Közlekedés, 1983 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1983-09-01 / 9. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ára: 1,80 Ft A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXXIII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1983. SZEPTEMBER a hármas egység jegyében Szakszervezetünk elnöksége július 27-i ülése a tömegpolitikai és tisztségviselői oktatás 1982 83. oktatási évének tapasztalatairól tár­gyalt. Ezt követte a szocialista brigádok körében folyó művelődés tapasztalatainak összegzése, majd azt vitatta, hogy az aktív művelő­dési közösségek (klubok, szakkörök, műkedvelő népművészeti együt­tesek) milyen szerepet játszanak a dolgozók szabadidős szokásainak alakulásában. Mindhárom írásos jelentést a kulturális, agit.­prop. és sportosztály terjesztette be. A tömegpolitikai és tisztségviselői oktatás a SZOT titkárság 1981. de­cemberi határozatának szellemében folyt az egész szakma területén — ál­lapította meg az elnökség. Az 1982/83 tanévtől kezdődően megváltozott a propagandisták felkészítésének a módszere. Az általános felkészítés a SZOT határozat szerint az ágazati szakszervezetek és az szmt-k felada­tává vált, míg a tematikus felkészítés az alapszervezetek hatáskörébe ke­rült. Szakszervezetünk kulturális osz­tálya Budapesten 3x4 napos felké­szítő során 300 propagandistát kép­zett. Az elhangzott előadások, kon­zultációk elősegítették a sokirányú tájékoztatást, a legfontosabb össze­függések feltárását, és módszertani segítséget is kaptak a propagandis­ták. A kiscsoportos foglalkozások le­hetőséget nyújtottak az agitációs ér­vek egymás közti átadására is. Az szmt-k 3-5 napos felkészítéseket tar­tottak. Az alapszervezeteknél az év folya­mán legalább kétszer, illetve volt, ahol több alkalommal is összehívták a propagandistákat, és tájékoztatták őket a legfontosabb vállalati kérdé­sekről, a propagandamunka helyi fel­adatairól. Sok helyen a szakszerveze­ti, a párt és KISZ propagandistáinak helyi felkészítése együtt történt. Több vállalatnál a tematikus felkészítők megtartására a KSZDSZ előadói iroda tagjait kérték fel. Számos vál­lalatnál a propagandisták megkapják a legfontosabb politikai folyóiratokat, a vállalati írásos információkat, több helyen részt vesznek a titkári érte­kezleteken is. Megbecsülésük ma már általánosnak mondható. Jutalmazá­sukra, kitüntetésükre Lenin születé­sének évfordulóján ünnepség kereté­ben kerül sor. Van ahol köszönő le­velet kapnak a propagandisták napja alkalmából. A Főtaxinál a párt, a KISZ és a szakszervezet propagan­distáit közös ünnepségen együtt kö­szöntik. Az elnökség örömmel állapította meg, nem csökkent a tömegpolitikai oktatásban részt vevők száma. A mintegy 25 ezer hallgató részvételi aránya valamelyest jobb is, mint az előző esztendőben, a 70 százalékos. A feszültebbé vált nemzetközi hely­zet és az országra nehezedő súlyos­bodó gazdasági feltételek a külpia­con, közvetlenül éreztetik hatásukat a vállalati gazdálkodásban. Az embe­rek meg akarják érteni az őket kö­rülvevő világot, segíteni akarnak a fejlődést akadályozó tényezők felszá­molásában. E cél elérését segítette a kötetlenebb formák bevezetése­ az oktatásban. A forgalmi gépkocsivezetők válto­zatlanul a kora hajnali indítás előtti harminc percben kapnak tájékoztata­tást a legfontosabb politikai kérdé­sekről. Számukra ennél jobb megol­dás a jövőben sem kínálkozik. Sok panasz, észrevétel érkezett a társdal­­mi kérdések I—II. évfolyam tananya­gára, mert nem ad érveket a mun­kához. Az időszerű kérdések tan­anyaga jó, de a megjelenés csúszása miatt késve került az érdekeltekhez. A tisztségviselők oktatásában az alapszervezetekben 13 ezren vettek részt. A megjelenési arány igen jó — 80 százalékos — volt. Míg a korábbi esztendőkben mindig gondot okozott a bizalmiak és velük partner gazdasági vezetők tanfolyamának szervezése, ebben a tanévben kimagaslóan szép eredménnyel, 35 ezer fő részvételével zárult ez a tanfolyam típus. A Volán 1. sz. Vállalatnál például 858-an vet­tek részt. A hármas egység (oktatás—infor­máció—tájékoztatás) erősödött a bi­zalmi oktatásokon. A legtöbb infor­mációs jelentésben felhasználják az oktatáson elhangzott észrevételeket. A bizalmi tájékoztatóban, vagy a bizalmi értekezleteken visszatérnek a felvetett észrevételekre és közlik, hogy a szakszervezeti bizottság mi­lyen intézkedéseket tett egy-egy probléma megszüntetése érdekében. Az elnökség megállapította, az alapszervezetek az elmúlt évi határo­zatnak megfelelően törekedtek az ok­tatás és információ, az oktatás és tá­jékoztatás megteremtésének egységé­re, megértették fontosságát és továb­bi erőfeszítéseket kívánnak tenni a jobb eredmény elérése érdekében. Az őszi csúcsforgalom sikeréért Még a kezdeténél volt a kalászosok betakarítása, amikor hozzáláttak az ősziek betakarítására, szállítására való felkészüléshez. Zolnai Miklóst, a Megyei Szállítási Bizottság adminisztratív titkárát kér­deztem Nyíregyházán, a Volánnál, hogy mi a helyzet az ősziek szállítá­sára való felkészülésben Szabolcs- Szatmárban? — Időben megtudtuk a megyében levő mezőgazdasági nagyüzemek, ter­melőszövetkezetek, állami gazdasá­gok személy- és teherszállítási igé­nyét. A múlt évihez hasonlóan 26 autóbuszt igényelnek a 3, 4, 5-ös és 10. sz. Volán-vállalatoktól. A terme­lőszövetkezetek csak esetenként kér­nek személyszállító járműveket. Felmértük, hol kell számolni na­gyobb társadalmi munkában dolgozó diákcsoportok személyszállításával. Tervet készítettünk a mintegy három hónapig tartó napi 3500—4000 diák munkába, illetve hazaszállítására. Ezt úgy szervezzük meg, hogy sem a vá­rosi, sem a helyközi személyszállítás ne szenvedjen hátrányt. Igyekszünk bevonni a személyszállításba azokat az állami vállalatokat, mezőgazdasági üzemeket, amelyeknek tulajdonában 744 autóbusz van. Arra a kérdésemre, hogy mi a helyzet a teherforgalomnál, így vála­szolt a titkár: — Nagy tapasztalatunk van az őszi szállításban. Különösen nehéz volt az elmúlt év, amikor az időjárás sürge­tett, hogy mielőbb beszállítsuk a me­zőgazdasági termékeket. 316 nagyobb termelő egység saját járművével 702 000 tonna árut szállított be. Az egyéb szállítási tennivalók mellett, amelyek főleg az őszi időszakra csú­csosodtak, még így is 450 000 tonna mezőgazdasági terméket kellett a Vo­lánnak beszállítania. A szállítási fel­adatok nagy szervezettséget, össze­dolgozást, kooperációt követeltek meg a hatalmas mennyiségű termel­­vény veszteségmentes szállítására. Ebben az évben a Volánnak mint­egy 500 000 tonna mezőgazdasági ter­mék elszállítását kell megoldania. Az elmúlt évhez hasonlóan a Volán a berakóállomáson figyelemmel kíséri a gépjárművek terheltségét, rakodási tevékenységét, az állásidőt, a kihelye­zett diszpécser szolgálaton keresztül. Kenyérgabonából 220 000, kukoricá­ból 110 000, cukorrépából 160 000, burgonyából 70 000, almából 520 000 tonna elszállítását kell megoldani. A feladatok végrehajtásához a Vo­lán 1. sz. Vállalat 19, a Volán 2. sz. Vállalat 14, a Volán 6. sz. Vállalat 8, a Volán 10. sz. Vállalat 27 teherszál­lító járművet biztosít, a Volán­ 5. sz. Vállalattal együtt összesen 159 teher­járművel segítenek be az őszi mező­­gazdasági termelvények szállításába. A Volán 1-es és 10. sz. Vállalat még további 20 pótkocsis szerelvénnyel tud segíteni, ha szükséges. Zs Honfoglalás után a Szabolcs utcában A kora nyári honfoglalás után, jú­nius elején, az egész karbantartó ál­lomás területén megkezdődött az üzemszerű munka. Végre hasznosul­ni látszik Budapest legnagyobb, leg­korszerűbb autójavítója, a IV. sz. Autójavító Vállalat Szabolcs utcai bázisa. A nagy beruházás alatt la­punkban többször foglalkoztunk az új autójavító szakmunkás-létszámá­nak vállalati gondjaival, hogy azt belső átirányítással, elsősorban ön­kéntes jelentkezéssel oldják meg. A munkaerőmozgás érintette és érinti a vállalat karbantartó ágaza­tának, a 3-as és 5-ös és a 7-es üzem­egységét is. Hogy miként, s ez ho­gyan tükröződik az ágazat szakszer­vezeti mozgalmi munkájában, arról Brezina Lajos titkártól érdeklőd­tünk. — összetett feladat megoldásában kell segíteniük a vállalat gazdasági vezetését és eközben nem szorulhat háttérbe a dolgozók érdekvédelme sem. Az új üzembe munkások kellet­tek, kellenek, méghozzá a legjobb szakemberek, akik köré tömörítik majd az újakat, a fiatalokat. A gaz­dasági vezetés és a vszb is azt kér­te tőlünk, úgy készítsük fel a bizal­miakat az emberekkel való szemé­lyes beszélgetésre, az agitációra, hogy az új helyre kerülés a vállalat­nak és a dolgozónak is érdeke. Szak­mai fejlődésük is garantált, mivel új típusok javítására is vállalkozunk, így Lada, Skoda, Polski Fiat 126 tí­pusok javítására is felkészítik a dol­gozókat. A karbantartó ágazatban 80 em­bert érint a mozgás. A rentabilitás megtartása, sőt, a jövedelmezőség növelésének szándé­ka vezetett a döntésre, júliustól — a Wartburg-szerviz kivételével — a Dózsa György úton megszűnik a má­sodik műszak. A 40 embert, főleg karosszéria-lakatosokat, fényezőket, kárpitosokat, autóvillamossági sze­relőket érintő döntés nincs minden­kire egyforma hatással. Tízen átke­rültek az új üzembe, a többiek ezentúl egy műszakban dolgoznak. A délelőtti műszak kedvező vol­tát nem kellett különösebben ma­gyarázni. Annál erőteljesebb agitá­cióra volt szükség az anyagiak mi­att. Meg kellett értetnünk az embe­rekkel, a kihasználatlan műszak nö­veli a vállalati költségeket, aminek idővel súlyos következményei le­hetnek. Újbóli munkadíjemelés fel sem vetődhet, mert az még tovább csökkentené a munkánkat. A szak­­szervezet mellé állt a gazdasági ve­zetésnek abban, hogy pillanatnyilag más megoldás nem kínálkozik, mint a műszakszám csökkentése a karam­bolos részlegnél. Akkor nem vész el a második műszakra járó 20 száza­lékos pótlék sem, mert ha kisebb ráfordítással többet hozunk a kasz­­szába, többet is tudunk elosztani — magyarázta az ágazat szb-titkára. Íme egy vállalat egyetlen részle­gében ilyen formát ölt napjainkban a szakszervezet termelést segítő munkája. Aschin János életútja Aschin János 1898. augusztus 9-én született Tökölön. Földműves család­ból származik, hatan voltak testvé­rek. A család nehéz anyagi helyzete miatt már tízéves korában napszá­mosként dolgozott az uraság földjén. 1916-ban katonai szolgálatra hívták be. Eszéken érte az őszirózsás Forra­dalom, majd szülőfalujába ment Tö­kölre, ahol többedmagával megala­kította a nemzeti gárdát. (Édesapja a direktórium tagja volt.) Jelentke­zett a Vörös Hadseregbe és 1919 au­gusztusáig a Budai Várban levő pa­rancsnokságon teljesített szolgálatot. Ezt követően 1925-ig alkalmi mun­kákból élt. 1925 májusában a BESZKRT Aréna úti Főműhelyébe került segédmunkásnak, majd ké­sőbb hegesztői tanfolyamot végzett és szakmunkásként dolgozott. 1928-ban — miután már bizonyította hovatar­tozását — felvették a Villamos és HÉV Alkalmazottak Országos Szövet­ségébe. Részt vett az Aréna úti fő­műhely helyi csoportjának megala­kításában, amelynek elnöke lett. Az 1930-as években megválasztották az országos szövetség központi vezetősé­ge tagjának, és pénztárosnak. Ezt a tisztségét kilenc évig látta el. 1930-ban lakhelyén, Pesterzsébeten belépett a Szociáldemokrata Pártba és 1945-ig vb-tag volt. Közben 1942— 44-ig ismét katona volt. 1944-ben — leszerelése után — a Villamos és HÉV Alkalmazottak Országos Szövet­sége központi vezetősége tagjainak nagy részét lecsukták. Aschin János — leszerelése után — többedmagával ezek helyett az elvtársak helyett is végezte a szakszervezeti munkát. A felszabadulás után a Magyar Kom­munista Párt tagja, Kossa István, a Szaktanács főtitkára Aschin Jánost bízta meg, hogy szervezze meg a munka beindítását a főműhelyben. A munka megkezdésével egyidejűleg megalakították a helyi csoportot. Aschin Jánost megválasztották párt­vezetőségi tagnak és az üzemi bizott­ság függetlenített elnökének. Lakhe­lyén a XX 10. pártkörzetben dolgo­zott. 1948-ban tanácsosnak nevezték ki, majd a 3 hónapos pártiskola el­végzése után a BÉSZKRT központ­ba került személyzeti csoportvezető­nek, majd a főműhelyek személyzeti vezetője lett. 1952-ben a megalakult Szekérfuvarozási Vállalat műszaki vezetőjének nevezték ki, majd át­szervezés kapcsán a FŐSPED kovács­műhelyének lett a vezetője, 1957-ig, nyugdíjba kerüléséig. 1956-ban fegyverrel védte lakhe­lyén a kerületi pártházat, a munkás­­otthont. 1957 után mint nyugdíjas, két cikluson keresztül tagja volt a kerületi pártbizottságnak. 1959-ben a kerületi pártbizottságtól megbízást kapott a régi párttagok ügyeivel fog­lalkozó bizottság megalakítására, s ennek a bizottságnak több évig volt az elnöke. 1957-ben megalakult a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete nyugdíjas szakosztá­lya, amelynek azóta folyamatosan tagja. Idős kora ellenére nagy aktivi­­tással foglalkozik a szakosztályhoz tartozók ügyeivel, kezeli a szakszer­vezeti tagsági bélyegeket, tagnyilván­tartó kartonokat, és látogatja a be­tegeket. Kitüntetései: Magyar Népköztársa­sági Érdemérem ezüst 1951: Munkás- Paraszt Hatalomért Emlékérem 1957: Tanácsköztársasági Emlékérem 1959; Szocialista Hazáért Érdemrend 1967; Munka Érdemrend ezüst 1969; Fel­­szabadulási Jubileumi Emlékérem 1970; Szakszervezeti Munkáért arany 1970, 1975; Kiváló Munkáért 1978. Az Elnöki Tanács Aschin Jánosnak, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete nyugdíjas-szakosztálya vezetőségi tagjának 85. születésnapja alkalmából, a szakszervezeti mozgalomban végzett több mint öt évtizedes kiemelkedő munkája elismeréséül a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Virizlay Gyula, a SZOT titkára adta át. KITÜNTETÉSEK Szakszervezetünk elnöksége RÓKA MIKLÓST, a Budapesti Köz­lekedési Vállalat pártbizottságának titkárát, a központi vezetőség tag­ját; DR. VEROSZTA IMRÉT, a Közlekedési Minisztérium nyugdíja­sát, a központi vezetőség tagját 60. születésnapja alkalmából a Szak­­szervezeti Munkáért arany fokozata kitüntetésben részesítette. A Minisztertanács határozata értelmében a július elsején megszűnt Autóközlekedési Tanintézet és a KPM Autófelügyelet szakszervezeti testületeiben hosszabb idő óta végzett munkája elismeréséül a Szak­­szervezeti Munkáért arany fokozata kitüntetésben részesült PATAKI LÁSZLÓNÉ, az Autóközlekedési Tanintézet csoportvezetője, az szb gazdasági felelőse. A Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatát kapta KIRÁLY LÁSZ­LÓ, az Autóközlekedési Tanintézet mb. szb-titkára és BABOS FE­RENC, az Autófelügyelet igazgatója, az szb elnöke. Az Alkotmány ünnepe, augusztus 20. alkalmából a Szocialista Kul­túráért kitüntetést kapta KMEITY GYULA, a Volán 6. sz. Vállalat igazgatója. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott MIHELISZNÉ HE­GYES MARGIT, a Volán 12. sz. Vállalat könyvtárvezetője. Miniszteri Dicséretben részesült MUNKÁCSI IMRE, A MAHART Művelődési Ház művészeti vezetője.

Next