középtávú tervek elkészítésénél is. Itt szintén hangsúlyozottan kell szerepelni a nők gazdasági, politikai, szociális helyzetének és a gyakorlatban végrehajtandó intézkedéseknek. A fenti példák is azt igazolják, hogy a párt határozatának végrehajtását komolyan veszik szakszervezeti szerveink, vállalataink, igyekeznek a lehetőségeket kihasználni. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy a meglevő problémák nem oldhatók meg máról holnapra, és még a IV. ötéves terv során sem lesz kormányunknak lehetősége arra, hogy minden jogos igényt kielégítsen. A személyes tapasztalatok azt igazolják, hogy a helyi erőforrások kihasználása e téren még sok lehetőséget rejt magában, és arra kell törekednünk, hogy ezek a munka során ne sikkadjanak el. A párt határozata kötelez, de két irányban köteles! A nőknek is kötelezettséget kell vállalniuk az iránt a társadalom iránt, amely megváltoztatta helyzetüket, taníttatta és lehetőségeket biztosított számukra az élet minden területén. SOKOLDALÚ, SZÉP HIVATÁS a női, anyai hivatás, mely társadalmunkban megbecsülésre talál. Most, amikor közeleg március 8-a, a nemzetközi nőnap, a szakmánkban dolgozó aszszonyok és leányok is azzal a tudattal tekinthetnek a jövő elé, hogy az elkövetkező években még szebb, gazdagabb tervek megvalósítását eredményezik közös erőfeszítéseink. VIGYÁZZ RÁM! A gyermekbalesetek megelőzése érdekében hasznos kísérletbe kezdett a Közúti Balesetelhárítási Tanács. A fővárosi és a vidéki rendőrkapitányságok részére több ezer darab, élénksárga színű mellényt küldött szét, melyekből ellátták az ország különböző általános iskoláit. A mellényeken nagy, vörös betűkkel ez olvasható: VIGYÁZZ RÁM! A KBT vezetői remélik, hogy a gépkocsivezetők könnyebben észreveszik a feltűnő színű mellényt viselő iskolásokat, s minden bizonnyal óvatosabban haladnak majd el egy-egy gyermekcsoport mellett, sobban ügyelve a balesetek megelőzésére 1971. február S.